Vissza a Bátor Program kezdő oldalra
|
Nyertes perek |
|
A nem jogerős ítéletek is helyes, akár úttörő uniós gondolkodást tartalmaznak |
|
Bemutatjuk a bukott ítéleteket is, bízva a jogfejlődésben |
UCB Ingatlanhitel Zrt.
|
2025.06.19. |
PKKB |
Dr. Fazakasné dr. Németh Mónika bíró |
alp: Magyar Cofidis Bank Zrt. szerződés érvénytelen (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A közbenső ítélet szerint a kölcsönszerződés érvénytelen az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányosságai miatt.
1. Az ügy egyik érdekessége, hogy az alperes két Kúria ítéletet is csatolt, amely megfelelőnek találta a kockázatfeltárást: Gfv.VII.30.436/2019/10. [2020.10.20.] és Gfv.VI.30.021/2021/10. [2021.11.02.]
2. Másik érdekesség, hogy a tárgyalás 3 órán keresztül tartott.
3. A harmadik, mondhatni rekord teljesítmény: a bíróság az első tárgyaláson lezárta a perfelvételt, megnyitotta az érdemi tárgyalást, további bizonyításra nem volt szükség, így a tárgyalást berekesztette és ítéletet hozott.
[Pertörténeti előzmény: 2024.10.23./keresetlevél; 2025.02.06./alperesi ellenkérelem, 2025.03.27./ felperesi válaszirat.]
MKB Bank Zrt. szerződése
|
2025.05.21. |
PKKB |
Dr. Koleszár Nikolett bíró |
alp: MBH Bank Nyrt. felmondási feltétel tisztességtelen (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
A fogyasztó korábban az árfolyamkockázatra és az árfolyamrésre indított pert elvesztette. A felfüggesztett végrehajtás ezért folytatódott.
Tartalom:
A hitelező által kikötött felmondási feltétel tisztességtelen, mert a legkisebb összegű mulasztás esetén is felmondhatja a szerződést. Az ítéletnek azért van jelentősége, mert így a szerződés nem mondható fel! A szerződéses felmondás kiesése esetén jogszabály alapján sem lehet felmondani:
"Tehát az Európai Unió Bíróságának fentiekben megjelölt határozata értelmében nem foghat helyt azon alperesi hivatkozás, mely szerint tisztességtelen feltételt diszpozitív szabállyal pótolni lehet" [30].
Következmények:
A felmondás érvénytelenítése lavinaszerűen söpri el a szerződést. Célszerű azonban lépésenként haladni, mert egyszerre beadva a bíróság nem érti, amúgy megretten és visszautasítja, ha mégis tárgyalja, akkor érdemben elutasítja. Ezért lépésenként kell intézkedni:
1. Felmondás jogszerűtlen
A következő perben a felmondás jogszerűtlenségét kell kérni, mivel mind a szerződéses, mind a jogszabályi alapja megszünt a felmondásnak (a szerződéskötésre visszamenőleges hatállyal). (Közben a végrehajtás felfüggeszthető.)
2. Végrehajtás megszűnik
A jogszerűtlen felmondásra alapított végrehajtást meg lehet szüntetni (peren kívüli eljárás).
Vht. 56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
3. A szerződés nem teljesíthető
A szerződéses lejáratokat a hitelező szüntette meg, a felmondás lejáratát a fogyasztó törölte. A szerződésnek nem maradt érvényes lejárata, teljesíthetetlen!
Az EUB C-630/23. ítélet ismét rögzítette, mostmár kifejezetten a magyar Kúriának is címezve, hogy érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani.
A jogtalan felmondással megszünt a szerződés lejárata, a szerződést nem lehet helyreállítani. Nem lehet előrángatni a felmondással törölt részleteket, visszamenőlegesen hatályossá nyilvánítani a szerződéses eljáratokat. A szerződés nem teljesíthető, az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Budapest Autó Finanszírozás Zrt. [BAF] szerződése
|
2025.05.08. |
Tatabányai Törvényszék |
Zemplényiné Dr. Tamás Mária bíró tanácsa Dr. Pomogyiné Dr. Gál Gabriella előadó bíró Dr. Majorosné Köck Ildikó bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert a felmondás jogszerűtlensége miatt)
Előzmény:
a CESSIO az eljárást 2020-ban indította fizetési meghagyással.
2024.02.15-én az Esztergomi Járásbíróságon dr. Lugosi József bíró a 5.P.20.133/2022/36. számú ítéletével 2.038.469Ft tőke annak 2019.11.14-től számított 9,95%/év kamat, 207.440Ft késedelmi kamat és 224.231Ft perköltség megfizetésére kötelezte a fogyasztó alperest.
Tartalom:
a felmondás jogszerűtlen volt (DH2.tv. szerinti elszámolás túlfizetést mutatatott). A CESSIO áttért a szerződés lejárata szerinti követelésre. Ehhez azonban a BAF-nak az Üzletszabályzat szerint le kellett volna zárnia a szerződést a futamidő végén. A CESSIO, mint engedményes, nem jogosult a lezárásra és ilyen címen követelés érvényesítésre sem.
ELLA Bank Zrt. szerződése
|
2025.04.29. |
PKKB |
Dr. Szalai Márta bíró |
alp: OTP Bank Nyrt. felmondási feltétel tisztességtelen (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A hitelező által kikötött felmondási feltétel tisztességtelen, mert a legkisebb összegű mulasztás esetén is felmondhatja a szerződést.
[72] A szerződés II.8.2. (i) pontja a zálogjogosult részére felmondási jogot biztosít arra az esetre, amennyiben az adós az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított fizetési kötelezettségét. Az rPtk egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy bármilyen nagyságú, akár jelentéktelen összegű és rövid időtartamú fizetési késedelem, minden megelőző intézkedés nélkül feljogosítja a zálogjogosultat a felmondásra. Ezen rendelkezés azonban megteremti ennek a lehetőségét, ezért tisztességtelen, mivel az rPtk. 209. § (1) bekezdésébe ütközik figyelemmel a felperes által felhívott EUB határozatokban (C-415/11, valamint C- 537/12. és C-116/13. számú egyesített ügyekben) írtakra, visszautalva a bíróság ítéletének [66]- [70] bekezdéseiben kifejtettekre.
Az ítéletnek azért van jelentősége, mert így a szerződés nem mondható fel! A szerződéses felmondás kiesése esetén jogszabály alapján sem lehet felmondani:
AEGON Zrt. szerződése
|
2025.02.24. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Dr. Rusznák Anita bíró |
fp: Intrum Zrt. 70MFt kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
A végrehajtás megszüntetési pert az Intrum Zrt. alperesként az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt 2022-ben elbukta (27.P.20.466/2021/40. és 41 jogerő).
Tartalom:
2023.07.27. Az Intrum Zrt. ismét próbálkozott, mivel a végrehajtás megszüntetési perben a megállapított tisztességtelenség nem számít ítélt dolognak. Az érvénytelenséget ebben a perben is megállapította a bíróság közbenső ítéletével.
A közbenső ítélet 2025.05.09. napján jogerőre emelkedett.
Santander Zrt. szerződése
|
2024.10.30. |
Budakörnyéki Járásbíróság |
dr. Provaznik Balázs bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt)
Tartalom: az egyszerűsített eljárásban a fp. nem nyújtotta be időben a szükséges dokumentumokat, ezért az árfolyamkockázat feltárást nem bizonyította.
|
2025.03.04. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Oláhné dr. Tóth Orsolya bíró tanácsa |
Tartalom: A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
Raiffeisen Bank Zrt. szerződése
alp: Raiffeisen Bank Zrt. felmondás jogszerűtlen (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
2021.02.17. Kereset levél beadás: felmondás szerződési szabályozása tisztességtelen, nem lehet felmondani a szerződést, a felmondás jogszerűtlen.
2021.09.06. 350.000Ft pénzbüntetés, mert a tárgyalás félbeszakadást nem jelentette be a felperes addig, amíg a másodfok nem függesztette fel a végrehajtást (az elsőfok elutasításával szemben)
|
2023.04.14. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
Tartalom:
A felmondás szerződési feltétele érvénytelen kikötés
A bíróság megállapítja, hogy a III. rendű felperes és az alperes között 2005. február 24. napján létrejött lakásvásárlási kölcsönszerződés VII.1. pontjának második bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmes teljesítését” érvénytelen.
Az indokolás szerint tisztességtelen a felmondás, ha kisebb összegű, vagy rövidebb idejű mulasztás is súlyos szerződésszegésnek minősül. :
Figyelemmel arra, hogy a kölcsöntartozás teljesítése az adós alapvető kötelezettsége, a fizetési késedelem minősülhet olyan súlyos szerződésszegésnek, ami adott esetben alapot adhat a kölcsönszerződés felmondására. A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak jellemzően nincs helye. A törlesztés előírt rendszerességétől való eltérés önmagában, súlyos jogkövetkezménnyel nem arányos mértékű lejárt tartozás hiányában ugyancsak nem alapozhatja meg a felmondást. [82]
2023.05.22. Fellebbezés, amiért a kereseti kérelem az I. és II.r. felperesek vonatkozásában elutasításra került (akik ellen az ingatlan végrehajtás folyt)
2024.04.29. A Fővárosi Törvényszék új eljárásra utasította a BKKB-t.
|
2024.07.12. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
Tartalom:
A felmondás tisztességtelen szerződési felételen alapul, ezért az érvénytelen
(Ilyen ítéletet először hoztak Magyarországon, de lehet, hogy egész Európában!)
A bíróság megállapítja, hogy a III. rendű felperes és az alperes között 2005. február 24. napján létrejött lakásvásárlási kölcsönszerződés VII.1. pontjának második bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „ha az adós a jelen kölcsönszerződés bármely rendelkezését megszegi, ideértve különösen a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmes teljesítését” érvénytelen; szerződés érvénytelenségi ok által nem érintett, további részei érvényesek; melynek következtében a dr. Balogh Zsigmond közjegyző 2015. június 19. napján kelt 11048/Ü/372/2015/1 számú közokiratba foglalt felmondása joghatás kiváltására nem alkalmas.
A Fővárosi Törvényszék ebből csak a szerződési feltétel tisztességtelenségét volt hajlandó fenntartani, szerinte a tisztességtelen felmondási feltétel felmondást nem érinti.
|
2025.01.23. |
Fővárosi Törvényszék |
Dr. Bodor Krisztina tanács elnöke Dr. Klicsuné dr. Sólyom Lívia előadó bíró Dr. Pap Eszter bíró |
Tartalom:
A feltétel tisztességtelen, de a diszpozitív szabály ennek ellenére alkalmazható (Súlyos uniós jogsértés!)
2025.03.01. Felülvizsgálati kérelem
2025.10.07. Tárgyalás a Kúrián
Volksbank Zrt. szerződése
|
2024.06.20. |
PKKB |
Dr. Vass Éva bíró |
Ir. alp: MBH Bank Nyrt. 50.000Ft megfizetése (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt)
Előzmény:
A Fővárosi Törvényszék sem az rHpt. rendelkezéseibe, sem a jóerkölcsbe ütközőnek nem találta a szerződést. Ezt véleményt a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria is osztotta.
A felperesi kereset nagyon-nagyon egyszerű volt:
A Felperes kereseti kérelme, hogy az I. alperes (MBH Bank) fizessen 50.000Ft-ot a felperesnek a határozat jogerőre emelkedése napjától.
Tartalom:
A bíróság közbenső ítéletével megállapította a szerződés érvénytelenségét.
A bíróság nem tekintette ítélt dolognak az árfolyamkockázat, a kezelési költség vizsgálatát. A kereseti kérelem vizsgálatnál be sem várva a C-565/23. és a C-630/23. ítéleteket mellőzte a DH2.tv. rendelkezéseit.
[48] A bíróság álláspontja szerint a DH 1 és DH 2 törvények a 93/13. EGK irányelvvel ellentétesek az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében, ezért az uniós jog elsőbbsége alapján az irányelv előírásaira figyelemmel nem adott helyt az I. rendű alperesi jogelőd DH 2 tv. 37. § (1) bekezdésén alapuló per megszüntetési kérelmének és a felperes keresetét érdemben vizsgálta.
Az árfolyamkockázati tájékoztató hiánya az rHpt. 203. §-ba ütközik:
[57] A perbeli esetben a felek között olyan devizahitel nyújtására irányuló szerződés jött létre 2005. január 13-án, amely a Hpt. 203. § (6) bekezdésébe ütközik.
A bíróság az érvényessé nyilvánítástól elzárkózott:
A DH2 törvény 37. § (1) bekezdése alapján az érvénytelenség alkalmazható jogkövetkezménye az érvényessé, vagy a hatályossá nyilvánítás, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényesség nyilvánítására kell törekednie. Az EUB C-705-/21. számú ítéletében, amely a Fogyasztói Irányelv 6. cikk (1) bekezdés és 7. cikk (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti eljárásban született, ezzel ellentétesen foglalt állást.
A 41. pont szerint ennél fogva, annak érdekében, hogy e cél ne sérüljön, a nemzeti bíróság nem orvosolhatja a szerződésnek az abban szereplő valamely kikötés tisztességtelen jellegéből eredő érvénytelenségét oly módon, hogy e szerződést érvényesnek nyilvánítja, és egyidejűleg módosítja, annak pénznemét és az említett szerződésben rögzített kamatlábát, vagy maximálja deviza árfolyamát. A bíróság ilyen beavatkozása végeredményben e kikötés tartalmának megváltoztatását jelentené [59].
A bíróság a C-630/23. ítélet előtt is kimondja, hogy az érvényessé nyilvánítás nem alkalmazható, eezel szemben csak egyetlen megoldás lehet: az eredeti állapot helyreállítása:
A bíróság álláspontja szerint az uniós jog elsőbbsége alapján, tekintetettel arra, hogy az I. rendű alperes nem kívánt a felperessel az ügyben egyeztetni, a nemzeti jog szabályai, amelyek a szerződés érvényessé nyilvánítását lehetővé teszik, nem alkalmazhatóak. A bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nem nyilváníthatja, az eredeti állapot helyreállításának van helye a Ptk. 237. § (1) bekezdés és a C-705/2021.EUB. ítélet rendelkezései alapján. [59]
A bíróság az elévülés tekintetében sem várta be a C-679/24. előzetes döntéshozatali eljárás eredményét, mert biztos benne, hogy a fogyasztói követelés-annak megállapítása előtt- nem évülhet el:
[60] A bíróság nem osztotta az I. rendű alperesi jogelőd védekezését az elévülés tekintetében. Nem vitásan a felek közötti szerződés megkötésekor a régi Ptk. 209. § megtámadási jogot biztosított a fogyasztónak. Azonban a 93/13. EGK irányelv 6. cikk szerint (1) bekezdés szerint a tagállamok előírják, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
Az ítélet 2024.09.19. napján jogerőre emelkedett.
Budapest Autó Finanszírozás Zrt. [BAF] szerződése
|
2024.01.10. |
Monori Járásbíróság |
Dr. Papp László bíró |
fp: CESSIO Zrt. kölcsöntartozás követelése (a fogyasztó nyert a törlesztőrészletbe épített casco miatt)
Előzmény:
a CESSIO az eljárást 2020. novemberében indította fizetési meghagyással.
2020.12.16. Kereseti kérelem 2,4MFt kölcsöntőke+345eFt szerződéses kamat és kb. ugyanannyi késedelmi kamat, végül 260eFt perköltség követelést tartalmazott.
Tartalom:
a törlesztőrészletbe épített casco kétszeresen tisztességtelen: nem világos a tőke-kamatfizetés összege és a cascodíjat tilos devizában elszámolni.
A bíróság azonban osztotta az alperes álláspontját a casco biztosítási díjjal kapcsolatban. Az alperes ezen védekezésére a felperes úgy nyilatkozott, hogy nem állapítható meg, hogy pontosan mekkora összeg került megállapításra a casco díj jogcímén, figyelemmel arra, hogy ez a casco díj nem egy beépített költség volt, a casco szolgáltatás egy magasabb kamatmértékkel került kiegyenlítésre.
A bíróság álláspontja szerint a casco törlesztő részletekben való elszámolása, az alperesi kifogással egyezően, tisztességtelen és ezért semmis kikötés volt. Ugyanis ily módon ugyanúgy terhelte az árfolyamrés, az árfolyam kockázat, mint magát a deviza alapú kölcsönt. Holott ezen szolgáltatás nem deviza alapon történt, hanem egy magyar biztosító nyújtotta szolgáltatás forintért és forintban. Ezért nem tisztességes, hogy ez a díj is növekedett a forint gyengülésével.
|
2024.06.25. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Vargáné dr. Erdődi Ágnes tanács elnöke Dr. Szabó Györgyi előadó bíró dr. Gajdos István bíró |
Tartalom: a beépített casco azért tisztességtelen, mert az nem része a kölcsönnek, kamatnak, de még nem is a hitelező szolgáltatása. Mindezt a forintköltséget árfolyammal terhelni -devizában elszámolni- még tisztességtelenebb.
[21] A másodfokú bíróság álláspontja szerint annak ellenére, hogy a szerződésben az integrált casco a kamatban került érvényesítésre, jogi értelemben a casco-biztosítás díja nem tekinthető a kamat részének. A kamat az idegen pénz használatáért járó díj, és egyben a kölcsön folyósításáért járó tényleges ellenszolgáltatás. A kamat biztosít egyfelől a kölcsönadó számára tisztes üzleti hasznot, másfelől ellentételezi a kölcsön visszafizetésének, továbbá - különösen a hosszabb távú futamidő esetén, és ha a kirovó és lerovó pénznem azonos, - a kölcsön pénzneme leértékelődésének, azaz a pénzromlásnak a kockázatát, emellett fedezetet nyújthat a kölcsön folyósításához a pénzintézet részéről szükségképpen kapcsolódó adminisztratív, illetve technikai jellegű költségekre. A casco díj ezek egyikének sem feleltethető meg, azaz nem tekinthető kamatnak. Lényeges emellett, hogy a kamat és a casco díj más-más személyek által nyújtott, más-más jellegű szolgáltatások ellentételezéseként fizetendő, ezért a szerződésnek azon rendelkezésének, mely szerint a kölcsönbeadó a casco díjat a törlesztőrészletekben kamatban érvényesíti, nem tulajdonítható olyan tartalom, hogy a casco díj így maga is a kölcsönadott tőkeösszeg kamata lenne. (Szegedi Ítélőtábla Pf.20.474/2018/9. számú határozat)
[22] A felperes a casco díjat - nem vitásan - nem devizában vagy deviza alapú elszámolás keretében teljesítette a biztosító felé, hanem forint összegben, ugyanakkor az alperesre a biztosítási díj után is árfolyamkülönbözetet terhelt ki. Ezzel megvalósult az rPtk. 209. § (1) bekezdésében foglalt, fent idézett mindkét feltétel, egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve járt el (szubjektív oldal), másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapította meg, és a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly ezáltal megbomlott, aránytalanság keletkezett (objektív oldal). A felperesi jogelőd a casco díjat illetően nem viselte a pénzromlás kockázatát, és nem nyújtott semmilyen olyan szolgáltatást, amelynek ellentételezésül szolgált volna a casco díjra számított és az alperesnek kiterhelt árfolyamkülönbözet.
|
2025.05.28. |
Kúria |
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró |
Tartalom: a beépített casco azért tisztességtelen, mert az nem része a kölcsönnek, kamatnak, de még nem is a hitelező szolgáltatása. Mindezt a forintköltséget árfolyammal terhelni -devizában elszámolni- még tisztességtelenebb.
A döntés elvi tartalma
[48] Tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az a gépjármű finanszírozás céljából kötött, deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott beépített (integrált) casco konstrukció, amely esetén a casco díjnak a törlesztő részletekben (kamatban) történő érvényesítése folytán a fogyasztó adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A biztosítási díj árfolyamkockázatnak való kitettségét ugyanis nem ellentételezte valós előny, ezért az általános szerződési feltétel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó fél hátrányára állapította meg.
Lombard Finanszírozási Zrt. szerződése
|
2023.10.13. |
Veszprémi Járásbíróság |
dr. Birkás Gabriella bíró |
fp: AxFina Hungary Zrt. árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A szerződés az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya miatt érvénytelen
[148] A Ptk. 205. § (3) bekezdése által előírt és a Hpt. 203. § (6) bekezdésében konkretizált együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget a felperes megszegte, a felperes nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatása miatt ezen szerződéses rendelkezés tisztességtelen, így a teljes szerződés érvénytelen.
A kamat százalékosan kifejezett mértéke is hiányzik a szerződésből, amely szintén teljes semmisséget okozott.
[154] A régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában kifejezett követelmény a kamat százalékban kifejezett értékének feltüntetése, amelyet a szerződés felperes által sem vitatottan nem tartalmaz, erre tekintettel a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja alapján a szerződés szintén semmis.
A C-520/21. egyértelmű utasítást ad az elszámolásra
[177] A bíróság megítélése szerint az EUB C-520/21. határozat lényege, hogy a fogyasztóvédelmi irányelvvel ellentétes minden olyan rendelkezés, amely arra vezet, hogy a fogyasztó köteles a vele érvénytelen szerződést kötő hitelező részére a tőkeösszegen, illetőleg a felszólítástól számított késedelmi kamaton túl további összeget fizetni.
Az irányelvtől eltérni nem lehet
[179] Ugyanakkor a C-520/21.EUB döntésből az is következik, hogy egyik tagállam sem értelmezheti a nemzeti jogát akként, hogy az a döntésben foglaltakhoz képest terhesebb eredménnyel járjon a fogyasztó részére.
Csak tőkét kell visszafizetni, (rPtk. 231.§ szerinti) kamatot nem.
[181] Fentiekre tekintettel a régi Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás kizárólag a tőke összeg lehet, nem érthető alatta a tőke megtörtént használatának az ellenértéke.
A bíróság pontosan felismerte, hogy a felszólítás, az érvénytelenség elismerését vagy bírósági megállapítását jelenti, ezt követően jár a hitelezőnek a vissza nem fizetett tőke és ezen felszólítás (ítélet) dátumától jár a késedelmi kamat (r.Ptk. 301.§)
[185] A hatályossá nyilvánítás során az érvénytelen szerződés esetében az anyagi jog az adóst késedelmesnek nem tekinti, sem az érvénytelen szerződés megkötése, sem a kölcsön folyósítása, sem az érvénytelen szerződés felmondása időpontjától. Késedelem csak attól kezdve állhat be, amikor a hitelező felismeri, hogy érvénytelen szerződést kötött és ilyen alapon küld felszólítást az adósnak, illetőleg ezzel egyenértékű, ha a bíróság ítéletben marasztalja az adóst.
[186] Fentieket összefoglalva az EUB döntés 85. pontja utolsó bekezdésében említett fizetési felszólítás az a fizetési felszólítás, amikor a hitelező azon az alapon szólítja fel az adóst a teljesítésre, hogy a szerződés érvénytelenségére tekintettel fizesse vissza a folyósított összeget.
A bíróság helyesen a hatályossá nyilvánítás mellett döntött 0% kamattal a felvett visszafizetett összeg különbségében, amely megfelel az EUB -eredeti állapot visszaállítására vonatkozó- elvárásának.
[190] Figyelemmel arra, hogy a magyar jog, a DH2. törvény, mint lex specialis az eredeti állapot helyreállítására nem ad lehetőséget, a bíróság a szerződést az ítélethozatalig hatályossá nyilvánította, a fent hivatkozott feltételekkel. E körben a bíróság nem látta szükségesnek a fentiek alapján közbenső ítélet hozatalát, tekintettel arra, hogy a folyósított pénzösszeg 2.300.000,- Ft volt, a felperesi kimutatásokból megállapíthatóan az alperes a folyósított tőkeösszegnél lényegesen magasabb összeget, a keresetlevél mellékleteként csatolt iratok alapján 4.328.182,- Ft-ot fizetett vissza, alperes azonban a különbözet visszatérítésére nem tartott igényt, erre tekintettel a bíróság a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítása mellett a keresetet elutasította, tekintettel az alperes túlfizetésére.
A bíróság hibázott, amikor elmulasztotta a közbenső ítéletet, a semmisség megállapítását követően a fogyasztó tájékoztatását [EUB C-19/20. 97.pont, C-520/21. 48.pont, C-6/22. 49.pont], így a fogyasztó nem tudta viszontkeresettel követelését érvényesíteni.
Folytatás:
2025.10.06. Veszprémi Törvényszék dr. Keresztes Klára bíró tanácsánál
ARGENTA Credit Zrt. szerződése
|
2023.10.19. |
Dunakeszi Járásbíróság |
Dr.Virányi Karolina bíró |
I.r. alp: Argenta Lízing Zrt. v.a.
II.r. alp: Argenta Faktor Zrt.
szerződés érvénytelenségének megállapítása (árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a fogyasztó nyert)
Előzmény:
felsorolhatatlan, 2019.10.22-i a keresetlevél….
Tartalom:
A bíróság a felek egyező nyilatkozata alapján megállapította a szerződés érvénytelenségét az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelensége alapján.
[22] Az alperesek elismerték, hogy a teljes perbeli szerződés az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt semmis, ezért azt a bíróságnak vizsgálnia nem kellett. E körben tehát a bíróság a felperes semmisség megállapítására irányuló keresetének a rPtk. 209/A. § (2) bekezdése és a 239. § (2) bekezdése alapján helyt adott. E körben a bíróság rögzíti, hogy a felperes a bíróság felhívására kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy van önálló kereseti kérelme a szerződés érvénytelenségének megállapítására, az I. rendű alperes teljesítésre kötelezését ehhez képest az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében kéri, és az alperesek is az önálló kereseti kérelem körében tettek elismerő nyilatkozatot az ellenkérelmükben, ezért a keresethalmazatra tekintettel nem volt akadálya annak, hogy e körben a bíróság ítélettel határozzon.
CIB Bank Zrt. szerződése
|
2023.05.17. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Buglyó Gabriella tanács elnöke Dr. Benedek Szabolcs előadó bíró Dr. Sági Zsuzsanna bíró |
alp: CIB Bank Zrt. árfolyamkockázat és kezelési költség tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a keresetet. Nem találta tiszteségtelennek sem az árfolyamkockázatot, sem a kezelési költséget.
Tartalom:
Az Ítélőtábla közbenső ítéletével (tehát a jogalap tekintetében, jogkövetkezmény és elszámolás nélkül) az árfolyamkockázat tekintetében megállapította a tisztességtelenséget és kimondta a szerződés egészének érvénytelenségét. Emellett megállapította a kezelési költség tisztességtelenségét is.
Árfolyamkockázat körében:
[27] A kockázatfeltáró nyilatkozat utal ugyan arra, hogy a devizában nyújtott kölcsönök a havi törlesztőrészlet „a forintkölcsönöknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhat”, illetve hogy a forint árfolyamának gyengülése a törlesztőrészletek növekedését okozza, ebből a tájékoztatásból azonban nem derül ki világosan, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa. A tájékoztató alapján a felperes alappal feltételezhette, hogy az árfolyamingadozás hosszabb távon kiegyensúlyozott képet mutat, miközben arra nézve nem kapott figyelmeztetést, hogy a forint árfolyamának esetleges súlyos leértékelődése a szerződés teljesítését gazdaságilag elnehezíti, vagy akár ellehetetleníti. Az árfolyamkockázatnak, illetve a forint leértékelődésének a fogyasztó gazdasági helyzetére gyakorolt hatására nézve a szerződés egyéb pontjai sem tartalmaznak többletinformációt, ezért az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az I. rendű alperes által nyújtott tájékoztatás megfelel az EUB által előírt feltételeknek.
Figyelemreméltó a felperesi hivatkozás (vismajor kizárása miatti tisztességtelenség) elismerése
[31] A korlátlan árfolyamkockázat vállalása másrészt kizárja annak a lehetőségét is, hogy a felperes eredménnyel kérhesse a bíróságtól a pénzügyi válságra visszavezethető árfolyamváltozás következményei miatti, a rPtk. 241. §-ában írt szerződésmódosítást, mivel a fizetési kötelezettséget a szerződéskötést követően bekövetkezett mindenféle, akár vis maior jellegű okokra kiterjedően is vállalta.
Kezelési költség körében nagyon világos az indokolás: nincs meghatározva a díj számítás, a teljesítés módja, a szolgáltatás tartalma. Önmagában tisztességtelen százalékos illetve a devizában történő elszámolás:
[37] A kölcsönszerződés I.5 és II.3. pontja csak a kezelési díj mértékét, illetve számításának és megfizetésének módját tartalmazza, arra nézve azonban semmilyen adat nincs a szerződésben, hogy a kezelési díj fejében a fogyasztó milyen szolgáltatásban részesül. Az I. rendű alperes által a per során hivatkozott üzemeltetési, hitelbírálati, adminisztrációs, nyilvántartási és utógondozási szolgáltatások a szerződésből a fogyasztó számára nem vezethetőek le, és ennél fogva a bankkal szemben nem is kérhetőek számon.
[38] Az EUB C-621/17. számú ítélete értelmében a szerződési feltételek tisztességtelensége körében nemcsak az átláthatóság, hanem a jóhiszeműség és egyensúly elvének érvényesülését is vizsgálni kell (C-621/17. 48. pont, BH2020.180.). A Kúria Gfv.VI.30.294/2021/7. számú határozata értelemében a kezelési költség kikötése akkor tisztességes, ha megfelel a ténylegesség elvének és a nyújtott szolgáltatással egyenértékű az ellenszolgáltatás. Az I. rendű alperes által a kezelési díj fejében nyújtott szolgáltatások köre és terjedelme a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, így arról sem lehet állást foglalni, hogy a kezelési díj alkalmazása tekintetében a jóhiszeműségre és az egyensúlyra (arányosságra) vonatkozó elvárások teljesülnek-e.
[39] Az I. rendű alperes által hivatkozott szolgáltatások azonban még abban az esetben sem alkalmasak a kezelési költségről szóló feltétel tisztességességének igazolására, ha azokat a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeket meghaladó szolgáltatásnak kellene tekinteni. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a kölcsönszerződéssel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások ellenértéke a fogyasztót a kölcsönösszeg százalékos mértékében és devizában terhelje. Az I. rendű alperes által állított, a kölcsön nyilvántartásával kapcsolatos szolgáltatások költségei függetlenek a kölcsön összegétől, így a kezelési költség százalékos meghatározása eleve sérti az átláthatóság követelményét. Ugyancsak az átláthatóság sérelmét okozza, hogy a kezelési költséget a szerződés devizában állapítja meg, mert így a fogyasztó a forint árfolyamának csökkenése esetén annak ellenére köteles magasabb összegű kezelési költség megfizetésre, hogy a költségek ténylegesen emelkednének, vagyis a bank az állított költségei változása nélkül is árfolyamnyereségre tehet szert a fogyasztó hátrányára.
Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt. szerződése
|
2023.05.12. |
BKKB |
Dr. Antal Erika bíró |
alp: FORST Faktor Zrt. elszámolás érvénytelen szerződés alapján (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
Az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a szerződés érvénytelen. A faktorcég által elárverezett ingatlan teljes vételárát (14MFt-ot) vissza kellett fizetnie a fogyasztó javára, -a hitelezővel történt elszámolástól függetlenül-.
|
2023.10.12. |
Fővárosi Törvényszék |
dr. Csepinszky Andrea bíró tanácsa, dr. Bereczky Sára előadó bíró, dr. Gáspár Miklós bíró |
Tartalom:
A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
CIB Credit Zrt. szerződése
|
2023.03.18. |
Váci Járásbíróság |
Dr. Ilonczai Ilona bíró |
fp: Inhold Zrt. engedményezési szerződés hiánya (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A 2022-ben indított eljárásban a bíróság megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik engedményezési szerződéssel a hitelezőtől. Csak engedményesi értesítés áll rendelkezésre.
Az ítélet 2024.04.28. napján jogerőre emelkedett.
Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt. szerződése
|
2023.03.13. |
Szentendrei Járásbíróság |
Dr. Rusznák Anita bíró |
fp: Defactoring Zrt. kölcsöntartozás megfizetése (a fogyasztó nyert árfolyamkockázat tisztességtelensége alapján)
Tartalom:
A szerződés a kapcsolódó ÁSZF-el együtt sem tartalmaz világos kockázatfeltárást a devizaelszámolásról:
A perbeli kölcsönszerződés és a hozzá kapcsolódó ÁSZF szövegéből az tűnt ki, hogy az nem ad felvilágosítást az árfolyamváltozásnak a törlesztésre gyakorolt hatásaira, gazdasági következményeire és a törlesztés elnehezülése mértékének korlátlanságára nézve. Abból nem tűnik ki, hogy a forint svájci frank devizához képesti súlyos leértékelődése és a külföldi kamatlábak emelkedése a törlesztőrészletekre milyen hatást gyakorol, mint ahogy az sem, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent és nemcsak elhanyagolható mértékben növeli a törlesztőrészleteket. E rendelkezésekből mindösszesen annyi következett, hogy a fizetési kötelezettség függ a svájci frank árfolyam alakulásától és a deviza pénzpiaci változásától. A számítási képlet szöveges magyarázat hiányába az árfolyam mechanizmusának bemutatására, az abból eredő kockázat feltárására nem alkalmas.
A bíróság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a szerződéses árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezésekről történt tájékoztatás nem volt világos és egyértelmű, ezért a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezései – az irányelvben foglalt rendelkezések szem előtt tartása mellett – a Ptk. 209/A. §-a, 209/B.§ (1) bekezdése, valamint a Ptk. 234.§ és 235. §- alapján érvénytelenek, semmisek. Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.
Az ítélet 2023.05.24. napján jogerőre emelkedett.
ERSTE Bank Hungary Zrt. szerződése
|
2023.02.15. |
Nagyatádi Járásbíróság |
3.P.20.262/2022/8. |
Dr. Bodnár Szilárd bíró |
fp: ERSTE Bank Hungary Zrt. (a fogyasztó nyert végrehajtási elévüléssel)
Tartalom:
A bank közjegyzői okiratban felmondta a szerződést, amely lehetőséget biztosított a közvetlen végrehajtás elindítására, de eltelt 5 év. Itt peres eljárással próbálkozott az elévült követelés érvényesítésére.
[15] A követelés az öt éves elévülései időn belüli felperesi igényérvényesítés hiánya miatt bírói úton nem érvényesíthető. A felperes, újabb végrehajtás alapjául szolgáló közokirat meghozatalát eredményező eljárás lezárását követően az ítélet birtokában is csak ott lenne, ahol a közjegyzői felhívás birtokában volt, a követelését végrehajtható okirat kiállítása mellett szerezhetne érvényt.
Az ítélet 2023.02.15. napján jogerőre emelkedett.
***A Kúria ezt a pernyertességi lehetőséget a 9/2023. JEH Határozattal megszüntette 2023.11.27. napján***
***A közjegyzői felmondás nem alkalmas a végrehajtási elévülés elindítására***
ELLA Bank Zrt. szerződése
|
2023.01.20. |
PKKB |
Dr. Szentirmay Gabriella Júlia bíró |
alp: OTP Bank Nyrt és OTP Faktoring Zrt. (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A 2020. 09.01. napján beadott keresetlevél alapján a bíróság megállapította, hogy a hitelező nem biztosított kellő időt az árfolyam kockázat megismerésére, ezért érvénytelen a szerződés:
[49] A bíróság álláspontja szerint a nem kellő időben nyújtott tájékoztatás miatt az árfolyamkockázati tájékoztatás nem minősülhet tisztességesnek. Erre tekintettel a bíróság érdemben nem foglalt állást abban a tekintetben, hogy a kölcsönszerződés I.10. pontjában szereplő árfolyamkockázati tájékoztatás egyébként megfelelő tartalmú volt-e.
A Fővárosi Törvényszék a határozatot megváltoztatta és a kereset elutasította.,
AEGON Zrt. szerződése
|
2022.06.16. |
Ráckevei Járásbíróság |
Dr. Demeter Éva bíró |
alp: Intrum Zrt. végrehajtás megszüntetése árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A végrehajtás megszüntetési per 2016-ban indult. Külön hosszas bizonyítást kívánt, hogy a felperes fogyasztó.
Az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt a szerződés érvénytelen, a végrehajtás megszünt.
Az ítélet 2022.09.02. napján jogerőre emelkedett.
Lombard Zrt. szerződése
|
2022.04.04. |
Székesfehérvári Törvényszék |
Dr. Deák Zsolt bíró |
alp: AxFina Hungary Zrt. szerződés érvénytelenségének megállapítása, törzskönyv kiadása (a fogyasztó nyert az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt)
Tartalom:
A szerződésben 10 helyen szétszórt, apróbetűs, amúgy is nehezen érthető tájékoztatás nem világos. A kamatváltozásnak feltüntetett árfolyamkockázat megtévesztő:
Alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzat a szerződés egyedi részével együtt sem alkalmas azonban arra, hogy az átlagos fogyasztó abból a devizakockázatokról kellően tájékozódjon. A bíróság álláspontja szerint nem várható el az átlagos fogyasztótól, hogy a szerződésben (az egyedi és az általános feltételek között elszórva) összesen 10 pontban elhelyezett egyes ráháruló kötelezettségeket értelmezve, azok összefüggéseit feltárja, és az ezekből kinyerhető információt szintetizálva levonja az azokból egyébként kellő pénzügyjogi és közgazdasági szaktudással rendelkező egyén esetén megállapítható, a devizakockázat fennállására vonatkozó következtetéseket. A tájékoztatásnak ily módon történő teljesítése nem minősül világos és érthető közlésnek. A közlés módja is elégtelen, mivel a szétaprózás mellett annak kiemelése sem történt meg a háromoldalnyi apró betűs szövegből. Ugyanakkor önmagában megtévesztő és tisztességtelen az is, hogy az árfolyamváltozás mint kifejezés helyett semmilyen módon nem indokolhatóan „kamatváltozás” elnevezéssel illette ezen kockázatot az alperes.
A bíróság igen nagytévedése, hogy a hiányzó kamatot pótolta volna. Itt mutatkozik meg, hogy ahol az uniós jog nem kapott figyelmet, hiába a szerződés teljes érvénytelensége (a kamat miatt), a bíróság nem tud elszakadni az érvényessé nyilvánítás fétisétől:
[44] Alapos felperes azon érvelése, az ügyleti kamat százalékos mértéke feltüntetésének hiánya a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik, ezért a szerződés semmis.
[47] Helyesen hivatkozott alperes arra, hogy a jelen tényállás mellett mód nyílna a kamat feltüntetésével ezen semmisségi ok kiküszöbölésére, és az érvényessé nyilvánításra.
Nem nyílik mód az érvényessé nyilvánításra, mert akkor elenyészne a törvényhozói akarat a hitelezőknél a törvény betartására (alaptörvénysértő jogalkalmazás).
A törzskönyv kiadásnál helyes a megállapítás: az érvénytelen szerződést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.
[51] A felek közötti szerződés semmis, úgy kell tekinteni, hogy a felek között a szerződésben foglalt megállapodások érvényesen létre sem jöttek. Mindebből az is következik, hogy a felek között nem jött létre olyan érvényes szerződéses rendelkezés sem (ÜSZ IV/9. pontja), melyre alapítottan az alperes a fedezeti gépjármű törzskönyvének birtokban tartására vonatkozó jogát alapíthatná.
2023.09.20. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a semmisséget elismerte, de a jogkövetkezményre az őskövületi érvényessé nyilvánításhoz ragaszkodott (Dr. Lezsák József bíró tanácsa, Dr. Molnár Andrea előadó bíró és Dr. Mészáros Zsolt bíró)
2023.11.27. Az új eljárásban a Székesfehérvári Törvényszék a C-630/23. ügyre felfüggesztette az eljárást.
K&H Bank Zrt. szerződése
|
2021.11.11. |
Fővárosi Ítélőtábla |
Dr. Sándor Ottó tanácselnök Dr. Balsai Csaba Zoltán előadó bíró Dr. Vasady Lóránt Zsolt bíró |
alp: K&H Bank Zrt. árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
a Budapest Környéki Törvényszék elutasította a keresetet. Nem találta tiszteségtelennek az árfolyamkockázatot.
Tartalom:
Az Ítélőtábla közbenső ítéletével (tehát a jogalap tekintetében, jogkövetkezmény és elszámolás nélkül) az árfolyamkockázat tekintetében megállapította a tisztességtelenséget és kimondta a szerződés egészének érvénytelenségét.
[40] Az adott esetben a fenti bizonyítékoknak és a szerződés 4. pontja második bekezdésének egybevetéséből az a következtetés vonható le, hogy az észszerűen gondolkodó, átlagosan körültekintő fogyasztó mércéjével megítélt felperesek számára nem volt világos és érthető, hogy az árfolyamváltozás nem elhanyagolható kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztőrészleteket. Az alperes tehát nem tett eleget az árfolyamkockázattal kapcsolatos, megfelelő tájékoztatás megadására vonatkozó kötelezettségének, ami az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezések semmisségét eredményezi, és a Ptk. 239. § (2) bekezdése alapján a szerződés egészének érvénytelenségét vonja maga után.
Raiffeisen Bank Zrt. szerződése
|
2020.09.30. |
BKKB |
Dr. Oláh Éva Rita bíró |
alp: Raiffeisen Bank Zrt. végrehajtás megszüntetési per árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Előzmény:
2016.05.11. A BKKB elutasította a keresetet. [dr. Mayeroffer Emese Gyöngyi bíró]]
Nem találta tiszteségtelennek az árfolyamkockázatot.
2017.05.10. A Budapest Környéki Törvényszék helybenhagyja az ítéletet [dr. Szakács Katalin tanács elnöke, Trabach Lea előadó bíró, dr. Pigler Eszter Hajna bíró]
2019.10.02. A Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasítja a BKKB-t. (dr. Varga Edit tanács elnöke, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró, dr. Harter Mária bíró)
Tartalom:
A bíróság megállapította, hogy a szerződésben megfogalmazott árfolyamkockázat feltárás nem világos, külön tájékoztatót pedig a készfizető kezesek (és egyben jelzálogkötelezettek) nem kaptak (csak az adós)
A bíróság megállapította, hogy az alperes az árfolyamkockázatról a tájékoztatást bizonyítottan a szerződés VIII/6. pontjában tette meg, ettől eltérő szóbeli tájékoztatás a rendelkezésre álló adatok alapján nem történt sem az adós sem a kezesek vonatkozásában. A bíróság a szerződés VIII/6. pontjának tartalmát vizsgálta.[44]
[46] A szerződés szövegéből a felperesek számára is egyértelmű kellett, hogy legyen, hogy az árfolyamváltozás hatásait az adós viseli. A tájékoztatásból azonban nem tűnik ki, hogy felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a forint jelentős árfolyamgyengülése is előfordulhat, ami a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészleteket jelentősen megemelheti, a fogyasztót gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja, ezért a tájékoztatás nem felel meg a 2/2004. PJE határozat 1. pontjában foglaltaknak, illetve az EUB joggyakorlata által kimunkált követelményeknek (BH2020.151.)]
|
2021.02.02. |
Fővárosi Törvényszék |
dr. Szakács Katalin tanács elnöke, dr. Trabach Lea előadó bíró, dr. Pigler Eszter Hajna bíró |
Tartalom:
A bíróság -Magyarországon először- kimondja, hogy bármelyik féllel szembeni érvénytelenség az egész szerződést bedönti, az összes adós vonatkozásában.
A Raiffeisen Bank szerződésben rögzített árfolyamkockázat feltárása nem elegendő a világos tájékoztatáshoz:
[23] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kölcsönszerződés VIII.6. pontjában foglalt tájékoztatás nem volt megfelelő, alapvetően az elsőfokú ítéletben kifejtett, helyes indokok alapján. Emellett nyomatékosan utal a másodfokú bíróság az Emlékeztető 8. és 9. pontjában foglalt azon megállapításokra, hogy a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket. Ezzel szemben rögzíthető, hogy a kölcsönszerződés VIII.6. pontjának azon megfogalmazásából, hogy az árfolyam alakulása a forintban történt visszafizetés terheit egyaránt növelheti és csökkentheti, csak az árfolyamváltozás bekövetkeztének lehetőségére utal. A felperesek ebből a mondatból nem gondolhatták, hogy a fizetendő törlesztőrészlet jelentősen, akár a többszörösére is megemelkedhet, vagyis nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent számukra.
A bíróság hivatkozik a külön íven készült -rendszeresített- tájékoztatóra, amely önmagában mutatja, hogy kevés a szerződésben rögzített.
[24] A másodfokú bíróság megítélése szerint egy átlagos fogyasztótól akkor várható el a további tájékoztatás kérése, ha részére adott tájékoztatás nem világos, nem érthető. Természetesen a hitelező nem adhat felvilágosítást az árfolyamkockázat jövőbeli növekedésének konkrét mértékéről, arról azonban igen, hogy a hosszú – jelen esetben 25 éves – futamidő alatt korlátlanul is megemelkedhet az adós és ezáltal a készfizető kezesek fizetési kötelezettsége. Ilyen tartalmú tájékoztatást azonban az alperes nem adott a felperesek részére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy az alperes külön tájékoztatást rendszeresített a perbelihez hasonló deviza alapú kölcsönszerződéseknél, arra utal, hogy az alperes maga sem tekintette elegendőnek a szerződésbe foglalt, két mondatos adósi nyilatkozatot arról, hogy a tájékoztatást megkapta.
A bíróság megfelelő tájékoztatás ellenére sem fogadta volna el a devizaalapú elszámolás tisztességességét, mivel a feltételeket csak szerződéskötéskor ismerték meg és még aznap közjegyzőhöz előtt is nyilatkozni kellett.
[20] A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése során figyelembe vette a Kúria érvénytelenségi perekkel foglalkozó Konzultációs Testületének 2019. április 10-ei üléséről készült Emlékeztetőben (továbbiakban: Emlékeztető) foglalt iránymutatást. Ennek 5. pontja szerint az, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatást tartalmazó okirat aláírására a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, akkor nem kifogásolható, ha a félnek elegendő idő állt rendelkezésére annak áttanulmányozására a szerződés aláírását megelőzően. A másodfokú bíróság ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy a felperesek állítását, miszerint nem volt elegendő idejük a szerződés áttanulmányozására, a rendelkezésre álló iratok annyiban támasztották alá, hogy a felperesek a készfizető kezességvállalási nyilatkozatuk aláírását megelőzően nem kaptak kölcsönszerződés-tervezetet, a kölcsönszerződés rendelkezéseivel a bankban találkoztak először, amikor a szerződést alá kellett írni. Ugyanakkor már aznap az előre egyeztetett időpontban meg kellett a felpereseknek tenniük a tartozáselismerő nyilatkozatot a közjegyző előtt, amiből következően nem állt elegendő idő a rendelkezésükre ahhoz, hogy a 11 oldalas kölcsönszerződést, valamint a készfizető kezesi szerződést értelmezzék és ha szükséges, elvigyék olyan szakemberhez, aki elmagyarázza nekik a lényeges tartalmi elemeket, köztük az árfolyamkockázat viselésének következményeit.
Fontos megállapítás: a szerződő felek közül az adós kapott külön tájékoztatást, mégis az egész szerződés érvénytelenné vált a kezesi szerződés mellett. Tehát az adós is szabadul a szerződéstől.
[25] A másodfokú bíróság mindezek alapján az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy nem volt megfelelő az alperesnek az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos, felpereseknek nyújtott tájékoztatása. A Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltak szerint ez esetben az árfolyamkockázatra, mint főszolgáltatásra vonatkozó rendelkezés érvénytelensége miatt a felperesekkel kötött szerződés egésze megdől, ami a velük szembeni végrehajtás megszüntetésére vezet. Ez alapján megállapítható, hogy az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésére vonatkozó rendelkezés a szerződéskötéskor hatályban volt Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bekezdés alapján tisztességtelen, amely a felek közötti, 2008. szeptember 9-én megkötött készfizető kezesi szerződés érvénytelenségét eredményezte. Erre tekintettel a felperesekkel szembeni végrehajtási eljárások megszüntetésének volt helye a Pp. 369. § a) pontja alapján.
|
2022.02.01. |
Kúria |
Dr. Pribula László tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit előadó bíró Dr. Molnár Tibor Tamás bíró |
Tartalom:
A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ítélet sorolja a releváns uniós ítéleteket és az árfolyamkockázat körében jelentős kedvező fordulatot hozó BH2021.141. eseti döntést.
[23] Mindezek figyelembe vételével a jogerős ítélet a tájékoztatás megfelelőségének az értékelése során helyesen vetette össze az EUB, egyebek mellett a C-186/16., C-51/17. és C-228/18. számú határozataiban rögzített és a Kúria a BH2021.141. szám alatt közzétett Gfv.VII.30.090/2020/9. számú határozatában – amely éppen az alperes perben is vizsgált szerződéses kikötését találta tisztességtelennek – irányadóan összegzett, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 4. cikk (2) bekezdéséből következően a világosnak és érthetőnek minősíthető árfolyamkockázati tájékoztatás követelményeit az eset egyedi körülményeivel. Eszerint a tájékoztatás akkor minősíthető világosnak és érthetőnek, ha a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a szerződéskötéskor fel tudja ismerni annak veszélyét, hogy az árfolyamromlás valós kockázat, amely akár jelentős is lehet, így a gazdasági helyzetét súlyosan érintheti. Ennek a követelménynek pedig az a tájékoztatás felel meg, amely nemcsak azt tartalmazza, hogy a törlesztőrészletek mértéke – az árfolyamváltozástól függően – csökkenhet vagy emelkedhet, hanem arra is felhívja a figyelmet, hogy az árfolyamemelkedésnek esetlegesen jelentős gazdasági következményei is lehetnek.
Az ítélet megismétli, hogy a jelentős gazdasági nehézségre, a súlyos gazdasági következményre a figyelmet fel kellett volna hívni, méghozzá kellő időt hagyva annak megfontolására:
[24] A jogerős ítélet a logika szabályainak megsértése nélkül jutott arra a következtetésre, hogy összességében a kölcsönszerződés VIII.6. pontjában foglalt tájékoztatás – tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződés-tervezetet nem ismerő, a kölcsönszerződés tanulmányozására elegendő időben nem részesülő felperesek ezen túl más írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást nem kaptak – önmagában az ügy körülményeire figyelemmel nem volt megfelelő, mert abban csupán az szerepelt, hogy a deviza forinttal szembeni árfolyamának alakulása a kölcsön forintban történő visszafizetésének terheit egyaránt növelheti és csökkentheti, azt viszont nem tartalmazta, hogy mindez az adós számára jelentős gazdasági nehézségeket is okozhat, és részletesebb magyarázatot a kellő felkészülési idővel nem rendelkező felperesek nem kaptak. Erre tekintettel a Pp. 206. §-ának, a 2/2014. Polgári jogegységi határozatnak, az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésének, valamint az EUB C-227/18. és C-51/17. számú határozatainak sérelme nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a jelentős árfolyamromlásra és az ebből eredő esetlegesen súlyos gazdasági következményekre történt részletes és annak értékelésére kellő időt is biztosító figyelmeztetés hiánya miatt a felperesek nem tudták reálisan felmérni az általa vállalt kockázatot, annak lehetséges következményeit. Ezért az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés tisztességtelensége folytán nem jött létre érvényesen a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségért való helytállásra irányuló járulékos kezesi jogviszony, ezért a jogerős ítélet a Pp. 369. § a) pontja alapján jogszerűen szüntette meg a perrel érintett végrehajtást.
Megjegyzés:
A két kezes minden követeléstől szabadult és a jelzálogjogot is törölhette az ingatlanáról.
MKB Bank Zrt. szerződése
|
2019.11.15. |
Budapest Környéki Törvényszék |
Dr. Pintér Mária bíró |
alp: MKB Bank Zrt. kezelési költség tisztességtelensége miatt (a fogyasztó nyert)
Tartalom:
A bíróság a kezelési költség tisztességtelenségét elismerte (az árfolyamkockázat és a szerződéskötési díj tisztességes)
A bíróság az EUB idézett ítéletének rendelkezése alapján vizsgálta a felperes érvelésére és az alperes védekezésére is tekintetettel, hogy képesek lehettek-e a felperesek a szerződés és annak mellékletei, valamint a bank által nyújtott tájékoztatás alapján arra, hogy meghatározzák a kezelési költségben nyújtott szolgáltatások tartalmát, hiszen annak ellenőrzésére, hogy nincs-e átfedés esetünkben a kamat és a költség felszámítása során az ezek ellenében nyújtott szolgáltatások között. A bíróság álláspontja szerint a felperesek erre csak úgy lehettek képesek, ha az alperes bármilyen módon nyújtott tájékoztatásából meghatározható volt számukra a kezelési költség mögötti szolgáltatások sora.
Az alperes bírói felhívás ellenére sem tudott megjelölni a kezelési költség ellenértékeként konkrét szolgáltatást, csupán a banki működéssel kényszerűen járó általános, adminisztrációs és ügyviteli költségeket állította védekezésében, és ilyet sem a szerződés, sem annak mellékletei (pl.kondíciós lista, Üzletszabályzat) nem tartalmazott.
A bíróság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek számára a szerződéskötéskor a kezelési költség felszámítása ellenértékeként nyújtott szolgáltatás nem volt beazonosítható, ebből következően azt sem lehettek képesek ellenőrizni, hogy nincs-e átfedés a THM-ben más jogcímen felszámított költségek és a kezelési költség között.
Ezért a bíróság a felpereseknek a szerződés 4.2. pontjának érvénytelenségére is alapított keresetnek helyt adott, e szerződéses rendelkezést a Ptk. 209.§ (1) bekezdése és a 209/A. § (2) bekezdése alapján tisztességteleség okán semmisnek tekintette, amelyre követelést alapítani nem lehet.
2020.03.10. A Fővárosi Ítélőtábla teljes egészében elutasította a keresetet. (dr. Sándor Ottó bíró tanácsa, dr. Vasady Loránt Zsolt előadó bíró, dr. Balsai Csaba Zoltán bíró)