A C-630/23. ítélet végrehajtásához

 

Érintettek köre: a 93/13 Fogyasztóvédelmi Irányelv hatálya alá tartozó – devizakölcsönt, lízingszerződés kötött fogyasztók.

 

 

 

Alapvetés:

 

1. Az EUB C-630/23. ítéletét a Magyar Államnak maradéktalanul végre kell hajtani. Ebbe nemcsak a bíróságok, hanem a közjegyzők, végrehajtók is beletartoznak. Beletartozik továbbá az állam összes hivatala, intézménye a jogalkotótól (országgyűlési képviselők) kezdve a végrehajtó hatalom (Kormány és szervei) minden intézményét ideérte, állami kártérítési felelőséggel. Érdemes ideidézni egyetlen törvényhelyet, amely jól kifejezi, hogy az semmisségre külön eljárás és határidó nélkül bárki hivatkozhat:

régi Ptk. 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

új Ptk. 6:88. § [Semmisség]

(1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

 

2. A nagyszámú pereket elkerülve szükséges törvényalkotással kell szabályozni a devizahitelesek ügyét, amely nem igényel egyedi elbírálást: végrehajtás megszüntetés (végrehajtási záradék törlés), elszámolás a felvett és a visszafizetett összeg különbségével.

(Ezzel megkímélve a fogyasztókat az illeték előlegezésétől, a bankokat a perköltség fizetésétől, a bíróságokat a súlyos munkaterhektől.)

 

3. Az elszámolási, kártérítési felelősség a bankoké.

 

4. Az állami felelősségvállalás kizárt, ha az állami szervek végrehajtják a C-630/23. ítélet rendelkezéseit. A banki tisztességtelenség miatti felelősség áttelepítése az államra azt az abszurd helyzetet jelentené, hogy végsősoron a lakosság (fogyasztók ) fizetnék meg a saját kárukat.

 

5. Kártérítési alap

Az elszámolás felett elszenvedett károk megállapítására alapvetően csak a bíróság képes. Az utcára került családok jogi és anyagi megsegítésére, pályázati úton, civilszervezetek bevonásával kártalanítási alapot kell létrehozni.

a) Az MNB-nél elsikkasztott 600MilliárdFt-ból, mivel ez kifejezetten a devizahitelekből keletkezett.

b) Az örökös nélkül elhunyt adósoknak visszatéríthető összegből, amely jelenleg az államhoz folyik be.

c) A kártérítési alapot ki lehet egészíteni az Európai Unió szolidaritási alapjából, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű rétegek támogatására felhasználható keret.

 

 

 

1. C-630/23. ítélet végrehajtásához

I. szakasz

Jogharmonizáció

 

A szükséges jogharmonizációs szint elérése, az uniós jog beemelése, implementálása a magyar jogba:

Az ítélet a szerződés érvénytelensége után csak az eredeti állapot helyreállítását engedi kamat, késedelmi kamat és költségmentesen, kártérítési felelősséggel.

 

A DH1.tv. (2014. évi XXXVIII.tv.) 3.§ (2) bekezdést a hatálybelépésére visszamenőlegesen hatályon kívül kell helyezni, ezzel megszűnik az árfolyamrés érvénytelensége után a kötelező érvényessé nyilvánítás.

DH1.tv. 3. §  (2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.

 

A DH2.tv. (2014. évi XL.tv.) 37.§ (1) bekezdést hatálybelépésére visszamenőlegesen hatályon kívül kell helyezni, ezzel megszűnik az eredeti állapot helyreállításának tiltása és megszűnik a kötelező érvényessé vagy hatályossá nyilvánítás.

DH2.tv. 37. § (1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie

 

Törvénybe kell rögzíteni, hogy tisztességtelen feltétel miatt érvénytelen szerződés esetén a fogyasztó csak tőkét (lízing tárgyat) köteles visszafizetni (visszaadni), kamat, költség, használati és egyéb díj, késedelmi kamat nem követelhető az erről szóló határozat napjáig. A fogyasztó a visszafizetésre részletfizetést kérhet a bíróságtól.

 

a) A fogyasztó túlfizetése határidő nélkül érvényesíthető (ahogy a semmisség)

b) esetleg a határozat napjától számított 5 éven belül.

 

A végrehajtások megszüntetése

Törvénybe kell foglalni, hogy a deviza indexálást (árfolyamrést) tartalmazó szerződések érvénytelenek, érvénytelen szerződés alapján közvetlen végrehajtás nem indítható, -jelzálog, önálló zálogjog alapján sem-  a Vht. (1994. évi LIII.tv) 55. § (1) bek. b) pontja alapján. A folyamatban lévő végrehajtásokat meg kell szüntetni. A végrehajtási költségeket a végrehajtást kérő viseli.

Vht. 55. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

 

Ezzel a törvénycsomaggal az elszámolás az eredeti állapot még nem állítható helyre, de végrehajtás nem indítható. A túlfizetésre, a jelzálog törlésre a fogyasztónak, a nem teljesített tőkeösszegre a hitelezőnek kell peres eljárást indítani.

 

 

II. szakasz

Elszámolási törvény

 

A nagyszámú perek elkerülésére elszámolási törvényt kell alkotni. A folyó pereket fel kell függeszteni.

Az elszámolásra a DH2.tv-hez hasonlóan a hitelezőket kell kötelezni.

Az elszámolással a jelzálogot, önálló zálogjogot, KHR lista bejegyzést törölni kell.

 

További intézkedési területek, jogszabálymódosítások

-               Az elárverezett ingatlanok (első árverési vevő esetében) tovább értékesítésének megtiltása, ezen ingatlanokra esetleg perfeljegyzéshez hasonló védelem bejegyzése

-               A bankok vagy követeléskezelők által átvett adósi ingatlanok visszajegyzése az adósokra

-               A nem közreműködő közjegyzők és végrehajtók azonnali felmentése

-               Az érintett bankok és követeléskezelők vagyonának zárolása,

 

 

 

III. szakasz

Fogyasztói Kárpótlási törvény

 

Ennek kimunkálása az első két szakasz eredményességének függvényében határozható meg.

 

 

Kelt: Budapesten, 2025. május 26. napján.

 

Szerkesztette:       Dr. Kerekes Andrea ügyvéd (Kerekes és Társai ügyvédi Iroda)

Közreműködött: Dr. Ölveczky István           Bátor Program Egyesület

Bognár Tibor                        Jogállamiságért Egyesület