Vissza a Bátor Program kezdő oldalra
|
Nyertes perek |
|
A nem jogerős ítéletek is helyes, akár úttörő uniós gondolkodást tartalmaznak |
|
Bemutatjuk a bukott ítéleteket is, bízva a jogfejlődésben |
CIB Bank Zrt. szerződése
|
2026.01.06. |
PKKB |
dr. Zétényi András bíró |
fp: fogyasztó
alp: CIB Bank Zrt.
Az ítélet:
A bíróság megállapítja, hogy a felek között 2007. október 3. napján létrejött JDQ-40049496 számú kölcsönszerződés érvénytelen.
A rövidített indokolás csak az elfogadott felperesi keresetet tartalmazza:
[9] A felperes fenntartott keresetében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a Kölcsönszerződés érvénytelenségét az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-51/17. sz. ítéletére, a Kúria 2/2014. PJE határozatára, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bekezdésére és 209/A. § (2) bekezdésére tekintettel, mivel annak 2. és 7. pontja, valamint a részét képező „Kockázatfeltáró Nyilatkozat” tisztességtelen.
CIB Credit Zrt. szerződése
|
2025.11.13. |
Nyíregyházi Járásbíróság |
Dr. Hutás Nelli bíró |
fp: Lombard Zala Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
II.r.alp: CIB Lízing Zrt.
I.r.alp. fogyasztó (nyert)
Tartalom:
A bíróság a felperes keresetét mind a kölcsön szerződésre (1.213.045Ft), mind az érvénytelenség alapján hatályossá nyilvánításra (1.230.277Ft) elutasította. A kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelensége miatt
ARGENTA Credit Zrt. szerződése
|
2025.11.11. |
Dunakeszi Járásbíróság |
Dr. Virányi Karolina bíró |
I. alp: Argenta Lízing Zrt. va jogutód és IV.r. alp. Argenta Faktor Zrt. engedményes
(a felperesi fogyasztó nyert)
Tartalom:
I. A bíróság kötelezi az I. rendű alperest (ARGENTA Lízing Zrt-t), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.312.805 forintot, és az után 2023. július 21. napjától kezdődően a kifizetésig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot.
A bíróság egyedülállóan szakszerű indokolását adta a fogyasztói elévülés elbírálásának, mindezt szöges ellentétben a Kúria sunyi döntésével, miszerint a kölcsön megszűnésével elindulhat a fogyasztó túlfizetések visszakövetelése.
[20] A felperes keresetének jogi megítélése körében a bíróság előre bocsátja, hogy nem osztja a Kúria alperesek által hivatkozott Gfv.30.382/2023/3. számú határozatában kifejtett azon jogi álláspontot, hogy az elévülés vizsgálata megelőzné a kereset érdemének vizsgálatát. Ez legfeljebb abban az esetben lehet így, ha egyébként a felek között nem vitás, hogy az a jogügylet, amiből a felperes követelése származik, érvényesen létrejött. Ha ugyanis annak érvényessége vitás, akkor először azt kell vizsgálni, hogy egyáltalán van-e érvényes jogügylet, mert ha nincs, akkor abból – az érvényes jogügyletre alapítottan – követelés nem is jöhetett létre, ha pedig a követelés nem jött létre, akkor esedékessé sem válhatott, ha pedig nem válhatott esedékessé, akkor a rPtk. 326. § (1) bekezdése alapján az elévülés el sem kezdődhetett, ha pedig nem kezdődhetett meg, akkor az elévülés be sem következhetett. Ezért az érvényesség kérdésének vizsgálatának az elévülés kérdését meg kell előznie.
[22] E körben a bíróság mindenben osztja a felperes azon jogi álláspontját, hogy az érvénytelen jogügyletből eredő követelésre – épp annak érvénytelensége okán – a DH1. tv. 1. § (6) bekezdése fogalmilag nem alkalmazható: a követelés elévülésének kezdő napja nem lehet a szerződés felmondással való megszűnésének napja, mivel – ahogy azt a Kúria több határozatában is elvi éllel rögzítette – érvénytelen szerződés érvényesen nem mondható fel. Így pedig a szerződés felmondással nem is szűnhetett meg, hiszen érvényesen létre sem jött. A DH1. tv. 1. § (6) bekezdése és annak alkalmazhatósága érvényes szerződést feltételez, ami jelen esetben nincs.
[24] A bíróság e körben hivatkozik a Kúria Pfv.VI.20.889/2025/6. számú ítéletében ezzel egyezően kifejtett jogi álláspontra, amely szintén arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a fogyasztó „a hitelező autonóm európai jogi értelemben vett felszólításától” tarthat igényt a törvényes mértékű késedelmi kamatra, ahol az „autonóm európai jogi értelemben vett felszólítás”-nak főszabályként a perindítást kell tekinteni. Ha pedig a fogyasztó a keresetlevél benyújtásától tarthat igényt a követelései után késedelmi kamatra az autonóm európai jog értelmében, akkor ez azt jelenti, hogy ugyanezen autonóm európai jog értelmében – a fentiek szerint – ez a követelés esedékessége is, ami így nem is évülhetett el. A C-630/23. ítélet is egyértelműen a felszólítás napjával jogosítja fel a fogyasztókat a késedelmi kamatra, és nem teszi hozzá, hogy kivéve, ha eddig az időpontig a fogyasztó követelése a belső jogi szabályok szerint elévült, nyilvánvalóan azért, mert az EUB álláspontja szerint ezen időpont előtt az elévülés semmilyen nemzeti jog alapján nem következhetett be, mivel az általa a kamatfizetés kezdőnapjával meghatározott esedékességi időpont előtt a követelés elévülése nem értelmezhető, mert a követelés – felszólítás hiányában – nem vált esedékessé. Azzal tehát, hogy az EUB „autonóm európai jogi értelemben” így határozta meg a kamatfizetés kezdő időpontját és vele az esedékesség napját, egyben kizárta az eddig az ezt megelőző időszakra az elévülés bekövetkezhetőségét.
Ha viszont a követelés más korábban elévülhetett, és az akadályozza az érvénytelenség megállapítását is, akkor a C-630/23. ítélet és a jogegységi határozat is teljesen értelmetlenül született, [25]
[26] A jelen konkrét esetben a Kúria Gfv.30.382/2023/3. és a Pfv.VI.20.226/2024/12. számú határozataiban kifejtettek nem csak azt akadályoznák, hogy a felperes hozzájusson az elismerten semmis szerződésből a C-630/23. ítéletnek és a jogegységi határozatnak megfelelően számított tizenötmillió forintot meghaladó követeléséhez, hanem azt is eredményeznék, hogy – az érvénytelenség bíróság általi megállapításának hiányában – nem lenne akadálya, hogy a vele szemben egyébként elismerten semmis szerződés alapján folyó végrehajtás tovább folytatódjon, és a IV. rendű alperes a felperessel szemben fennálló többtízmilliós követelését továbbra is érvényesítse.
Előzmény: a fogyasztó több, mint 10 éve küzd az igazáért. Főbb állomások
2015.05.05. ügyvédi megbízás;
2015.07.20. Fővárosi Törvényszék: keresetlevél árfolyamkockázat tisztességtelenségére;
áttétel a BKT-ra
2017.03.01. Budapest Környéki Törvényszék
eljárást felfüggesztette az EUB C-483/16. ügyre;
a felek egyezségi tárgyalás miatt leszüneltették a pert;
2021.05.17. szünetelés után a per megszünt, de egyezséget a felek nem kötöttek;
2017.08.14. PKKB: keresetlevél végrehajtás megszüntetésére "mindenre is" hivatkozással
a PKKB, majd a Budapesti Törvényszék a keresetlevelet nem fogadta be arra hivatkozással, hogy érvénytelenégi per van folyamatban.
2021.03.07. Dunakeszi Járásbíróság: keresetlevél a szerződéskötési díj tisztességtelenségére;
eljárást felfüggesztette az 2019-ben felmondás jogszerűtlenségére indított perre, de akkor már árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt folyt a per.
2019.10.22. Dunakeszi Járásbíróság: keresetlevél a jogszerűtlen felmondásra túlfizetés miatt
2023.05.02. Keresetváltoztatás árfolyamrés miatt érvénytelen szerződés hatályossá nyilvánítására 0 kamattal (az EUB C-705/21. alapján)
2023.07.10. Keresetváltoztatás árfolyamkockázat miatt érvénytelen szerződés elsődlegesen eredeti állapot helyreállítására, másodlagosan hatályossá nyilvánítására 0 kamattal (az EUB C-705/21. alapján)
2023.10.19. ítélet a szerződés érvénytelenségéről:
|
2023.10.19. |
Dunakeszi Járásbíróság |
Dr. Virányi Karolina bíró |
Tartalom:
A bíróság a felek egyező nyilatkozata alapján megállapította a szerződés érvénytelenségét az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelensége alapján.
[22] Az alperesek elismerték, hogy a teljes perbeli szerződés az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt semmis, ezért azt a bíróságnak vizsgálnia nem kellett. E körben tehát a bíróság a felperes semmisség megállapítására irányuló keresetének a rPtk. 209/A. § (2) bekezdése és a 239. § (2) bekezdése alapján helyt adott. E körben a bíróság rögzíti, hogy a felperes a bíróság felhívására kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy van önálló kereseti kérelme a szerződés érvénytelenségének megállapítására, az I. rendű alperes teljesítésre kötelezését ehhez képest az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében kéri, és az alperesek is az önálló kereseti kérelem körében tettek elismerő nyilatkozatot az ellenkérelmükben, ezért a keresethalmazatra tekintettel nem volt akadálya annak, hogy e körben a bíróság ítélettel határozzon.
Az alperesek fellebbezése után a Fővárosi Törvényszék visszaadta a Dunakeszi Járásbíróságnak
A folytatásban
2024.05.13. Másodfok hatályon kívül helyezte és visszaadta a jogkövetkezmény eldöntésére
2024.12.03. eljárás felfüggesztése EUB C-630/23. ügyre
2025.08.28. az eljárás folyatódott
és így érünk el a 2025.11.11-i ítélethez.
MKB Zrt. szerződése
|
2025.10.09. |
PKKB |
Dr. Kollár Zsuzsa bíró |
I. alp: MBH Bank Nyrt. (MKB Bank jogutódja) és II.r. alp. DEBT-INVEST Zrt. engedményes
(a felperesi fogyasztó nyert: a felmondási feltétel tisztességtelen a szerződésben)
Tartalom:
Ítélet:
A bíróság megállapítja, hogy a felperesek és az I. r. alperes által 2006. november 22. napján megkötött L60-181765-6-00-CHFMAG szerződésazonosítójú Hitel- és zálogszerződés 6/A.2. a) pontja, amelynek értelmében
„a Hitelfelvevő súlyos szerződésszegése esetén a Bank jogosulttá válik azonnali hatályú felmondási jogának gyakorlására. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a Hitelfelvevő a Hitelszerződésből fakadó bármely fizetési kötelezettségével késedelembe esik, vagy teljesítését megszünteti”,
valamint a szerződés részét képező 2007. május 2. napjától hatályos az „MKB Bank Zrt. Üzletszabályzata a hitelműveletek végzéséről” elnevezésű Üzletszabályzat 6.3.2.a) pontja, amely szerint
„Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, és ezáltal a Bank jogosulttá válik azonnali hatályú felmondási jogának gyakorlására, amennyiben az ügyfél a Hitelszerződésből fakadó bármely fizetési kötelezettségével késedelembe esik, vagy teljesítését megszünteti”,
tisztességtelen, ezért érvénytelen az I. és a II. r. alperesekkel szemben.
Indokolásból
[60] Ez nem feleltethető meg a jóhiszeműség és a tisztesség követelményével, mert az aránytalan és indokolatlan jogkövetkezményt biztosít a hitelezőnek a fogyasztó hátrányára, hiszen akár egy jelentéktelen tartozás is a felszólítás nélküli, azonnali szerződés felmondást eredményezhet. Ilyen tartalmúmegállapodást a kötelezett egyedi megtárgyalás esetén nyilvánvalóan nem kötött volna.
[61] A szerződő felek az rPtk. 200.§ (1) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezésektől közös akarattal eltérhetnek, ezáltal a szerződés felmondásához vezető okokat is a jogszabálytól eltérően szabályozhatják. A rPtk. 525.§ (1) bekezdésének e) pontjában rögzített (más) súlyos szerződésszegés fogalmát a törvény nem határozza meg, ugyanakkor a keresettel érintett szerződési feltétellel a hitelező bank ezt a kérdést rendezi és határozza meg a súlyos szerződésszegést eredményező magatartásokat. A szerződés 6/A.2.a) pontja tisztességtelen, mert az eltér a jogszabálytól, továbbá jogszabály által nem szabályozott olyan kérdést szabályoz, amely egyensúlytalanságot eredményez a fogyasztó hátrányára.
[62] A Fővárosi Ítélőtábla 20.Pf.20.419/2018/8/II. számú ítéletében és a Kúria Gfv.VII.30.071/2019/9. számú döntésében akként foglaltak állást, hogy a bármilyen mértékű fizetési kötelezettség elmulasztásához fűzött felmondási ok kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a fogyasztót a jogszabályból eredő jogaihoz és kötelezettségeihez képest, mert az rPtk. csak súlyos szerződésszegés esetén teszi lehetővé a kölcsönszerződés felmondását. Az ilyen tartalmú szerződési feltétel tehát egyensúlytalanságot eredményez, a fogyasztóra nézve egyoldalúan és indokolatlanul az rPtk.-hoz képest szigorúbb felmondási okot fogalmaz meg, így az rPtk. 209.§ (1) bekezdése alapján tisztességtelennek minősül, ami az rPtk. 209/A.§ (2) bekezdése alapján a semmiség következményét vonja maga után. A szerződés 6/A.2.a) pontja nem minősül a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételnek (rPtk. 209.§ (5) bekezdés), ezért önmagában az, hogy a szerződési feltétel világos és egyértelmű, még nem zárja ki a tisztességtelenség vizsgálatát és megállapítását az rPtk. 209.§ (1) bekezdése alapján.
[63] A Kúria 4/2021. Polgári jogegységi határozatában a IV.4. pontban kifejti, hogy csupán kisebb összegű hátralék vagy rövidebb időtartamú késedelem miatt - az arányosság követelményére tekintettel - felmondásnak jellemzően nincs helye. A törlesztés előírt rendszerességétől való eltérés önmagában, súlyos jogkövetkezménnyel nem arányos mértékű lejárt tartozás hiányában ugyancsak nem alapozhatja meg a felmondást.
[64] Mindezekre alapján a bíróság megállapította a Hitel- és zálogszerződés 6/A.2. a) pontjának és az Üzletszabályzat 6.3.2.a) pontjának tisztességtelensége okán azok érvénytelenségét.
LOMBARD Zrt. szerződése
|
2025.10.21. |
Esztergomi Járásbíróság |
Dr. Lugosi József bíró |
fp: EOS Zrt. engedményes (az adós vállalkozó nyert)
Tartalom:
A vállalkozó az árfolyamrés tisztességtelenségére (is) hivatkozva nyerte meg a pert.
Lényeges, hogy a tisztességtelenségre a vállalkozó (nem fogyasztó) is hivatkozhat, de 1 év után csak kifogásként érvényesíthető (a követelés erejéig beszámítható, de követelés érvényesítésére nem alkalmas). Az engedményesnek pedig nincs joga a jogkövetkezmény levonására.
[1] A Szegedi Ítélőtábla a nem fogyasztói kölcsönszerződések kapcsán állapította meg, hogy azok nem tartoznak közvetlenül a 2/2014. (VI. 16.) PJE hatálya alá, azonban a jogegységi határozatnak azon megállapításai, amelyek levezetik, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, mert nincs mögötte tényleges pénzváltási szolgáltatás, a nem fogyasztói szerződésre is igazak. Ennek értelmében a nem fogyasztói szerződések körében is igaz az az állítás, mely szerint az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, mert nincs mögötte tényleges pénzváltási szolgáltatás. Az ítélőtábla az idézett határozatában rögzíti: a tisztességtelen kikötés a nem fogyasztói szerződésekben nem semmis, hanem megtámadható feltétel (rPtk 201/A. § (1) bekezdés). Annak nincs elvi akadálya azonban, hogy a fél a szerződésből eredő követelés összegszerűségét a különnemű árfolyamok alkalmazására hivatkozással kifogásolja. Az ítélőtábla szerint nincs elvi akadálya, hogy az adós – a megtámadási határidő letelte után – a hitelező vele szembeni követelésével szemben kifogásként a kikötés tisztességtelenségére hivatkozzon, tartozása összegét emiatt vitássá tegye (Szegedi Ítélőtábla Gfv. III.30239/2014/3.
– BDT.2015.3300.). A Kúria precedensértékű határozatának elvi tartalma szerint a korlátlan árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek nem eredményezik a főszolgáltatást megállapító szerződéses kikötés tisztességtelenségét, és ez okból nem állapítható meg a kölcsönszerződés érvénytelensége (rPtk. 209. §). Ha a perbeli szerződésnek az árfolyamrés alkalmazására vonatkozó feltétele tisztességtelen, ez nem eredményezi a szerződés teljes érvénytelenségét, annak a részleges érvénytelenségre tekintettel a kereset összegére lehet kihatása (Kúria Gfv. 30293/2022/11. (38)-(39)-(40) bekezdések). A bíróság szerint a Kúria precedensértékű határozatának kölcsönszerződés árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatos megállapításai analóg módon jelen jogvitára is alkalmazhatóak. A rPtk. 239. § (1) bekezdése szerint a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha az a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
[2] A rPtk. 235. § (1) bekezdése szerint a megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. A polgári peres eljárásban felperes előkészítő iratában hivatkozott arra, hogy az alperesek érvénytelenségi kifogása, amelyet a szerződés megtámadását érintően is előterjesztettek, mint a megtámadási határidő lejártát követően előterjesztett indítvány, elkésett. A rPtk. 236. § (3) bekezdés második mondata szerint a megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. Az alperesek szerződés megtámadását is érintő érvénytelenségi kifogása írásbeli ellenkérelemben való előterjesztésének a hivatkozott jogszabályi előírás alapján nem állt fenn jogszabályi korlátja.
[3] A szabályosan (hatályosan) előterjesztett érvénytelenségi kifogás alapján a bíróság a polgári perben mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségének milyen kihatása lehet felperes perbeli igényérvényesítésére. A szerződés megtámadásának és a szerződés részleges érvénytelenségének kérdése, amely az árfolyamrés tisztességtelensége miatt merülhet fel, viszont már a szerződés érvényességének/érvénytelenségének tárgykörét érinti. Ide kapcsolódó tény: felperes a jelen polgári perben a követelést engedményesként, nem a követelés eredeti jogosultjaként érvényesíti. A Szegedi Járásbíróságra benyújtott keresetet tartalmazó irat melléklete részét képezte az engedményezési szerződés (Szeged, 2014. 04. 16.), amelyben a Lombard Lízing Zrt. a Pannonhitel Pénzügyi Zrt.-re a PLA 1250807 számú szerződésből eredő valamennyi követelését, az engedményezés tényéről a csatolt tértivevények alapján a lízingbe vevőt és a garantőröket (készfizető kezeseket) írásban értesítette. A Pannonhitel Pénzügyi Zrt. a Lombard Lízing Zrt.-től engedményezés útján megszerzett követelést tovább engedményezte a jelenlegi felperes EOS Faktor Zrt.- re. Az első engedményezés szerződés, amelyben a követelés eredeti jogosultja volt az engedményező
I. 1-4. pontjaiban rögzítette a szerződés tárgyát. Az engedményező az engedményezési szerződés mellékletét képező, ott meghatározott jogcímek, összegek és esedékességek szerinti a megállapodás időpontjában fennálló követeléseket, valamint azok már esedékessé váló ügyleti és késedelmi kamatai, és más járulékok, továbbá a kötelezettekkel kötött szerződésből származó bármely jövőbeli követelésnek, elszámolásnak, jogkövetkezménynek (a továbbiakban együtt: követelések) követelésére vonatkozó jogát. Az engedményezési szerződés I. 2. pontja szerint az engedményező a követelések korlátozásmentességéért szavatosságot vállalt a korlátozás arányában, de legfeljebb az adott szerződésből eredő követelésre megállapított vételár arányában. Az engedményező kijelentette, hogy a követelések per-, teher- és igénymentesek. A megállapodás szerint a követelések megszerzését harmadik személy joga nem akadályozza, nem korlátozza, illetve értékét nem csökkenti, felettük kizárólag jogosult rendelkezni, továbbá harmadik személynek nincs olyan joga, amely a követelések érvényesítését akadályozná vagy kizárná. Az engedményezési szerződés
I.3. pontja alapján az engedményező kijelentette, hogy a követelések alapjául szolgáló jogviszonyok érvényesen létrejöttek. Az engedményezési szerződés I. 4. pontja szerint az engedményező nyilatkozott arról, hogy a szerződés 1. számú mellékletében meghatározott követeléseken kívül, a követelések alapjául szolgáló szerződések vagy azok bármely pontjának érvényessége vagy semmissége megállapítása iránt az adós, a kezes, vagy bármely dologi kötelezett, továbbá bármely harmadik személy bírói úton eljárást nem indított. Az engedményezésben megállapodó felek elfogadták, hogy az egyedi lízingszerződés érvényes, kifejezetten az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére vonatkozó jognyilatkozatot nem tettek és kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződést az engedményezési szerződéssel együtt nem kötöttek.
[4] Felperes a felperesi jogelőd, Pannonhitel Pénzügyi Zrt.-vel 2018. augusztus 13. napján kelt engedményezési szerződéssel a Ptk. 6:193. §-a alapján felperesre ruházta át (engedményezte) a 8.293.397, - Ft és járulékai tekintetében H.Cs. és H-né D.I. adósokkal szemben fennálló követelését. A peres ügy iratanyagához csatolt, felperes (engedményes) és felperesi jogelőd (engedményező) által is aláírt Budapesten, 2018. október 24. napján kelt jogutódlási nyilatkozat szerint a követelés és annak valamennyi, az engedményezés időpontjáig és azt követően keletkező járulékának; továbbá a követelést biztosító járulékos jogoknak a jogosultja az EOS Faktor Zrt. lett. Felperes a polgári perben az engedményezési megállapodást nem csatolta a peres ügy iratanyagához, a jogutódlási megállapodás nem tartalmaz rendelkezést az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételét magába foglaló kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződésről. Természetesen, ha az első engedményezésnél a jogszerző (a Pannonhitel Pénzügyi Zrt.) nem szerzett jogot az érvénytelen szerződés esetleges jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, a második engedményezésnél ő sem ruházhatott át ilyen jogot a követelés jelenlegi jogosultjára (az EOS Faktor Zrt.-re).
[5] A Kúria az engedményezett követelés érvényesítésével kapcsolatban az engedményesre átszálló jogokról szóló 10/2024. Jogegységi határozatában (Jpe. III.60.037/2023/13.) kimondta: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 328. § (1) bekezdése és 329. § (1) bekezdése, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:193.§ (1) bekezdése, (2) bekezdése, a 2023. június 23. napjáig, és a 2023. június 24. napjától hatályos (1) bekezdése szerinti engedményezés eredményeképpen nem szállnak át az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek bíróság általi alkalmazására irányuló jognyilatkozatok megtételéhez fűződő jogok. A Kúria más korábban is hozott a jogegységi határozattal megegyező tartalmú precedensértékű határozatot, amelyben kimondta: Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatokat is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződéssel kerülnek az engedményeshez (Kúria Gfv. 30183/2021/4.). A Kúria egy másik, szintén precedensérékű határozatában megállapította: Engedményezés eredményeképpen nem szállnak át az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek bíróság általi alkalmazására irányuló jognyilatkozatok megtételéhez fűződő jogok…A felek nincsenek elzárva, hogy az eredetileg engedményezést tartalmazó megállapodásokat az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jogra vonatkozó jogátruházással egészítsék ki (Kúria Pfv. 21091/2024/7.). A Kúria joggyakorlata alapján az engedményezésre tekintettel követelést érvényesítő felperes az árfolyamrés tisztességtelensége miatt felmerülő, a szerződés részleges érvénytelenségével összefüggő jognyilatkozat megtételére nem jogosult, mert nem rendelkezik az eredeti egyedi lízingszerződéshez tapadó valamennyi jogosultsággal. A perbeli követelés alapjául szolgáló szerződés (részleges) érvénytelenségével kapcsolatos jognyilatkozat megtételére felperesnek nincs kereshetőségi joga. A Győri Ítélőtábla ítélete szerint a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye(i) csak egységesen kezelhető(k), emiatt a jogkövetkezményi igény csak a szerződés egészéhez kapcsolódó jogként fogható fel. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog tehát szükségszerűen a szerződés egészéhez, és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog. Az engedményezés következtében tehát a követeléshez kapcsolódó jogok a követelés átruházásával átszállnak az engedményesre, míg az a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok – a rPtk. és a Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezései alapján nem – csak egy kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződéssel kerül(het)nek az engedményeshez (Győri Ítélőtábla Pf.III.20.101/2025/7/I.). Az állandó és következetes bírói gyakorlat szerint a kereshetőségi jog hiánya az ügy érdemében történő ítéleti döntéshozatalt eredményez (BDT.2003.758.). Az engedményes és az adósok között nincs olyan anyagi jogi kapcsolat, amely megteremtené a felperes III. r. alperessel szembeni kereshetőségi jogát. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatos jognyilatkozat megtétele túlmutat az engedményezett követelés érvényesítésén, amelyre felperes kereshetőségi jog hiányában nem jogosult, a bíróság erre figyelemmel felperes kereseti kérelmét ítéletében elutasította.
SOPRON Bank Zrt. szerződése
|
2025.10.14. |
Szegedi Járásbíróság |
Dr. Brátán Éva bíró |
alp: PK Követeléskezelő Zrt. felmondási feltétel érvénytelensége iráni per (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A legkisebb összegre is felmondható szerződési kikötés tisztességtelen
A bíróság megállapítja, hogy a felperes és a II. r. alperes által 2007. november 13. napján JSD-81526/07 számon kötött „Kölcsönszerződés” VIII.3. c) pontja érvénytelen, a bíróság az I. r. és a III. r. alperest ennek tűrésére kötelezi.
[5] A szerződés VIII. 3. pontja tartalmazza a szerződés felmondásának szabályait. Eszerint a bank a szerződést a Ptk. 525. §-ában foglaltakon túl azonnali hatállyal felmondhatja, ha
c) az adós bármely, a bankkal szemben vállalt, bármely szerződésen alapuló kötelezettségét megszegi,
Felmondási feltétel hiányában a konkrét felmondás elvesztette jogalapját, a közjegyzői felmondás jogszerűtlen, az erre alapozott végrehajtást meg lehet szüntetni Vht. 56. § (1) bek. szerint.
A jogtalan végrehajtással behajtott összeg visszakövetelhető a Vht. 56.§ (4) bek. alapján.
CIB Credit Zrt. szerződése
|
2025.09.05. |
Szegedi Járásbíróság |
Dr. Tarics Csilla bíró |
fp: EOS Faktor Zrt. kamat és árfolyamkockázat feltárás hiánya (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
az EOS 2023. májusában indította fizetési meghagyással a kölcsönszerződésből fennálló 3.833.973Ft 2.129.428Ft kamat és késedelmi kamat, továbbá 427.420Ft perköltség követelése érvényesítését.
2024.12.14-én a Szegedi Járásbíróság közbenső részítéletével kimondta a szerződés érvénytelenségét mind a kamat, mind az megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt.
A fogyasztó a tőke vonatkozásában túlfizetésben volt, ezért az EOS követelést érvénytelenség esetén sem tud követelni.
Szürke zóna:
A bíróságnak el kellett volna utasítani az engedményes keresetét azon a címen- esetleges fogyasztói tartozás esetére is-, hogy érvénytelen szerződés alapján nincs perbeli jogképessége.
Az EOS késedelmi kamat követelését -ha lett volna késedelem- a felmondáshoz kötötte (ez csak a kölcsön jogcíme lehetett), nem az érvénytelenség alapján történt fizetési felszólításhoz (a helyes jogcím eredeti állapot vagy hatályossá nyilvánítás alapján történő felszólítás!).
A fogyasztó túlfizetését sem tudta érvényesíteni, mert nem kapott "széleskörű tájékoztatást" (C-19/20. EUB ítélet 97. pont) az érvénytelenség következményeiről és az őt megillető védelemről (esetünkben a viszontkereset indításáról).
UCB Ingatlanhitel Zrt.
|
2025.06.19. |
PKKB |
Dr. Fazakasné dr. Németh Mónika bíró |
alp: Magyar Cofidis Bank Zrt. szerződés érvénytelen (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A közbenső ítélet szerint a kölcsönszerződés érvénytelen az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságai miatt.
1. Az ügy egyik érdekessége, hogy az alperes két Kúria ítéletet is csatolt, amely megfelelőnek találta a kockázatfeltárást: Gfv.VII.30.436/2019/10. [2020.10.20.] és Gfv.VI.30.021/2021/10. [2021.11.02.]
2. Másik érdekesség, hogy a tárgyalás 3 órán keresztül tartott.
3. A harmadik, mondhatni rekord teljesítmény: a bíróság az első tárgyaláson lezárta a perfelvételt, megnyitotta az érdemi tárgyalást, további bizonyításra nem volt szükség, így a tárgyalást berekesztette és ítéletet hozott.
[Pertörténeti előzmény: 2024.10.23./keresetlevél; 2025.02.06./alperesi ellenkérelem, 2025.03.27./ felperesi válaszirat.]
Az ítélet 2025.09.04. napján jogerőre emelkedett.
Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt.szerződése
|
2025.06.12. |
Marcali Járásbíróság |
Dr. Marton-Csór Laura Lilla bíró |
fp: ARGENTA FAKTOR Zrt.. engedményes (az alperesi fogyasztó nyert)
Tartalom:
Az árfolyamkockázat tisztességtelen, amely az egész szerződé semmisségét okozza
Lényeges, hogy a tisztességtelenségre a vállalkozó (nem fogyasztó) is hivatkozhat, de 1 év után csak kifogásként érvényesíthető (a követelés erejéig beszámítható, de követelés érvényesítésére nem alkalmas). Az engedményesnek pedig nincs joga a jogkövetkezmény levonására.
[34] A szerződés árfolyamkockázati tájékoztatót nem tartalmazott, míg a csatolt ÁSZF alkalmatlan volt a bizonyítandó tény alátámasztására, mivel időben később keletkezett, mint ahogy a tájékoztatást a felperesnek adnia kellett, későbbi időponttal hatályos ÁSZF pedig nem bizonyíthatja a korábbi tájékoztatás tartalmának megfelelőségét. Nem változtat a bizonyítatlanság tényén az sem, hogy a felek később, 2010 őszén az alperes kérelmére módosították a szerződést, mert az visszamenőleg nem pótolhatja a tájékoztatást.
[36] Az előzőeken túl a bíróság utal arra is, hogy ha el is fogadnánk, hogy a csatolt ÁSZF a perbeli szerződésre alkalmazható volt, úgy az abban foglalt árfolyamkockázati tájékoztató ebben az esetben sem lenne megfelelő, melyet a Kaposvári Törvényszék (2.Pf.21.342/2020/4.) és más bíróságok (Fővárosi Törvényszék 43.Pf.637.802/2021/5., Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.P.50.275/2021/28-I., Hajdúböszörményi Járásbíróság 4.P.20.550/2019/27.) is megállapítottak már korábban főként arra alapítottan, hogy a tájékoztató nem tesz eleget az Európai Unió Bíróságának C-51/17. számú ügyében hozott ítéletben rögzített kritériumoknak. E helyütt utal a bíróság arra is, hogy a felperes által hivatkozott döntésekkel érintett árfolyamkockázati tájékoztatók, melyek helyessége felől látszólag az idézett ítéletekkel ellentétesen ítéltek az eljárt bíróságok, nem a perrel érintett tartalmú árfolyamkockázati tájékoztatók voltak, ezért azok hivatkozási alapként eredményesen nem fogadhatóak el.
[38] Miután önmagában az árfolyamkockázati tájékoztató tisztességtelensége miatt az egész szerződés érvénytelen,
MKB Bank Zrt. szerződése
|
2025.05.21. |
PKKB |
Dr. Koleszár Nikolett bíró |
alp: MBH Bank Nyrt. felmondási feltétel tisztességtelen (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
A fogyasztó korábban az árfolyamkockázatra és az árfolyamrésre indított pert elvesztette. A felfüggesztett végrehajtás ezért folytatódott.
Tartalom:
A hitelező által kikötött felmondási feltétel tisztességtelen, mert a legkisebb összegű mulasztás esetén is felmondhatja a szerződést. Az ítéletnek azért van jelentősége, mert így a szerződés nem mondható fel! A szerződéses felmondás kiesése esetén jogszabály alapján sem lehet felmondani:
"Tehát az Európai Unió Bíróságának fentiekben megjelölt határozata értelmében nem foghat helyt azon alperesi hivatkozás, mely szerint tisztességtelen feltételt diszpozitív szabállyal pótolni lehet" [30].
Következmények:
A felmondás érvénytelenítése lavinaszerűen söpri el a szerződést. Célszerű azonban lépésenként haladni, mert egyszerre beadva a bíróság nem érti, amúgy megretten és visszautasítja, ha mégis tárgyalja, akkor érdemben elutasítja. Ezért lépésenként kell intézkedni:
1. Felmondás jogszerűtlen
A következő perben a felmondás jogszerűtlenségét kell kérni, mivel mind a szerződéses, mind a jogszabályi alapja megszünt a felmondásnak (a szerződéskötésre visszamenőleges hatállyal). (Közben a végrehajtás felfüggeszthető.)
2. Végrehajtás megszűnik
A jogszerűtlen felmondásra alapított végrehajtást meg lehet szüntetni (peren kívüli eljárás).
Vht. 56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
3. A szerződés nem teljesíthető
A szerződéses lejáratokat a hitelező szüntette meg, a felmondás lejáratát a fogyasztó törölte. A szerződésnek nem maradt érvényes lejárata, teljesíthetetlen!
Az EUB C-630/23. ítélet ismét rögzítette, mostmár kifejezetten a magyar Kúriának is címezve, hogy érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani.
A jogtalan felmondással megszünt a szerződés lejárata, a szerződést nem lehet helyreállítani. Nem lehet előrángatni a felmondással törölt részleteket, visszamenőlegesen hatályossá nyilvánítani a szerződéses eljáratokat. A szerződés nem teljesíthető, az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Budapest Autó Finanszírozás Zrt. [BAF] szerződése
|
2025.05.08. |
Tatabányai Törvényszék |
Zemplényiné Dr. Tamás Mária bíró tanácsa Dr. Pomogyiné Dr. Gál Gabriella előadó bíró Dr. Majorosné Köck Ildikó bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert a felmondás jogszerűtlensége miatt)
Előzmény:
a CESSIO az eljárást 2020-ban indította fizetési meghagyással.
2024.02.15-én az Esztergomi Járásbíróságon dr. Lugosi József bíró a 5.P.20.133/2022/36. számú ítéletével 2.038.469Ft tőke annak 2019.11.14-től számított 9,95%/év kamat, 207.440Ft késedelmi kamat és 224.231Ft perköltség megfizetésére kötelezte a fogyasztó alperest.
Tartalom:
a felmondás jogszerűtlen volt (DH2.tv. szerinti elszámolás túlfizetést mutatatott). A CESSIO áttért a szerződés lejárata szerinti követelésre. Ehhez azonban a BAF-nak az Üzletszabályzat szerint le kellett volna zárnia a szerződést a futamidő végén. A CESSIO, mint engedményes, nem jogosult a lezárásra és ilyen címen követelés érvényesítésre sem.
ELLA Bank Zrt. szerződése
|
2025.04.29. |
PKKB |
Dr. Szalai Márta bíró |
alp: OTP Bank Nyrt. felmondási feltétel tisztességtelen (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A hitelező által kikötött felmondási feltétel tisztességtelen, mert a legkisebb összegű mulasztás esetén is felmondhatja a szerződést.
[72] A szerződés II.8.2. (i) pontja a zálogjogosult részére felmondási jogot biztosít arra az esetre, amennyiben az adós az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított fizetési kötelezettségét. Az rPtk egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy bármilyen nagyságú, akár jelentéktelen összegű és rövid időtartamú fizetési késedelem, minden megelőző intézkedés nélkül feljogosítja a zálogjogosultat a felmondásra. Ezen rendelkezés azonban megteremti ennek a lehetőségét, ezért tisztességtelen, mivel az rPtk. 209. § (1) bekezdésébe ütközik figyelemmel a felperes által felhívott EUB határozatokban (C-415/11, valamint C- 537/12. és C-116/13. számú egyesített ügyekben) írtakra, visszautalva a bíróság ítéletének [66]- [70] bekezdéseiben kifejtettekre.
Az ítéletnek azért van jelentősége, mert így a szerződés nem mondható fel! A szerződéses felmondás kiesése esetén jogszabály alapján sem lehet felmondani:
OTP Bank Zrt. szerződése
|
2025.03.14. |
Váci Járásbíróság |
Dr. Molnár Andrea bíró |
alp: OTP Bank Nyrt. felmondási feltétel tisztességtelen (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A hitelező által kikötött felmondási feltétel tisztességtelen, mert a legkisebb összegű mulasztás esetén is felmondhatja a szerződést.
Az ítélet:
A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű felperes, mint adós/zálogkötelezett, II. rendű felperes, mint adóstárs, továbbá I. és II. rendű alperes, mint hitelezők, II. rendű alperes úgyis mint zálogjogosult között dr. Chikán Csaba váci közjegyző által 1428/Ü.323/2007. szám alatt, 2007. május 3. napján közjegyzői okiratba foglalt, 1007599 ügyletazonosító számú, ingatlan jelzáloggal biztosított devizában nyilvántartott jelzálog-típusú hitel kölcsönszerződés V.1.) a./ pontja azon szerződési kikötés, hogy
„A hitelezők a kölcsönszerződést jogosultak azonnali hatállyal felmondani, és a teljes kölcsöntartozást, valamint járulékait esedékessé tenni, az Adósok pedig egyetemlegesen kötelesek a felmondással esedékessé tett teljes tartozást – ha a felmondásban más határidő nem szerepel – a felmondás közlésével egyidejűleg a Hitelezőknek megfizetni, ha az Adósok vagy Zálogkötelezettek a jelen szerződés alapján őket terhelő valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződést
– az adósi fizetési késedelmet is ideértve – megszegik.”
tisztességtelen szerződéses kikötés és ezért érvénytelen kikötés. A szerződés az érvénytelen kikötés nélkül is teljesíthető.
[1] A felperesek által kifogásolt szerződéses kikötés a szerződésben tisztességtelen szerződéses kikötés, amely a fogyasztó hátrányára a szerződéses jogok és kötelezettségek rendszerében jelentős egyenlőtlenséget idéz elő (EUB C-537/12, C-116/13, C-415/11, C-92/11). Az ún. Aziz tesztet (C-415/11) szem előtt tartva a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéséhez képest kell megvizsgálni, hogy a vitatott kikötés hátrányos-e a fogyasztó számára, és ha igen akkor milyen hátrányt jelent. A régi Ptk. 525. § (1) bekezdésének e) pontja alapján csak az adós súlyos szerződésszegése adhat alapot a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. Ehhez képest a vitatott szerződési feltétel az adós súlyosnak nem minősülő, akár jelentéktelen, csekély súlyú szerződésszegése esetén is lehetővé tette az I. rendű alperes számára, hogy azonnali hatállyal felmondja a hosszú lejáratú, jelentős összegű kölcsönszerződést, és egy összegben esedékessé tegye az adós hátralékos tartozását. Így ez a feltétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperesek hátrányára állapítja meg a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a régi Ptk. 525. § (1) bekezdés e) pontjához képest. Erre figyelemmel a rendelkezés a régi Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen és a régi Ptk. 209/A. § (2) bekezdése alapján semmis.
Fekete zóna:
Ha a szerződési feltétel érvénytelen, akkor diszpozitívszabállyal nem helyettesíthető. Ezért uniós jogot sért a Ptk. diszpozitív szabályának az elismerése a felek közötti viszonyban:
[34] Az alperesi felmondás a rPtk. 525. § (1) bekezdés e.) pontján alapult, felperesek a felmondás jogszerűtlen voltának megállapítását pedig kizárólag jogkövetkezményként kérték levonni a tisztességtelen szerződési feltétel okán, amelyre a bíróság a fentebb kifejtettek okán a felmondás indokaira tekintettel nem látott lehetőséget, mivel a felek a szerződésükben maguk határoztak úgy, hogy a nem szabályozott kérdésekben a rPtk. rendelkezései az irányadók.
A Budapest Környéki Törvényszék 2025.11.04. napján dönt arról, hogy az EUB C-80/21. ítélet 2. rendelkezését elismeri, vagy megtagadja.
AEGON Zrt. szerződése
|
2025.02.24. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Dr. Rusznák Anita bíró |
fp: Intrum Zrt. 70MFt kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
A végrehajtás megszüntetési pert az Intrum Zrt. alperesként az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt 2022-ben elbukta (27.P.20.466/2021/40. és 41 jogerő).
Tartalom:
2023.07.27. Az Intrum Zrt. ismét próbálkozott, mivel a végrehajtás megszüntetési perben a megállapított tisztességtelenség nem számít ítélt dolognak. Az érvénytelenséget ebben a perben is megállapította a bíróság közbenső ítéletével.
A közbenső ítélet 2025.05.09. napján jogerőre emelkedett.
Santander Zrt. szerződése
|
2024.10.30. |
Budakörnyéki Járásbíróság |
dr. Provaznik Balázs bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt)
Tartalom: az egyszerűsített eljárásban a fp. nem nyújtotta be időben a szükséges dokumentumokat, ezért az árfolyamkockázat feltárást nem bizonyította.
|
2025.03.04. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Oláhné dr. Tóth Orsolya bíró tanácsa |
A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
CIB Credit Zrt. szerződése
|
2024.02.13. |
Újpesti Kerületi Bíróság |
Dr. Szepesházi Péterné dr. Tóth Katalin bíró |
fp: LMGL Invest Pénzügyi Zrt. kölcsöntartozás megfizetése iránti keresetét elutasította (a fogyasztó nyert)
Az ítélet 2024.03.14. napján jogerőre emelkedett.
Raiffeisen Bank Zrt. szerződése
alp: Raiffeisen Bank Zrt. felmondás jogszerűtlen (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
2021.02.17. Kereset levél beadás: felmondás szerződési szabályozása tisztességtelen, nem lehet felmondani a szerződést, a felmondás jogszerűtlen.
2021.09.06. 350.000Ft pénzbüntetés, mert a tárgyalás félbeszakadást nem jelentette be a felperes addig, amíg a másodfok nem függesztette fel a végrehajtást (az elsőfok elutasításával szemben)
|
2023.04.14. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
Tartalom:
A felmondás szerződési feltétele érvénytelen kikötés
A bíróság megállapítja, hogy a III. rendű felperes és az alperes között 2005. február 24. napján létrejött lakásvásárlási kölcsönszerződés VII.1. pontjának második bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmes teljesítését” érvénytelen.
Az indokolás szerint tisztességtelen a felmondás, ha kisebb összegű, vagy rövidebb idejű mulasztás is súlyos szerződésszegésnek minősül. :
Figyelemmel arra, hogy a kölcsöntartozás teljesítése az adós alapvető kötelezettsége, a fizetési késedelem minősülhet olyan súlyos szerződésszegésnek, ami adott esetben alapot adhat a kölcsönszerződés felmondására. A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak jellemzően nincs helye. A törlesztés előírt rendszerességétől való eltérés önmagában, súlyos jogkövetkezménnyel nem arányos mértékű lejárt tartozás hiányában ugyancsak nem alapozhatja meg a felmondást. [82]
2023.05.22. Fellebbezés, amiért a kereseti kérelem az I. és II.r. felperesek vonatkozásában elutasításra került (akik ellen az ingatlan végrehajtás folyt)
2024.04.29. A Fővárosi Törvényszék új eljárásra utasította a BKKB-t.
|
2024.07.12. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
Tartalom:
A felmondás tisztességtelen szerződési felételen alapul, ezért az érvénytelen
(Ilyen ítéletet először hoztak Magyarországon, de lehet, hogy egész Európában!)
A bíróság megállapítja, hogy a III. rendű felperes és az alperes között 2005. február 24. napján létrejött lakásvásárlási kölcsönszerződés VII.1. pontjának második bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmes teljesítését” érvénytelen; szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett, további részei érvényesek; melynek következtében a dr. Balogh Zsigmond közjegyző 2015. június 19. napján kelt 11048/Ü/372/2015/1 számú közokiratba foglalt felmondása joghatás kiváltására nem alkalmas.
A Fővárosi Törvényszék ebből csak a szerződési feltétel tisztességtelenségét volt hajlandó fenntartani, szerinte a tisztességtelen felmondási feltétel felmondást nem érinti.
|
2025.01.23. |
Fővárosi Törvényszék |
Dr. Bodor Krisztina tanács elnöke Dr. Klicsuné dr. Sólyom Lívia előadó bíró Dr. Pap Eszter bíró |
Tartalom:
A feltétel tisztességtelen, de a diszpozitív szabály ennek ellenére alkalmazható (Súlyos uniós jogsértés!)
2025.03.01. Felülvizsgálati kérelem
2025.10.07. Tárgyalás a Kúrián
Volksbank Zrt. szerződése
|
2024.06.20. |
PKKB |
Dr. Vass Éva bíró |
Ir. alp: MBH Bank Nyrt. 50.000Ft megfizetése (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt)
Előzmény:
A Fővárosi Törvényszék sem az rHpt. rendelkezéseibe, sem a jóerkölcsbe ütközőnek nem találta a szerződést. Ezt véleményt a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria is osztotta.
A felperesi kereset nagyon-nagyon egyszerű volt:
A Felperes kereseti kérelme, hogy az I. alperes (MBH Bank) fizessen 50.000Ft-ot a felperesnek a határozat jogerőre emelkedése napjától.
Tartalom:
A bíróság közbenső ítéletével megállapította a szerződés érvénytelenségét.
A bíróság nem tekintette ítélt dolognak az árfolyamkockázat, a kezelési költség vizsgálatát. A kereseti kérelem vizsgálatnál be sem várva a C-565/23. és a C-630/23. ítéleteket mellőzte a DH2.tv. rendelkezéseit.
[48] A bíróság álláspontja szerint a DH 1 és DH 2 törvények a 93/13. EGK irányelvvel ellentétesek az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében, ezért az uniós jog elsőbbsége alapján az irányelv előírásaira figyelemmel nem adott helyt az I. rendű alperesi jogelőd DH 2 tv. 37. § (1) bekezdésén alapuló per megszüntetési kérelmének és a felperes keresetét érdemben vizsgálta.
Az árfolyamkockázati tájékoztató hiánya az rHpt. 203. §-ba ütközik:
[57] A perbeli esetben a felek között olyan devizahitel nyújtására irányuló szerződés jött létre 2005. január 13-án, amely a Hpt. 203. § (6) bekezdésébe ütközik.
A bíróság az érvényessé nyilvánítástól elzárkózott:
A DH2 törvény 37. § (1) bekezdése alapján az érvénytelenség alkalmazható jogkövetkezménye az érvényessé, vagy a hatályossá nyilvánítás, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényesség nyilvánítására kell törekednie. Az EUB C-705-/21. számú ítéletében, amely a Fogyasztói Irányelv 6. cikk (1) bekezdés és 7. cikk (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti eljárásban született, ezzel ellentétesen foglalt állást.
A 41. pont szerint ennél fogva, annak érdekében, hogy e cél ne sérüljön, a nemzeti bíróság nem orvosolhatja a szerződésnek az abban szereplő valamely kikötés tisztességtelen jellegéből eredő érvénytelenségét oly módon, hogy e szerződést érvényesnek nyilvánítja, és egyidejűleg módosítja, annak pénznemét és az említett szerződésben rögzített kamatlábát, vagy maximálja deviza árfolyamát. A bíróság ilyen beavatkozása végeredményben e kikötés tartalmának megváltoztatását jelentené [59].
A bíróság a C-630/23. ítélet előtt is kimondja, hogy az érvényessé nyilvánítás nem alkalmazható, eezel szemben csak egyetlen megoldás lehet: az eredeti állapot helyreállítása:
A bíróság álláspontja szerint az uniós jog elsőbbsége alapján, tekintetettel arra, hogy az I. rendű alperes nem kívánt a felperessel az ügyben egyeztetni, a nemzeti jog szabályai, amelyek a szerződés érvényessé nyilvánítását lehetővé teszik, nem alkalmazhatóak. A bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nem nyilváníthatja, az eredeti állapot helyreállításának van helye a Ptk. 237. § (1) bekezdés és a C-705/2021.EUB. ítélet rendelkezései alapján. [59]
A bíróság az elévülés tekintetében sem várta be a C-679/24. előzetes döntéshozatali eljárás eredményét, mert biztos benne, hogy a fogyasztói követelés-annak megállapítása előtt- nem évülhet el:
[60] A bíróság nem osztotta az I. rendű alperesi jogelőd védekezését az elévülés tekintetében. Nem vitásan a felek közötti szerződés megkötésekor a régi Ptk. 209. § megtámadási jogot biztosított a fogyasztónak. Azonban a 93/13. EGK irányelv 6. cikk szerint (1) bekezdés szerint a tagállamok előírják, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
Az ítélet 2024.09.19. napján jogerőre emelkedett.
ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. szerződése
|
2024.04.09. |
Csepeli Kerületi Bíróság |
Dr. Fazekas Ágnes bíró |
alp: OTP Faktoring Zrt. és AXA Bank Belgium SA.
(a fogyasztó nyert, a felmondás jogellenes, mert felmondáskor nem volt számottevő hátraléka)
Tartalom:
A bíróság megállapítja, hogy a dr. Gosztonyi Júlia közjegyző által 11060/Ü/3836/2010. ügyszámon közjegyzői okiratba foglalt, 2010. szeptember 20. napján kelt, a K11060-0- 3/965/2008/3/O. ügyszámon közokiratba foglalt 61110940 ügyletazonosítójú kölcsönszerződés, önálló zálogszerződés, valamint hitelkeret szerződés felmondására irányuló felmondó nyilatkozat érvénytelen, és az I-II-III. rendű alpereseket ennek tűrésére kötelezi.
Az indokolás kiemeli, hogy kisebb összegű hátralék még huzamosabb mulasztás esetén sem valósítja meg súlyos szerződésszegés tényállását.
[24] A bíróság megerősíti, hogy az adott törlesztő részlet meg nem fizetése az adós, így felperes szerződés szerinti kötelezettsége megszegését jelenti, lévén felperes nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a szerződéses megállapodás szerint havonta teljesítendő kötelezettsége szerint a törlesztő részletet megfizesse. Ez azonban a bíróság álláspontja szerint azon körülmény mellett, hogy egyébként az elmulasztott teljesítés esetére is az adós számlája túlfizetést mutat, az fedezetét képezi, egyfajta előtörlesztésként is értelmezhetően az esedékessé vált havi törlesztőrészletnek, nem tekinthető súlyos szerződésszegésnek. A súlyosságot az alapozza meg, ha a szerződésszegés következetes, arra utal, hogy az adósnak nem áll szándékában a szerződés teljesítése, de nem alapozza meg az, ha az adós – akár átmenetileg, ahogy a korábbi törlesztési kimutatás is igazolja – késedelemben esik, elmulasztja a teljesítést úgy, hogy a fedezete a törlesztő részletnek már a hitelezőnél van a megelőző korábbi teljesítésekből eredően. Ez a fajta mulasztás, szerződésszegés nem veszélyezteti súlyosan a szerződés teljesítését, sem a hitelező érdekeit nem sérti súlyosan. Hosszú évekre szóló elkötelezettséget jelentő szerződés esetén, mint ahogy a perbeli is a 252 havi törlesztés vállalásával, aránytalan egy-egy havi 30 napot akár meghaladó késedelmet, vagy akár a több hónapot érintő késedelmet súlyos szerződésszegésnek minősíteni úgy, hogy ténylegesen a hitelező által az aktuális törlesztés elszámolása a túlfizetés folytán nem akadályozott, ekként a hitelező érdeksérelmet sem szenved el. Mindezek alapján a bíróság az önmagában a 30 napon túli késedelemre mint súlyos szerződésszegésre alapított indok megalapozatlanságát, és ennek okán a felmondás jogellenességét állapította meg.
A havi törlesztő összeg alig felét meghaladó mulasztást nem lehet súlyos szerződésszegésnek minősíteni.
[25] A fentieken túl a felek nyilatkozata egybehangzó volt a felperes felmondást megelőzően fennálló 284,32 CHF összegű tartozása tekintetében. A bíróság megállapította, hogy ez az összeg a havi esedékességű törlesztő részlet (559 CHF) alig 51%-a volt, tehát egy teljes havi törlesztő részletet sem tett ki a 252 hónapra vállalt törlesztésből. Ennek mértéke a bíróság álláspontja szerint megfelel annak a PJE szerint a súlyos jogkövetkezményt (szerződés megszűnése) meg nem alapozó, aránytalan mértéknek, ami nem vezethet jogszerű felmondáshoz.
|
2025.09.17. |
Fővárosi Törvényszék |
Dr. Juhász Krisztina bíró tanácsa Dr. Erményi Kinga előadó bíró Dr. Nemoda Valéria bíró |
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletet azzal hagyta helyben, hogy a felmondás minősítését változtatta érvénytelenségről jogellenesre. A felmondási feltétel tisztességtelenségét hivatalból megállapította:
Az elsőfokú ítélet azon rendelkezését, mely megállapította, hogy a dr. Gosztonyi Júlia közjegyző által 11060/Ü/3836/2010. ügyszámon közjegyzői okiratba foglalt, 2010. szeptember 20. napján kelt felmondó nyilatkozat érvénytelen, azzal hagyja helyben, hogy e felmondó nyilatkozat jogellenes.
Megállapítja, hogy érvénytelen a dr. Gosztonyi Júlia közjegyző által K11060-0- 3/965/2008/3/O. ügyszámon közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 7.1. pontjában foglalt azon kikötés, hogy a hitelező felmondását megalapozó súlyos szerződésszegésnek minősül az, ha az adós ezen szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékességét követő 30 napon belül nem teljesíti.
[44] A másodfokú bíróság a támadott rendelkezések közül azon kikötés tisztességtelenségét észlelte, miszerint az azonnali hatályú hitelezői felmondást megalapozó súlyos szerződésszegésnek minősül az, ha az adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét 30 napon belül nem teljesíti. Ennek indoka az, hogy az ezen okból történő felmondás aránytalanul súlyos szankciót jelent a fogyasztóval szemben abban az esetben, ha a fizetési elmaradás összege és időtartama a kölcsön összegéhez, törlesztőrészleteihez, valamint a szerződés futamidejéhez mérten csekély mértékű. Ebben az esetben ugyanis – ahogyan azt a Kúria gyakorlatát tükröző 4/2021. PJE határozat indokolásának IV.7. pontja is kifejti – a fizetési kötelezettség elmulasztása nem minősül olyan súlyos szerződésszegésnek, ami a hitelezőt a szerződés azonnali hatályú felmondására jogosítaná fel. E szerződéses kikötés nem biztosítja a fogyasztó adós számára az arányosság figyelembevételét, ezáltal vele szemben egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos, jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a szerződő felek jogaiban és kötelezettségeiben, ezért a rPtk. 209. § (1) bekezdése és a 93/13. EGK Irányelv 3. Cikk (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
Szürke zóna
Helytelen a bíróság indokolása a szerződési feltételek értékelése körében. A felmondási feltétel bármely elemének a kiesése a teljes feltétel kiesést jelenti, így a Ptk. 525. § (1) bek e) pont szerinti feltétel is kiesik, ahogy a diszpozitív szabály sem kerülhet a szerződésbe, hiába tisztességes.
[47] Másrészt az is következik belőle, hogy a felperes elsődleges hivatkozásával ellentétben a felmondás jogszerűségének vizsgálatakor a bíróság a tiszteségtelen felmondási okot nem helyettesíti a rPtk. diszpozitív rendelkezésével, hanem a felek közötti szerződésnek azon - a rPtk. 525. § (1) bekezdés e) pontjával megegyező tartalmú - nem tisztességtelen kikötését alkalmazza, miszerint az adós súlyos szerződésszegése esetén a hitelező a szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani.
[48] A másodfokú bíróság tehát szerződéses alapon vizsgálta azt, hogy a felperes fizetési késedelme olyan súlyos szerződésszegésnek minősül-e, ami az alperes jogelődje általi azonnali hatályú felmondást megalapozta. A felperes felmondáskori tartozásának összege és a túlfizetések, valamint e körben a 4/2021. PJE határozat szerinti számítás alkalmazása tekintetében a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel.
Budapest Autó Finanszírozás Zrt. [BAF] szerződése
|
2024.01.10. |
Monori Járásbíróság |
Dr. Papp László bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert a törlesztőrészletbe épített casco miatt)
Előzmény:
a CESSIO az eljárást 2020. novemberében indította fizetési meghagyással.
2020.12.16. Kereseti kérelem 2,4MFt kölcsöntőke+345eFt szerződéses kamat és kb. ugyanannyi késedelmi kamat, végül 260eFt perköltség követelést tartalmazott.
Tartalom:
a törlesztőrészletbe épített casco kétszeresen tisztességtelen: nem világos a tőke-kamatfizetés összege és a cascodíjat tilos devizában elszámolni.
A bíróság azonban osztotta az alperes álláspontját a casco biztosítási díjjal kapcsolatban. Az alperes ezen védekezésére a felperes úgy nyilatkozott, hogy nem állapítható meg, hogy pontosan mekkora összeg került megállapításra a casco díj jogcímén, figyelemmel arra, hogy ez a casco díj nem egy beépített költség volt, a casco szolgáltatás egy magasabb kamatmértékkel került kiegyenlítésre.
A bíróság álláspontja szerint a casco törlesztő részletekben való elszámolása, az alperesi kifogással egyezően, tisztességtelen és ezért semmis kikötés volt. Ugyanis ily módon ugyanúgy terhelte az árfolyamrés, az árfolyam kockázat, mint magát a deviza alapú kölcsönt. Holott ezen szolgáltatás nem deviza alapon történt, hanem egy magyar biztosító nyújtotta szolgáltatás forintért és forintban. Ezért nem tisztességes, hogy ez a díj is növekedett a forint gyengülésével.
|
2024.06.25. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Vargáné dr. Erdődi Ágnes tanács elnöke Dr. Szabó Györgyi előadó bíró dr. Gajdos István bíró |
Tartalom: a beépített casco azért tisztességtelen, mert az nem része a kölcsönnek, kamatnak, de még nem is a hitelező szolgáltatása. Mindezt a forintköltséget árfolyammal terhelni -devizában elszámolni- még tisztességtelenebb.
[21] A másodfokú bíróság álláspontja szerint annak ellenére, hogy a szerződésben az integrált casco a kamatban került érvényesítésre, jogi értelemben a casco-biztosítás díja nem tekinthető a kamat részének. A kamat az idegen pénz használatáért járó díj, és egyben a kölcsön folyósításáért járó tényleges ellenszolgáltatás. A kamat biztosít egyfelől a kölcsönadó számára tisztes üzleti hasznot, másfelől ellentételezi a kölcsön visszafizetésének, továbbá - különösen a hosszabb távú futamidő esetén, és ha a kirovó és lerovó pénznem azonos, - a kölcsön pénzneme leértékelődésének, azaz a pénzromlásnak a kockázatát, emellett fedezetet nyújthat a kölcsön folyósításához a pénzintézet részéről szükségképpen kapcsolódó adminisztratív, illetve technikai jellegű költségekre. A casco díj ezek egyikének sem feleltethető meg, azaz nem tekinthető kamatnak. Lényeges emellett, hogy a kamat és a casco díj más-más személyek által nyújtott, más-más jellegű szolgáltatások ellentételezéseként fizetendő, ezért a szerződésnek azon rendelkezésének, mely szerint a kölcsönbeadó a casco díjat a törlesztőrészletekben kamatban érvényesíti, nem tulajdonítható olyan tartalom, hogy a casco díj így maga is a kölcsönadott tőkeösszeg kamata lenne. (Szegedi Ítélőtábla Pf.20.474/2018/9. számú határozat)
[22] A felperes a casco díjat - nem vitásan - nem devizában vagy deviza alapú elszámolás keretében teljesítette a biztosító felé, hanem forint összegben, ugyanakkor az alperesre a biztosítási díj után is árfolyamkülönbözetet terhelt ki. Ezzel megvalósult az rPtk. 209. § (1) bekezdésében foglalt, fent idézett mindkét feltétel, egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve járt el (szubjektív oldal), másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapította meg, és a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly ezáltal megbomlott, aránytalanság keletkezett (objektív oldal). A felperesi jogelőd a casco díjat illetően nem viselte a pénzromlás kockázatát, és nem nyújtott semmilyen olyan szolgáltatást, amelynek ellentételezésül szolgált volna a casco díjra számított és az alperesnek kiterhelt árfolyamkülönbözet.
|
2025.05.28. |
Kúria |
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró |
Tartalom: a beépített casco azért tisztességtelen, mert az nem része a kölcsönnek, kamatnak, de még nem is a hitelező szolgáltatása. Mindezt a forintköltséget árfolyammal terhelni -devizában elszámolni- még tisztességtelenebb.
A döntés elvi tartalma
[48] Tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az a gépjármű finanszírozás céljából kötött, deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott beépített (integrált) casco konstrukció, amely esetén a casco díjnak a törlesztő részletekben (kamatban) történő érvényesítése folytán a fogyasztó adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A biztosítási díj árfolyamkockázatnak való kitettségét ugyanis nem ellentételezte valós előny, ezért az általános szerződési feltétel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó fél hátrányára állapította meg.
MERKANTIL Zrt. szerződése
|
2023.12.11. |
Ceglédi Járásbíróság |
Dr. Gesztesi Kinga bíró |
fp: Merkantil Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert, árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt érvénytelen a szerződés)
Tartalom:
Az indokolás szakszerűen fogalmazza meg a tájékoztatás tisztességtelenségét
[33] Mindezeket összevetve nem volt megfelelő a tájékoztatás, még a felperes által felhívott alperesi személyes nyilatkozatban foglaltakra figyelemmel sem. Az alperes a devizanem kamatának változása, a forint árfolyam ingadozása fizetési kötelezettséget érintő hatásáról kapott tájékoztatást, de annak anyagi helyzetét érintő súlyos kockázatára nem. A finanszírozási ajánlatot és az „indítson velünk” tájékoztatót meghaladóan egy tájékoztatás sem tartalmazza azt, és ezt ekként a finanszírozási ajánlat és a tájékoztató sem tartalmazza, hogy a fogyasztót a számára kedvezőtlen árfolyamváltozás korlátozás nélkül kizárólag, felső határ nélkül terheli, az jelentős gazdasági terhet róhat rá. Ez az alperesi személyes nyilatkozatból sem eredeztethető, hiszem éppen a másik CHF alapú kölcsöne jelentős növekedése miatt nem tudta jelen perrel érintett hitelt fizetni, valamint nyilatkozata szerint a forint árfolyamának erősödésének hatásáról ezzel egyenértékű tájékoztatást kapott. A tájékoztatásnak ezen tekintetben sem kikövetkeztethetőnek, hanem világosnak és egyértelműnek kell lennie. E mellett a tájékoztatást, még elolvasásuk esetén is különböző iratokból kellett annak értelmezésére is kiterjedően összerakni a fogyasztónak. A fenti adatokból nem volt az megállapítható, hogy az észszerűen figyelmes, általánosan tájékozott és körültekintő, átlagos fogyasztó részére az olyan egyértelmű és érthető módon került volna meghatározásra, hogy a döntését akként hozza meg, hogy megfelelően fel tudja mérni, hogy kíván-e az adott kondíciók mellett szerződést kötni, mert a jövedelme szerinti pénznem leértékelődésével annak hatása a fizetési kötelezettségére korlátlan, mely számára kedvezőtlen árfolyamváltozás korlátozás nélkül kizárólag őt terheli és mely rá kedvezőtlen változásnak felső határa nincs. Ahogy arra az alperes is utalt, a C-186/16 EUB döntésben foglaltak rögzítik, hogy [51] A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia. A Kúria, a 2/2014. PJE határozatában is rögzített gyakorlata változása figyelembevételével, az alperes által is hivatkozott döntései értelmezésének is ez felel meg.
Lombard Finanszírozási Zrt. szerződése
|
2023.10.13. |
Veszprémi Járásbíróság |
dr. Birkás Gabriella bíró |
fp: AxFina Hungary Zrt. árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A szerződés az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt érvénytelen
[148] A Ptk. 205. § (3) bekezdése által előírt és a Hpt. 203. § (6) bekezdésében konkretizált együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget a felperes megszegte, a felperes nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatása miatt ezen szerződéses rendelkezés tisztességtelen, így a teljes szerződés érvénytelen.
A kamat százalékosan kifejezett mértéke is hiányzik a szerződésből, amely szintén teljes semmisséget okozott.
[154] A régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában kifejezett követelmény a kamat százalékban kifejezett értékének feltüntetése, amelyet a szerződés felperes által sem vitatottan nem tartalmaz, erre tekintettel a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja alapján a szerződés szintén semmis.
A C-520/21. egyértelmű utasítást ad az elszámolásra
[177] A bíróság megítélése szerint az EUB C-520/21. határozat lényege, hogy a fogyasztóvédelmi irányelvvel ellentétes minden olyan rendelkezés, amely arra vezet, hogy a fogyasztó köteles a vele érvénytelen szerződést kötő hitelező részére a tőkeösszegen, illetőleg a felszólítástól számított késedelmi kamaton túl további összeget fizetni.
Az irányelvtől eltérni nem lehet
[179] Ugyanakkor a C-520/21.EUB döntésből az is következik, hogy egyik tagállam sem értelmezheti a nemzeti jogát akként, hogy az a döntésben foglaltakhoz képest terhesebb eredménnyel járjon a fogyasztó részére.
Csak tőkét kell visszafizetni, (rPtk. 231.§ szerinti) kamatot nem.
[181] Fentiekre tekintettel a régi Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás kizárólag a tőke összeg lehet, nem érthető alatta a tőke megtörtént használatának az ellenértéke.
A bíróság pontosan felismerte, hogy a felszólítás, az érvénytelenség elismerését vagy bírósági megállapítását jelenti, ezt követően jár a hitelezőnek a vissza nem fizetett tőke és ezen felszólítás (ítélet) dátumától jár a késedelmi kamat (r.Ptk. 301.§)
[185] A hatályossá nyilvánítás során az érvénytelen szerződés esetében az anyagi jog az adóst késedelmesnek nem tekinti, sem az érvénytelen szerződés megkötése, sem a kölcsön folyósítása, sem az érvénytelen szerződés felmondása időpontjától. Késedelem csak attól kezdve állhat be, amikor a hitelező felismeri, hogy érvénytelen szerződést kötött és ilyen alapon küld felszólítást az adósnak, illetőleg ezzel egyenértékű, ha a bíróság ítéletben marasztalja az adóst.
[186] Fentieket összefoglalva az EUB döntés 85. pontja utolsó bekezdésében említett fizetési felszólítás az a fizetési felszólítás, amikor a hitelező azon az alapon szólítja fel az adóst a teljesítésre, hogy a szerződés érvénytelenségére tekintettel fizesse vissza a folyósított összeget.
A bíróság helyesen a hatályossá nyilvánítás mellett döntött 0% kamattal a felvett visszafizetett összeg különbségében, amely megfelel az EUB -eredeti állapot visszaállítására vonatkozó- elvárásának.
[190] Figyelemmel arra, hogy a magyar jog, a DH2. törvény, mint lex specialis az eredeti állapot helyreállítására nem ad lehetőséget, a bíróság a szerződést az ítélethozatalig hatályossá nyilvánította, a fent hivatkozott feltételekkel. E körben a bíróság nem látta szükségesnek a fentiek alapján közbenső ítélet hozatalát, tekintettel arra, hogy a folyósított pénzösszeg 2.300.000,- Ft volt, a felperesi kimutatásokból megállapíthatóan az alperes a folyósított tőkeösszegnél lényegesen magasabb összeget, a keresetlevél mellékleteként csatolt iratok alapján 4.328.182,- Ft-ot fizetett vissza, alperes azonban a különbözet visszatérítésére nem tartott igényt, erre tekintettel a bíróság a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítása mellett a keresetet elutasította, tekintettel az alperes túlfizetésére.
A bíróság hibázott, amikor elmulasztotta a közbenső ítéletet, a semmisség megállapítását követően a fogyasztó tájékoztatását [EUB C-19/20. 97.pont, C-520/21. 48.pont, C-6/22. 49.pont], így a fogyasztó nem tudta viszontkeresettel követelését érvényesíteni.
|
2025.10.06. |
Veszprémi Törvényszék |
Dr. Keresztes Klára tanács elnöke Dr. Trón László előadó bíró Dr. Kovácsfi László bíró |
A Veszprémi Törvényszék az elsőfokú ítéletet a hatályossá nyilvánítás mellőzésével helybenhagyta.
A fogyasztó kérése volt, hogy hatályossá nyilvánítás mellőzése, nehogy ítélt dolognak tekintve ne lehessen egy új perben a fogyasztói túlfizetést érvényesíteni.
CIB Bank Zrt. szerződése
|
2023.05.17. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Buglyó Gabriella tanács elnöke Dr. Benedek Szabolcs előadó bíró Dr. Sági Zsuzsanna bíró |
alp: CIB Bank Zrt. árfolyamkockázat és kezelési költség tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a keresetet. Nem találta tiszteségtelennek sem az árfolyamkockázatot, sem a kezelési költséget.
Tartalom:
Az Ítélőtábla közbenső ítéletével (tehát a jogalap tekintetében, jogkövetkezmény és elszámolás nélkül) az árfolyamkockázat tekintetében megállapította a tisztességtelenséget és kimondta a szerződés egészének érvénytelenségét. Emellett megállapította a kezelési költség tisztességtelenségét is.
Árfolyamkockázat körében:
[27] A kockázatfeltáró nyilatkozat utal ugyan arra, hogy a devizában nyújtott kölcsönök a havi törlesztőrészlet „a forintkölcsönöknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhat”, illetve hogy a forint árfolyamának gyengülése a törlesztőrészletek növekedését okozza, ebből a tájékoztatásból azonban nem derül ki világosan, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa. A tájékoztató alapján a felperes alappal feltételezhette, hogy az árfolyamingadozás hosszabb távon kiegyensúlyozott képet mutat, miközben arra nézve nem kapott figyelmeztetést, hogy a forint árfolyamának esetleges súlyos leértékelődése a szerződés teljesítését gazdaságilag elnehezíti, vagy akár ellehetetleníti. Az árfolyamkockázatnak, illetve a forint leértékelődésének a fogyasztó gazdasági helyzetére gyakorolt hatására nézve a szerződés egyéb pontjai sem tartalmaznak többletinformációt, ezért az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az I. rendű alperes által nyújtott tájékoztatás megfelel az EUB által előírt feltételeknek.
Figyelemreméltó a felperesi hivatkozás (vismajor kizárása miatti tisztességtelenség) elismerése
[31] A korlátlan árfolyamkockázat vállalása másrészt kizárja annak a lehetőségét is, hogy a felperes eredménnyel kérhesse a bíróságtól a pénzügyi válságra visszavezethető árfolyamváltozás következményei miatti, a rPtk. 241. §-ában írt szerződésmódosítást, mivel a fizetési kötelezettséget a szerződéskötést követően bekövetkezett mindenféle, akár vis maior jellegű okokra kiterjedően is vállalta.
Kezelési költség körében nagyon világos az indokolás: nincs meghatározva a díj számítás, a teljesítés módja, a szolgáltatás tartalma. Önmagában tisztességtelen százalékos illetve a devizában történő elszámolás:
[37] A kölcsönszerződés I.5 és II.3. pontja csak a kezelési díj mértékét, illetve számításának és megfizetésének módját tartalmazza, arra nézve azonban semmilyen adat nincs a szerződésben, hogy a kezelési díj fejében a fogyasztó milyen szolgáltatásban részesül. Az I. rendű alperes által a per során hivatkozott üzemeltetési, hitelbírálati, adminisztrációs, nyilvántartási és utógondozási szolgáltatások a szerződésből a fogyasztó számára nem vezethetőek le, és ennél fogva a bankkal szemben nem is kérhetőek számon.
[38] Az EUB C-621/17. számú ítélete értelmében a szerződési feltételek tisztességtelensége körében nemcsak az átláthatóság, hanem a jóhiszeműség és egyensúly elvének érvényesülését is vizsgálni kell (C-621/17. 48. pont, BH2020.180.). A Kúria Gfv.VI.30.294/2021/7. számú határozata értelemében a kezelési költség kikötése akkor tisztességes, ha megfelel a ténylegesség elvének és a nyújtott szolgáltatással egyenértékű az ellenszolgáltatás. Az I. rendű alperes által a kezelési díj fejében nyújtott szolgáltatások köre és terjedelme a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, így arról sem lehet állást foglalni, hogy a kezelési díj alkalmazása tekintetében a jóhiszeműségre és az egyensúlyra (arányosságra) vonatkozó elvárások teljesülnek-e.
[39] Az I. rendű alperes által hivatkozott szolgáltatások azonban még abban az esetben sem alkalmasak a kezelési költségről szóló feltétel tisztességességének igazolására, ha azokat a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeket meghaladó szolgáltatásnak kellene tekinteni. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a kölcsönszerződéssel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások ellenértéke a fogyasztót a kölcsönösszeg százalékos mértékében és devizában terhelje. Az I. rendű alperes által állított, a kölcsön nyilvántartásával kapcsolatos szolgáltatások költségei függetlenek a kölcsön összegétől, így a kezelési költség százalékos meghatározása eleve sérti az átláthatóság követelményét. Ugyancsak az átláthatóság sérelmét okozza, hogy a kezelési költséget a szerződés devizában állapítja meg, mert így a fogyasztó a forint árfolyamának csökkenése esetén annak ellenére köteles magasabb összegű kezelési költség megfizetésre, hogy a költségek ténylegesen emelkednének, vagyis a bank az állított költségei változása nélkül is árfolyamnyereségre tehet szert a fogyasztó hátrányára.
Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt. szerződése
|
2023.05.12. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
alp: FORST Faktor Zrt. elszámolás érvénytelen szerződés alapján (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
Az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a szerződés érvénytelen. A faktorcég által elárverezett ingatlan teljes vételárát (14MFt-ot) vissza kellett fizetnie a fogyasztó javára, -a hitelezővel történt elszámolástól függetlenül-.
|
2023.10.12. |
Fővárosi Törvényszék |
dr. Csepinszky Andrea bíró tanácsa, dr. Bereczky Sára előadó bíró, dr. Gáspár Miklós bíró |
Tartalom:
A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
CIB Credit Zrt. szerződése
|
2023.03.18. |
Váci Járásbíróság |
Dr. Ilonczai Ilona bíró |
fp: Inhold Zrt. engedményezési szerződés hiánya (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A 2022-ben indított eljárásban a bíróság megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik engedményezési szerződéssel a hitelezőtől. Csak engedményesi értesítés áll rendelkezésre.
Az ítélet 2024.04.28. napján jogerőre emelkedett.
Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt. szerződése
|
2023.03.13. |
Szentendrei Járásbíróság |
Dr. Rusznák Anita bíró |
fp: Defactoring Zrt. kölcsöntartozás megfizetése (a fogyasztó nyert árfolyamkockázat tisztességtelensége alapján)
Tartalom:
A szerződés a kapcsolódó ÁSZF-el együtt sem tartalmaz világos kockázatfeltárást a devizaelszámolásról:
A perbeli kölcsönszerződés és a hozzá kapcsolódó ÁSZF szövegéből az tűnt ki, hogy az nem ad felvilágosítást az árfolyamváltozásnak a törlesztésre gyakorolt hatásaira, gazdasági következményeire és a törlesztés elnehezülése mértékének korlátlanságára nézve. Abból nem tűnik ki, hogy a forint svájci frank devizához képesti súlyos leértékelődése és a külföldi kamatlábak emelkedése a törlesztőrészletekre milyen hatást gyakorol, mint ahogy az sem, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent és nemcsak elhanyagolható mértékben növeli a törlesztőrészleteket. E rendelkezésekből mindösszesen annyi következett, hogy a fizetési kötelezettség függ a svájci frank árfolyam alakulásától és a deviza pénzpiaci változásától. A számítási képlet szöveges magyarázat hiányába az árfolyam mechanizmusának bemutatására, az abból eredő kockázat feltárására nem alkalmas.
A bíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a szerződéses árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezésekről történt tájékoztatás nem volt világos és egyértelmű, ezért a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései – az irányelvben foglalt rendelkezések szem előtt tartása mellett – a Ptk. 209/A. §-a, 209/B.§ (1) bekezdése, valamint a Ptk. 234.§ és 235. §- alapján érvénytelenek, semmisek. Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.
Az ítélet 2023.05.24. napján jogerőre emelkedett.
ERSTE Bank Hungary Zrt. szerződése
|
2023.02.15. |
Nagyatádi Járásbíróság |
3.P.20.262/2022/8. |
Dr. Bodnár Szilárd bíró |
fp: ERSTE Bank Hungary Zrt. (a fogyasztó nyert végrehajtási elévüléssel)
Tartalom:
A bank közjegyzői okiratban felmondta a szerződést, amely lehetőséget biztosított a közvetlen végrehajtás elindítására, de eltelt 5 év. Itt peres eljárással próbálkozott az elévült követelés érvényesítésére.
[15] A követelés az öt éves elévülései időn belüli felperesi igényérvényesítés hiánya miatt bírói úton nem érvényesíthető. A felperes, újabb végrehajtás alapjául szolgáló közokirat meghozatalát eredményező eljárás lezárását követően az ítélet birtokában is csak ott lenne, ahol a közjegyzői felhívás birtokában volt, a követelését végrehajtható okirat kiállítása mellett szerezhetne érvényt.
Az ítélet 2023.02.15. napján jogerőre emelkedett.
***A Kúria ezt a pernyertességi lehetőséget a 9/2023. JEH Határozattal megszüntette 2023.11.27. napján***
***A közjegyzői felmondás nem alkalmas a végrehajtási elévülés elindítására***
ELLA Bank Zrt. szerződése
|
2023.01.20. |
PKKB |
Dr. Szentirmay Gabriella Júlia bíró |
alp: OTP Bank Nyrt és OTP Faktoring Zrt. (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A 2020. 09.01. napján beadott keresetlevél alapján a bíróság megállapította, hogy a hitelező nem biztosított kellő időt az árfolyam kockázat megismerésére, ezért érvénytelen a szerződés:
[49] A bíróság álláspontja szerint a nem kellő időben nyújtott tájékoztatás miatt az árfolyamkockázati tájékoztatás nem minősülhet tisztességesnek. Erre tekintettel a bíróság érdemben nem foglalt állást abban a tekintetben, hogy a kölcsönszerződés I.10. pontjában szereplő árfolyamkockázati tájékoztatás egyébként megfelelő tartalmú volt-e.
A Fővárosi Törvényszék a határozatot megváltoztatta és a kereset elutasította.,
AEGON Zrt. szerződése
|
2022.06.16. |
Ráckevei Járásbíróság |
Dr. Demeter Éva bíró |
alp: Intrum Zrt. végrehajtás megszüntetése árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A végrehajtás megszüntetési per 2016-ban indult. Külön hosszas bizonyítást kívánt, hogy a felperes fogyasztó.
Az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a szerződés érvénytelen, a végrehajtás megszünt.
Az ítélet 2022.09.02. napján jogerőre emelkedett.
Lombard Zrt. szerződése
|
Székesfehérvári Törvényszék |
Dr. Deák Zsolt bíró |
alp: AxFina Hungary Zrt. szerződés érvénytelenségének megállapítása, törzskönyv kiadása (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt)
Tartalom:
A szerződésben 10 helyen szétszórt, apróbetűs, amúgy is nehezen érthető tájékoztatás nem világos. A kamatváltozásnak feltüntetett árfolyamkockázat megtévesztő:
Alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzat a szerződés egyedi részével együtt sem alkalmas azonban arra, hogy az átlagos fogyasztó abból a devizakockázatokról kellően tájékozódjon. A bíróság álláspontja szerint nem várható el az átlagos fogyasztótól, hogy a szerződésben (az egyedi és az általános feltételek között elszórva) összesen 10 pontban elhelyezett egyes ráháruló kötelezettségeket értelmezve, azok összefüggéseit feltárja, és az ezekből kinyerhető információt szintetizálva levonja az azokból egyébként kellő pénzügyjogi és közgazdasági szaktudással rendelkező egyén esetén megállapítható, a devizakockázat fennállására vonatkozó következtetéseket. A tájékoztatásnak ily módon történő teljesítése nem minősül világos és érthető közlésnek. A közlés módja is elégtelen, mivel a szétaprózás mellett annak kiemelése sem történt meg a háromoldalnyi apró betűs szövegből. Ugyanakkor önmagában megtévesztő és tisztességtelen az is, hogy az árfolyamváltozás mint kifejezés helyett semmilyen módon nem indokolhatóan „kamatváltozás” elnevezéssel illette ezen kockázatot az alperes.
A bíróság igen nagy tévedése, hogy a hiányzó kamatot pótolta volna. Itt mutatkozik meg, hogy ahol az uniós jog nem kapott figyelmet, hiába a szerződés teljes érvénytelensége (a kamat miatt), a bíróság nem tud elszakadni az érvényessé nyilvánítás fétisétől:
[44] Alapos felperes azon érvelése, az ügyleti kamat százalékos mértéke feltüntetésének hiánya a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik, ezért a szerződés semmis.
[47] Helyesen hivatkozott alperes arra, hogy a jelen tényállás mellett mód nyílna a kamat feltüntetésével ezen semmisségi ok kiküszöbölésére, és az érvényessé nyilvánításra.
Nem nyílik mód az érvényessé nyilvánításra, mert akkor elenyészne a törvényhozói akarat a hitelezőknél a törvény betartására (alaptörvénysértő jogalkalmazás).
A törzskönyv kiadásnál helyes a megállapítás: az érvénytelen szerződést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.
[51] A felek közötti szerződés semmis, úgy kell tekinteni, hogy a felek között a szerződésben foglalt megállapodások érvényesen létre sem jöttek. Mindebből az is következik, hogy a felek között nem jött létre olyan érvényes szerződéses rendelkezés sem (ÜSZ IV/9. pontja), melyre alapítottan az alperes a fedezeti gépjármű törzskönyvének birtokban tartására vonatkozó jogát alapíthatná.
2023.09.20. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a semmisséget elismerte, de a jogkövetkezményre az őskövületi érvényessé nyilvánításhoz ragaszkodott (Dr. Lezsák József bíró tanácsa, Dr. Molnár Andrea előadó bíró és Dr. Mészáros Zsolt bíró)
2023.11.27. Az új eljárásban a Székesfehérvári Törvényszék a C-630/23. ügyre felfüggesztette az eljárást.
Magyar Záloghitel Zrt. szerződése
|
2022.03.10. |
Újpesti Kerületi Bíróság |
Dr. Szepesházi Péterné dr. Tóth Katalin bíró |
alp: Magyar Záloghitel Zrt. Árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a végrehajtást meg kell szüntetni (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
Nagy szakszerűséggel jelenik meg az uniós jog elsőbbségének indokolása:
Rögzíti a bíróság, hogy az uniós jog, az Irányelv a Lisszaboni Szerződést jóváhagyó kormányközi konferencia Záróokmányának 17. számú mellékletében vállaltak szerint elsőbbséget élvez minden tagállamban. Ebből következően a nemzeti, adott esetben az Irányelv átültetéséről gondoskodó jogszabályokat az EUB C-14/83. számú Sabine von Colson-ítéletében kifejtettek szerint a bíróságok az Irányelv szövegének és céljának megfelelően kötelesek értelmezni. Az rPtk. tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályai az Irányelv harmonizálását szolgálják, így azokat az uniós joggal összhangban, az uniós jog elsőbbségére és az EUB ítélkezési gyakorlatára tekintettel kell alkalmazni. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban kifejtett álláspontja ugyanis a tagállami bíróság számára kötelező jelleggel magyarázza és pontosítja az uniós jogszabály jelentését és terjedelmét, ahogy azt annak hatálybalépésétől kezdődően értelmezni és alkalmazni kell (C-92/11.„RWE Vertrieb” ítélet 58. pont).
Az árfolyamkockázatfeltárás ezért nem jó:
A kölcsönszerződés I.1.8. pontjában az adós azt vette tudomásul, hogy a kölcsön vonatkozásában árfolyamkockázata áll fenn, mivel ha a Forint/Deviza árfolyam változik, a kölcsön havi törlesztőrészletének Forintban kifejezett összege növekedhet.
A bíróság álláspontja szerint a kölcsönszerződés I.1.8. pontjában foglalt egyetlen mondatnyi tájékoztató az árfolyamváltozás mibenlétére, a törlesztésre gyakorolt hatásaira, a gazdasági következményeire és a törlesztés elnehezülésének mértékére, annak korlátlanságára nézve nem ad megfelelő tájékoztatást. Ezen írásbeli tájékoztató nem tartalmazza megfelelően, hogy a forintnak a svájci frankhoz képest súlyos leértékelődése a törlesztőrészletekre milyen hatást gyakorol, azt sem, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztőrészleteket. A EUB C-51/17. számú ítélet szerint a tájékoztatásnak olyan tartalmúnak kell lennie, hogy a fogyasztó a jelentős gazdasági következményeit is értékelni tudja. Ezen szerződéses pont azonban nem tartalmaz figyelemfelhívást arra, hogy gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat a fogyasztó által vállalt árfolyamkockázat.
A bíróság a BDT2020.151 számú határozatban foglaltakkal összhangban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés nem tartalmaz a jelentős árfolyamgyengülés lehetőségét is magában foglaló tájékoztatást, egyáltalán nem tér ki arra, hogy ez gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat az adós számára, és az árfolyamkockázat hatására a törlesztőrészlet jelentősen megemelkedhet. A bíróság megítélése szerint a tájékoztatás alapján a felperes számára egyértelmű kellett, hogy legyen, hogy az árfolyamnak van változása, amelyet ő köteles viselni. A szerződés I.1.8. pontjának rendelkezése azonban nem hívta fel a felperes fogyasztó figyelmét az azzal járó kockázatokra, arra, hogy akár a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami az általa fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja.
Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy az alperes által adott tájékoztatás nem felel meg a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlat általi követelményeknek, ezért az tisztességtelen.
Volksbank Magyarország Zrt. szerződése
|
2021.12.02. |
Nagykanizsai Járásbíróság |
Gájerné dr. Szabó Andrea bíró |
alp: Sberbank Magyarország Zrt. érvénytelenségi per (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt)
Tartalom: a Bank kockázatfeltárása nem felelt meg a tisztességes tájékoztatásnak, a bíróság közbenső ítélettel megállapította szerződés érvénytelenségét.
|
2022.04.07. |
Budapest Környéki Törvényszék |
dr. Bányai Tamás bíró tanácsa, Dr. Sifter Ágnes előadó bíró, Dr. Csejtei Péter bíró |
A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
K&H Bank Zrt. szerződése
|
2021.11.11. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Sándor Ottó tanácselnök Dr. Balsai Csaba Zoltán előadó bíró Dr. Vasady Lóránt Zsolt bíró |
alp: K&H Bank Zrt. árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a keresetet. Nem találta tiszteségtelennek az árfolyamkockázatot.
Tartalom:
Az Ítélőtábla közbenső ítéletével (tehát a jogalap tekintetében, jogkövetkezmény és elszámolás nélkül) az árfolyamkockázat tekintetében megállapította a tisztességtelenséget és kimondta a szerződés egészének érvénytelenségét.
[40] Az adott esetben a fenti bizonyítékoknak és a szerződés 4. pontja második bekezdésének egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy az észszerűen gondolkodó, átlagosan körültekintő fogyasztó mércéjével megítélt felperesek számára nem volt világos és érthető, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztőrészleteket. Az alperes tehát nem tett eleget az árfolyamkockázattal kapcsolatos, megfelelő tájékoztatás megadására vonatkozó kötelezettségének, ami az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezések semmisségét eredményezi, és a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján a szerződés egészének érvénytelenségét vonja maga után.
Raiffeisen Bank Zrt. szerződése
|
2020.10.16. |
Fővárosi Törvényszék |
Dr. Varga Erika bíró |
alp: Raiffeisen Bank Zrt. árfolyamkockázat tisztességtelensége alapján érvénytelen a szerződés (a fogyasztó nyert)
|
2021.03.03. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Buglyó Gabriella tanács elnöke, Dr. Csonka Balázs előadó bíró, Dr. Szunyogh Zsófia bíró |
Raiffeisen Bank Zrt. szerződése
|
2020.09.30. |
BKKB |
Dr. Oláh Éva Rita bíró |
alp: Raiffeisen Bank Zrt. végrehajtás megszüntetési per árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
2016.05.11. A BKKB elutasította a keresetet. [dr. Mayeroffer Emese Gyöngyi bíró]]
Nem találta tiszteségtelennek az árfolyamkockázatot.
2017.05.10. A Budapest Környéki Törvényszék helybenhagyja az ítéletet [dr. Szakács Katalin tanács elnöke, Trabach Lea előadó bíró, dr. Pigler Eszter Hajna bíró]
2019.10.02. A Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasítja a BKKB-t. (dr. Varga Edit tanács elnöke, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró, dr. Harter Mária bíró)
Tartalom:
A bíróság megállapította, hogy a szerződésben megfogalmazott árfolyamkockázat feltárás nem világos, külön tájékoztatót pedig a készfizető kezesek (és egyben jelzálogkötelezettek) nem kaptak (csak az adós)
A bíróság megállapította, hogy az alperes az árfolyamkockázatról a tájékoztatást bizonyítottan a szerződés VIII/6. pontjában tette meg, ettől eltérő szóbeli tájékoztatás a rendelkezésre álló adatok alapján nem történt sem az adós sem a kezesek vonatkozásában. A bíróság a szerződés VIII/6. pontjának tartalmát vizsgálta.[44]
[46] A szerződés szövegéből a felperesek számára is egyértelmű kellett, hogy legyen, hogy az árfolyamváltozás hatásait az adós viseli. A tájékoztatásból azonban nem tűnik ki, hogy felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, a fogyasztót gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja, ezért a tájékoztatás nem felel meg a 2/2004. PJE határozat 1. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlata által kimunkált követelményeknek (BH2020.151.)]
|
2021.02.02. |
Fővárosi Törvényszék |
dr. Szakács Katalin tanács elnöke, dr. Trabach Lea előadó bíró, dr. Pigler Eszter Hajna bíró |
Tartalom:
A bíróság -Magyarországon először- kimondja, hogy bármelyik féllel szembeni érvénytelenség az egész szerződést bedönti, az összes adós vonatkozásában.
A Raiffeisen Bank szerződésben rögzített árfolyamkockázat feltárása nem elegendő a világos tájékoztatáshoz:
[23] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kölcsönszerződés VIII.6. pontjában foglalt tájékoztatás nem volt megfelelő, alapvetően az elsőfokú ítéletben kifejtett, helyes indokok alapján. Emellett nyomatékosan utal a másodfokú bíróság az Emlékeztető 8. és 9. pontjában foglalt azon megállapításokra, hogy a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket. Ezzel szemben rögzíthető, hogy a kölcsönszerződés VIII.6. pontjának azon megfogalmazásából, hogy az árfolyam alakulása a forintban történt visszafizetés terheit egyaránt növelheti és csökkentheti, csak az árfolyamváltozás bekövetkeztének lehetőségére utal. A felperesek ebből a mondatból nem gondolhatták, hogy a fizetendő törlesztőrészlet jelentősen, akár a többszörösére is megemelkedhet, vagyis nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent számukra.
A bíróság hivatkozik a külön íven készült -rendszeresített- tájékoztatóra, amely önmagában mutatja, hogy kevés a szerződésben rögzített.
[24] A másodfokú bíróság megítélése szerint egy átlagos fogyasztótól akkor várható el a további tájékoztatás kérése, ha részére adott tájékoztatás nem világos, nem érthető. Természetesen a hitelező nem adhat felvilágosítást az árfolyamkockázat jövőbeli növekedésének konkrét mértékéről, arról azonban igen, hogy a hosszú – jelen esetben 25 éves – futamidő alatt korlátlanul is megemelkedhet az adós és ezáltal a készfizető kezesek fizetési kötelezettsége. Ilyen tartalmú tájékoztatást azonban az alperes nem adott a felperesek részére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy az alperes külön tájékoztatást rendszeresített a perbelihez hasonló deviza alapú kölcsönszerződéseknél, arra utal, hogy az alperes maga sem tekintette elegendőnek a szerződésbe foglalt, két mondatos adósi nyilatkozatot arról, hogy a tájékoztatást megkapta.
A bíróság megfelelő tájékoztatás ellenére sem fogadta volna el a devizaalapú elszámolás tisztességességét, mivel a feltételeket csak szerződéskötéskor ismerték meg és még aznap közjegyzőhöz előtt is nyilatkozni kellett.
[20] A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése során figyelembe vette a Kúria érvénytelenségi perekkel foglalkozó Konzultációs Testületének 2019. április 10-ei üléséről készült Emlékeztetőben (továbbiakban: Emlékeztető) foglalt iránymutatást. Ennek 5. pontja szerint az, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatást tartalmazó okirat aláírására a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, akkor nem kifogásolható, ha a félnek elegendő idő állt rendelkezésére annak áttanulmányozására a szerződés aláírását megelőzően. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy a felperesek állítását, miszerint nem volt elegendő idejük a szerződés áttanulmányozására, a rendelkezésre álló iratok annyiban támasztották alá, hogy a felperesek a készfizető kezességvállalási nyilatkozatuk aláírását megelőzően nem kaptak kölcsönszerződés-tervezetet, a kölcsönszerződés rendelkezéseivel a bankban találkoztak először, amikor a szerződést alá kellett írni. Ugyanakkor már aznap az előre egyeztetett időpontban meg kellett a felpereseknek tenniük a tartozáselismerő nyilatkozatot a közjegyző előtt, amiből következően nem állt elegendő idő a rendelkezésükre ahhoz, hogy a 11 oldalas kölcsönszerződést, valamint a készfizető kezesi szerződést értelmezzék és ha szükséges, elvigyék olyan szakemberhez, aki elmagyarázza nekik a lényeges tartalmi elemeket, köztük az árfolyamkockázat viselésének következményeit.
Fontos megállapítás: a szerződő felek közül az adós kapott külön tájékoztatást, mégis az egész szerződés érvénytelenné vált a kezesi szerződés mellett. Tehát az adós is szabadul a szerződéstől.
[25] A másodfokú bíróság mindezek alapján az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy nem volt megfelelő az alperesnek az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos, felpereseknek nyújtott tájékoztatása. A Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltak szerint ez esetben az árfolyamkockázatra, mint főszolgáltatásra vonatkozó rendelkezés érvénytelensége miatt a felperesekkel kötött szerződés egésze megdől, ami a velük szembeni végrehajtás megszüntetésére vezet. Ez alapján megállapítható, hogy az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésére vonatkozó rendelkezés a szerződéskötéskor hatályban volt Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bekezdés alapján tisztességtelen, amely a felek közötti, 2008. szeptember 9-én megkötött készfizető kezesi szerződés érvénytelenségét eredményezte. Erre tekintettel a felperesekkel szembeni végrehajtási eljárások megszüntetésének volt helye a Pp. 369. § a) pontja alapján.
|
2022.02.01. |
Kúria |
Dr. Pribula László tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit előadó bíró Dr. Molnár Tibor Tamás bíró |
Tartalom:
A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ítélet sorolja a releváns uniós ítéleteket és az árfolyamkockázat körében jelentős kedvező fordulatot hozó BH2021.141. eseti döntést.
[23] Mindezek figyelembe vételével a jogerős ítélet a tájékoztatás megfelelőségének az értékelése során helyesen vetette össze az EUB, egyebek mellett a C-186/16., C-51/17. és C-228/18. számú határozataiban rögzített és a Kúria a BH2021.141. szám alatt közzétett Gfv.VII.30.090/2020/9. számú határozatában – amely éppen az alperes perben is vizsgált szerződéses kikötését találta tisztességtelennek – irányadóan összegzett, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 4. cikk (2) bekezdéséből következően a világosnak és érthetőnek minősíthető árfolyamkockázati tájékoztatás követelményeit az eset egyedi körülményeivel. Eszerint a tájékoztatás akkor minősíthető világosnak és érthetőnek, ha a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a szerződéskötéskor fel tudja ismerni annak veszélyét, hogy az árfolyamromlás valós kockázat, amely akár jelentős is lehet, így a gazdasági helyzetét súlyosan érintheti. Ennek a követelménynek pedig az a tájékoztatás felel meg, amely nemcsak azt tartalmazza, hogy a törlesztőrészletek mértéke – az árfolyamváltozástól függően – csökkenhet vagy emelkedhet, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy az árfolyamemelkedésnek esetlegesen jelentős gazdasági következményei is lehetnek.
Az ítélet megismétli, hogy a jelentős gazdasági nehézségre, a súlyos gazdasági következményre a figyelmet fel kellett volna hívni, méghozzá kellő időt hagyva annak megfontolására:
[24] A jogerős ítélet a logika szabályainak megsértése nélkül jutott arra a következtetésre, hogy összességében a kölcsönszerződés VIII.6. pontjában foglalt tájékoztatás – tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés-tervezetet nem ismerő, a kölcsönszerződés tanulmányozására elegendő időben nem részesülő felperesek ezen túl más írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást nem kaptak – önmagában az ügy körülményeire figyelemmel nem volt megfelelő, mert abban csupán az szerepelt, hogy a deviza forinttal szembeni árfolyamának alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti, azt viszont nem tartalmazta, hogy mindez az adós számára jelentős gazdasági nehézségeket is okozhat, és részletesebb magyarázatot a kellő felkészülési idővel nem rendelkező felperesek nem kaptak. Erre tekintettel a Pp. 206. §-ának, a 2/2014. Polgári jogegységi határozatnak, az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésének, valamint az EUB C-227/18. és C-51/17. számú határozatainak sérelme nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a jelentős árfolyamromlásra és az ebből eredő esetlegesen súlyos gazdasági következményekre történt részletes és annak értékelésére kellő időt is biztosító figyelmeztetés hiánya miatt a felperesek nem tudták reálisan felmérni az általa vállalt kockázatot, annak lehetséges következményeit. Ezért az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés tisztességtelensége folytán nem jött létre érvényesen a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségért való helytállásra irányuló járulékos kezesi jogviszony, ezért a jogerős ítélet a Pp. 369. § a) pontja alapján jogszerűen szüntette meg a perrel érintett végrehajtást.
Megjegyzés:
A két kezes minden követeléstől szabadult és a jelzálogjogot is törölhette az ingatlanáról.
MERKANTIL Zrt. szerződése
|
2020.09.28. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Dr. Rusznák Anita bíró |
A fogyasztó felperes nyert: az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt érvénytelen a szerződés (közbenső ítélet).
Tartalom:
A bíróság álláspontja szerint az alperes által az árfolyamkockázat körében adott tájékoztatás mindössze kockázattelepítésnek tekinthető és nem kockázatfeltárásnak. A bíróság a kockázatfeltárás megfelelőségének vizsgálata során figyelemmel volt arra is, hogy a tájékoztatás nem tekinthető megfelelőnek, azaz világosnak és érthetőnek abban az esetben, amennyiben az csak kikövetkeztethető a szerződés egyes rendelkezéseiből, azok együttes értelmezése alapján.
A perbeli kölcsönszerződés és a hozzá kapcsolódó ÁSZF szövegéből az tűnt ki, hogy az nem ad felvilágosítást az árfolyamváltozásnak a törlesztésre gyakorolt hatásaira, gazdasági következményeire és a törlesztés elnehezülése mértékének korlátlanságára nézve. Abból nem tűnik ki, hogy a forint svájci frank devizához képesti súlyos leértékelődése és a külföldi kamatlábak emelkedése a törlesztőrészletekre milyen hatást gyakorol, mint ahogy az sem, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent és nemcsak elhanyagolható mértékben növeli a törlesztőrészleteket. E rendelkezésekből mindösszesen annyi következett, hogy a fizetési kötelezettség függ a svájci frank árfolyam alakulásától és a deviza pénzpiaci változásától. A számítási képlet szöveges magyarázat hiányába az árfolyam mechanizmusának bemutatására, az abból eredő kockázat feltárására nem alkalmas.
|
2021.02.11. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Világhyné dr. Böcskei Terézia tanács elnöke, Dr. Lente Sándor előadó bíró Dr. Csóka István Tamás bíró |
A másodfok az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Tartalom:
[16] Az alperes a felperes tagadásával szemben a perben nem bizonyította, hogy az A/26-30. számon csatolt tájékoztató finanszírozási ajánlatokat és az A/17. számon csatolt „Indítson velünk!” elnevezésű terméktájékoztatót átadta volna a felperesnek, és ezeknek az iratoknak az átvételét a felperes az aláírásával igazolta volna. Az alperes valamennyi finanszírozási feltételének megismerésére vonatkozó – a 2007. június 6-án kelt megállapodásba foglalt – felperesi elismerés nem bizonyítja a kockázatfeltárás tudomásulvételét. A Ptk. 207. § (1) bekezdése alapján ugyanis a felperes elismerése nem értelmezhető kiterjesztően a tájékoztató finanszírozási ajánlatokba és az „Indítson velünk!” elnevezésű terméktájékoztatóba foglalt, az árfolyamváltozás kockázatával kapcsolatos tájékoztatás megismerése elismeréseként, mert a szerződéses jogviszonyokban feltételen a felek jogait és kötelezettségeit meghatározó rendelkezéseket kell érteni, a szerződéshez kapcsolódó tájékoztatás viszont nem minősül ilyennek. W-D.Sz. tanúvallomása nem támasztja alá azt, hogy a felperes megkapta volna a tájékoztató finanszírozási ajánlatokat és az „Indítson velünk!” elnevezésű terméktájékoztatót, mert a tanú csak azt tudta igazolni, hogy ezek a dokumentumok az alperes honlapján elérhetőek voltak, de azt nem, hogy tartalmát a felperes megismerte. K.R. tanú vallomását az elsőfokú bíróság helyesen értékelte akként, hogy az sem igazolja a tájékoztató finanszírozási ajánlatok és a terméktájékoztató felperesnek történő átadását. Mindezekre tekintettel a tájékoztató finanszírozási ajánlatokat és a terméktájékoztatót nem lehetett a tájékoztatási kötelezettség teljesítéseként értékelni, hanem azt kellett vizsgálni, hogy a kölcsönszerződés egyedi része, valamint az ÁSZF 7. és 7/A. pontjai tartalmaznak-e megfelelő tájékoztatást az árfolyamváltozás kockázatára vonatkozóan, mert az nem volt vitás, hogy külön okiratba foglalt árfolyamkockázati tájékoztatás nem történt.
[18] A perbeli kölcsönszerződés egyedi része nem tartalmaz semmilyen figyelemfelhívást, sem pedig a kockázat ismertetésével vagy a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásával kapcsolatos információt. A kölcsönszerződés egyedi része azt tartalmazza ugyan, hogy a törlesztőrészletek a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamának változása függvényében változnak, de nem tér ki arra, hogy ez a felperes számára kockázatot jelent, nem ismerteti, hogy ez a kockázat miben áll, sem azt, hogy ez a kockázat milyen módon hat ki a felperes kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeire, a törlesztőrészletek összegére. Az árfolyamváltozás kockázatára vonatkozó figyelemfelhívást az ÁSZF 7. és 7/A. pontjai sem tartalmaznak, és ezek a pontok sem terjednek ki a kockázat ismertetésére és gazdasági következményeire. Az árfolyamváltozás kockázatának fennállása, e kockázat tartalma és törlesztőrészletekre gyakorolt hatása csak a kölcsönszerződés egyes feltételeinek értelmezésével ismerhető fel, ez azonban nem minősül megfelelő tájékoztatásnak. Emiatt még az sem állapítható meg, hogy az alperes a Hpt. 203. § (6) bekezdésében és (7) bekezdés a) pontjában előírt minimális követelményeknek megfelelő tájékoztatást adott volna a felperesnek az árfolyamváltozás kockázatáról. Nem tartalmazza a kölcsönszerződés az EUB által meghatározott többletfeltételeket sem, mert abból nem ismerhető fel, hogy a kockázat kizárólag a felperest terheli, mégpedig korlátlanul, felső határ nélkül, és nem ismerhető fel az sem, hogy a forint súlyos leértékelődése esetén olyan mértékben növekedhetnek meg a felperes fizetési kötelezettségei, aminek következtében a szerződés teljesítése nehezen viselhetővé válhat a felperes számára.
[19] Az árfolyamváltozás kockázatára vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányában nem tekinthető érthetőnek és világosnak a kölcsönszerződés árfolyamváltozás kockázatát teljes mértékben a felperesre hárító feltétele, ezért ez a szerződési feltétel a Ptk. 209. § (1) bekezdése és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat 1. pontja alapján tisztességtelen, és a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése alapján semmis. Mivel a tisztességtelen feltétel a kölcsönszerződésben kikötött szolgáltatást határozza meg, e feltétel nélkül a szerződés nem teljesíthető. Emiatt a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján az egész kölcsönszerződés megdől.
MKB Bank Zrt. szerződése
|
2019.11.15. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Dr. Pintér Mária bíró |
alp: MKB Bank Zrt. kezelési költség tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A bíróság a kezelési költség tisztességtelenségét elismerte (az árfolyamkockázat és a szerződéskötési díj tisztességes)
A bíróság az EUB idézett ítéletének rendelkezése alapján vizsgálta a felperes érvelésére és az alperes védekezésére is tekintetettel, hogy képesek lehettek-e a felperesek a szerződés és annak mellékletei, valamint a bank által nyújtott tájékoztatás alapján arra, hogy meghatározzák a kezelési költségben nyújtott szolgáltatások tartalmát, hiszen annak ellenőrzésére, hogy nincs-e átfedés esetünkben a kamat és a költség felszámítása során az ezek ellenében nyújtott szolgáltatások között. A bíróság álláspontja szerint a felperesek erre csak úgy lehettek képesek, ha az alperes bármilyen módon nyújtott tájékoztatásából meghatározható volt számukra a kezelési költség mögötti szolgáltatások sora.
Az alperes bírói felhívás ellenére sem tudott megjelölni a kezelési költség ellenértékeként konkrét szolgáltatást, csupán a banki működéssel kényszerűen járó általános, adminisztrációs és ügyviteli költségeket állította védekezésében, és ilyet sem a szerződés, sem annak mellékletei (pl.kondíciós lista, Üzletszabályzat) nem tartalmazott.
A bíróság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek számára a szerződéskötéskor a kezelési költség felszámítása ellenértékeként nyújtott szolgáltatás nem volt beazonosítható, ebből következően azt sem lehettek képesek ellenőrizni, hogy nincs-e átfedés a THM-ben más jogcímen felszámított költségek és a kezelési költség között.
Ezért a bíróság a felpereseknek a szerződés 4.2. pontjának érvénytelenségére is alapított keresetnek helyt adott, e szerződéses rendelkezést a Ptk. 209.§ (1) bekezdése és a 209/A. § (2) bekezdése alapján tisztességteleség okán semmisnek tekintette, amelyre követelést alapítani nem lehet.
2020.03.10. A Fővárosi Ítélőtábla teljes egészében elutasította a keresetet. (dr. Sándor Ottó bíró tanácsa, dr. Vasady Loránt Zsolt előadó bíró, dr. Balsai Csaba Zoltán bíró)