Kérelem

költségmentességhez

Név: Barabás Roland

Lakóhelye: 1144 Budapest, Kozmika utca 10.

Kérem a T. Bíróságot, hogy elsődlegesen részemre a Pp. 95.§ (1) bekezdése szerinti teljes személyes költségmentességet, másodlagosan a Pp. 95.§ (2) bekezdése szerinti költségfeljegyzési jogot, harmadlagosan a Pp. 95.§ (3) bekezdés b) pont szerint az illeték megfizetésére vonatkozó részleges személyes költségfeljegyzési jogot engedélyezni szíveskedjék.

Pp. 95. § [A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog tartalma]

(1) Költségmentesség esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése,

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése,

c) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és

d) a perköltség-biztosíték letétele

alól.

(2) Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes

a) az illeték előzetes megfizetése, és

b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése

alól.

(3) Részleges személyes költségfeljegyzési jog esetén a felet a (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény

b) az illetékre, illetve tételesen meghatározott költségekre

Indokolás

Jövedelmem, mobilizálható vagyonom a kölcsön törlesztése felemésztette. Megtakarításom nincs, a család jövedelmét a tőketörlesztés teljes mértékben elvonta, a napi megélhetés is nehézséget jelent számomra.

A peres eljárás költségeinek előlegezésére, megfizetése rendkívüli megterhelést jelente, amelyet nem lennék képes megfizetni.

Együtt lakók és helyzetük

Házastársammal 3 kiskorú gyermeket nevelünk. Feleségem szüleivel lakunk egy háztartásban, akik alacsony jövedelmük ellenére besegítenek a havi kiadások fizetésébe.

Együttlakók egészségi állapota, munkahelye

Megromlott egészségi állapotom miatt kereső foglalkozást nehezen találok. Havonta rendszerese szorulok orvosi kezelésre. Házastársam alkalmi munkából él, kisegítő takarító.

Jövedelmi viszonyok

Együtt élők mindegyikénél.

Önkormányzati támogatás

Lakás fenntartás költsége

48m2-es lakásban élünk, amelynek havi rezsiköltsége :40.000Ft (víz 10.000Ft, gáz 10.000Ft, áram 10.000Ft, fűtés 10.000Ft, szemét szállítás: 10.000Ft, közös költség 10.000Ft)

Eltartásra szoruló gyermekre fordított költségek (iskolai tanszerek, könyvek, tandíj)

Együtt élő szülők eltartása

A család gyógyszerre 15.000Ft költ havonta, esetleg fejenkénti bontásban a betegség rövid leírásával.

Egyéb hitel törlesztésére fordított összeg: 2007-ben felvett 520.000Ft személyi kölcsönre: 16.000/hó.

Munkábajárásra, orvosi kezelésre járás útiköltsége, utazási bérlet 10.000Ft.

A család az alábbi magán bankszámlákkal rendelkezik:

Bordás Géza OTP 11770022-35465641

Borvásné Jakab Barbara K&H 32324510-45653242-45252398

A kérelmező kijelenti, hogy a vele együttélő személyeknek további bankszámlája nincs.

A család bevételi kiadásai havonta átlagosan

A fogyasztási adatok igazolását a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Tükör 2018.11.08-i számában megjelent számadatokkal kívánom alátámasztani:

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy1806.pdf

A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadásai 2018. I. félév átlagában
Élelmiszerek és alkoholmentes italok:	24.573Ft
Ruházat és lábbeli:	2.550Ft
Lakásfenntartás, háztartási energia:	17.698Ft
Lakberendezés, háztartásvitel:	3.247Ft
Egészségügy:	4.437Ft
Közlekedés:	10.145Ft

személyek	bevétel összesen: 390.000Ft	kiadás összesen:
férj jövedelme	150.000Ft
feleség jövedelme	120.000Ft
szülő nyugdíja, ellátása	95.000Ft
támogatás (állami, önkormányzati)	25.000Ft	22000Ft
gyermek iskoláztatása		22000Ft
beteg ápolás, gyógyszer		30.000
havi élelmezés 1000Ft/fő		80.000Ft
lakás havi rezsi költsége		80.000Ft
OTP személyi kölcsön részlet		55.000Ft

A kérelmemhez csatolom a költségmentességi nyomtatványt, a bankszámlakivonatot és az utolsó rezsiszámlákat.

Kelt; Budapesten, 2020. november 11. napján.

Rekeszti Árpád

BÁTOR PROGRAM Egyesület

Nytsz: 01-02-0014850 ◄►Adószám: 18333484-1-42

H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5.◄►Bank: CIB 10701331-67706985-51100005

www.batorprogram.hu◄►((+36)30/949-4925◄►batorprogram@gmail.com

Kitöltési útmutató

a személyes kérelemhez

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kérelmezők rendkívül pontatlanul töltik ki a kérelmet, ezért azonnal a kitöltési hibákkal kezdjük a tájékoztatást!

1. A jogi képviselők nem tudják felvállalni, hogy részletesen végignézve a kérelmeket, minden kitöltési hibára felhívják a figyelmet.

2. Ezért mindenki maga ellenőrizze: megvan-e minden kérelmező részére a Nyomtatvány a szükséges mellékletekkel és egy kérelem.

A kérelmet (tehát nem a nyomtatványt) nem kell mindenkinek kitölteni, de abból az együttélők mindegyikére kiterjedően kell nyilatkozni és tényállást adni.

Több kérelmező azonban külön-külön kérelmet köteles beadni, amelyben a pertárs nyilván együttélőként kerül feltüntetésre.

A nyomtatvány valóságtartalmát a bíróság nem vizsgálja, de ha rájön, hogy valótlan adatokat írt be a fél, akkor az bűncselekmény a hamis okirat kiállítása miatt.

I. Hogyan gondolkozik a bíróság?

A kérelem kitöltéséhez érdemes megismerni, hogy a bíróság milyen szempontokat vesz figyelembe (nevezhetjük tényállásnak):

A bíróság arra kíváncsi, hogy a családban-egy háztartásban-egy közös kasszán élők vagyoni, jövedelmi helyzete hogyan alakul és mennyi az együttlakók kiadása. Ez egyrészt a mellékelt nyomtatványokból ismerhető meg illetve bizonyítható, másrészt a kérelmező előadása (személyes kérelme és indokai) annak számszaki levezetése alapján pontosítható.

A bíróság saját mérlegelése alapján valószínűsíti a kérelmező anyagi helyzetét. Célszerű a bevétel kiadás havi egyenlegét "nulla" körüli egyenlegre hozni, mert negatív mérleg folyamatos hiányt, külső finanszírozást, tehát be nem jelentett forrást (bevételt támogatást) igényel. Nem valóságos. A pozitív mérleg jó, de ha nagy a havi többlet, akkor gyengül a kérelem alapossága. Ezért célszerű valós kiadásokkal "elkölteni" a havi bevételt.

A bevételek igazolására (vagy inkább annak igazolására, hogy nincs a kérelmezőnek plusz bevétele) a bíróság bekéri a magán bankszámlák egyenlegét.

A havi rezsi számlákat is be kell mutatni. Különösen érdemes igazolni az egyéb törlesztés, bankkölcsön, de akár magán kölcsön havi teljesítését. A telefon-TV-internet számlákat nem feltétlenül fontos csatolni.

Ajánlott a kéréseknek teljes körűen megfelelni, mert a gondatlan kérelem és igazolás nyilván könnyebben vezethet elutasításhoz.

Méltányosság

A bíróság az előadottakból nemcsak a törvény szerint adható kedvezményt vizsgálhatja (amit kötelező megadni), hanem méltányosság körében is dönthet további kedvezményről. Tehát nem a bevétel alapján a törvényi minimumokat (28.500Ft-ot/hó, havi jövedelem 1/3 része) vizsgálja ("abszolút" értéken), hanem a szükséges kiadásokkal szembeállítva ("relatív" értéken) a fennmaradó jövedelem alapján mérlegel.

II. Költségkedvezményi kérelem készítése

A nyomtatvány és mellékletéből kiindulva kell bemutatni a havi jövedelmet és azt, hogy mire kell abból költeni, élelem, rezsi, gyógyszer, taníttatás, egyéb családi kölcsönök, bank hitelek, esetleg vállalkozás fenntartás, ha az most veszteséges. Tehát szinte matematikailag levezetni a kiadás/bevétel oldalakat.

Ingatlan esetén –végrehajtási eljárásban, perben- lehet írni arról, hogy mennyire eladhatatlan most a fedezeti lakás, nincs vevő, vagy nem kap bankkölcsönt.

Családi vállalkozás esetén az emelkedő törlesztő részletek felemésztették a fejlesztésre, fenntartásra tartalékolt üzleti pénzeket, nem maradt reklámra/árubeszerzésre.

A törlesztő részletek emelkedése miatt milyen egyéb család, baráti, munkahelyi, bank kölcsönt kellett felvenni és abból most mennyit kell havonta fizetni.

Minden egyéni, egyedi kiadás idesorolható, igazolni nem kell, de lehet; valószínűsíteni mindenképpen szükséges.

Még a gépkocsi forgalomból kivonása esetén is lehet költségelem a helyette bérelt jármű (gépkocsi lefoglalása esetén).

A gépkocsi költségeit csak akkor érdemes megemlíteni, ha az feltétlen szükség használatot alapul: családtag rendszeres kezeléséhez orvoshoz szállítása, gyermek iskolába szállítása tömegközlekedési eszköz hiányában, vállalkozáshoz elengedhetetlen munkaeszköz…

Egy példa, amelyből hiányzik a számszaki alátámasztás, de illetékfeljegyzést kapott:

Kérelem

Indokolás:

A Felperesek három gyermeket nevelnek, II.r. Felperes háztartásbeli. 2 gyermek nappali tagozatos, egy esti tagozatos főiskolai hallgatók. Egy gyermek tartós beteg, asztmás, amelynek gyógykezelése kiemelt anyagi terhelést jelent a családnak. I.r. Felperesnél hypertoniát és kezdődő cukorbetegséget diagnosztizáltak, amelynek gyógyszerezése 12 ezer forint havonta.

A család havi rezsi kiadása _______ Ft (itt lehet részletezni a fűtés, áram, gáz, víz, szemét elszállítás, közös költség összegét).

A kérelem a szabad szövegű költés bemutatáson felül tartalmazzon egy áttekinthető "mérleget", amelyből számszakilag jól levezethető a havi bevétel- kiadás. A mintakérelem tartalmaz KSH adatokat, amely kiinduló pont lehet a rezsi számításokhoz. A KSH adatokat ki is lehet törölni, ha magasabb összegeket bizonyít (pl. rezsi számlákkal, gyógyszer számlákkal).

Nyilatkozni kell a bankszámlákról, ha nincs arról, ha van, akkor arról, hogy csak a kérelemben megjelölt van és csatolni az utolsó kivonatot, lehetőleg alacsony forgalommal és egyenleggel.

III. Nyomtatvány kitöltése

A költségmentességi nyomtatvánnyal lehet kérni a költségmenteséget vagy illetékfeljegyzés engedélyezését. A költségmentesség alapján nem kell illetéket fizetni, illetékfeljegyésnél csak előlegezni nem kell, de vesztett pert követően meg kell fizetni. Vesztett per esetén az ellenfél perköltségét költségmentesség esetén is fizetni kell.

Akinek nincs vagyona és 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a 28.500Ft-ot/hó, költségmentességben részesülhet. Ha az illeték meghaladja a havi jövedelme 1/3 részét, illetékfeljegyzési jogot kaphat. Külön kérelemben kell megfogalmazni a havi bevételek-, kiadások alakulását, részletezni a vagyoni viszonyokat, annak a melléklete lesz a nyomtatványsorozat.

A nyomtatvány

1. oldal 1.pont utolsó bekezdéséhez:

„3 A körülményt illetve az ellátást igazoló dokumentumot csatolnia kell és a 8. pont „Mellékletek” rovatban fel kell tüntetnie, hogy milyen dokumentumot csatol igazolásként.”

2. oldal 2.pont:

Közös háztartás azt jelenti, hogy közös „kasszába” teszik a bevételeiket és abból teljesítik a kiadásokat. Ilyen az eltarott vagy alacsony fizetéssel rendelkező gyermek, alacsony nyugdíjú szülő. Nyilván akkor érdemes feltüntetni, ha több a ráeső kiadás mint a bevétele.

4. oldal 3.pont:

A jövedelmet a munkáltatónál kell igazoltatni! Tehát nem külön papíron.

„11 A kérelmező és más, a nyilatkozatban szereplő személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) igazolja a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, és bélyegzővel történő ellátásával.”

5. oldal 5.pont:

A lakáskölcsön törlesztőrészlete levonható a jövedelemből

„22 A közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek [2017. évi CXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pont]. A méltányolható lakásigény fogalmát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I.13.) Korm. rendelet 3.§ (1)-(6)

bekezdései tartalmazzák részletesen, amelyről a https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100012.KOR linken tájékozódhat.”

6. oldal 6. III/B. pont:

A bankszámlák utolsó 3 hónapi forgalmát csatolni kell. Ha nincs bankszámla, akkor arról nyilatkozni kell.

„29. A nyomtatványhoz mellékelni kell három hónapra visszamenőleg a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetési-számlakivonatot. Ha a kérelmező több fizetési számlával rendelkezik egy pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltató vezet részére fizetési számlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolásokat mellékelni.”

7. oldal 7. pont:

Itt kell felsorolni azokat az indokokat, amelyeket a külön kérelemben előadott.

Egyéb igazolások:

Eltartott gyermek esetén a bíróság kéri az anyakönyvi kivonatot (másolatban régi is elég) és az iskolalátogatási engedélyt.

Érdemes csatolni másolatban az utolsó rezsi számlákat, illetve egyéb tartozások befizetési csekkjét (részletfizetés adótartozásra, más kölcsön fizetése vagy éppen a per tárgyát képezőé.)

IV. Költségmentességi törvény

Érdemes elolvasni, hogy a személyes költségmentesség engedélyezéséhez milyen feltételek igazolására van szükség:

2017. évi CXXVIII. törvény

a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról [Kmtv.]

3. A személyes költségkedvezmény engedélyezésének feltételei

5. § (1) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél

a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,

c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,

d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,

e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy

f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

(2) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

6. § (1) A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.

(2) A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy

a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,

b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy

c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek

az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.

7. § Nem természetes személy fél részére a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.

8. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.

(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni

a) a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és

b) a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.

9. § Az 5. és 6. § alkalmazásában nem lehet a vagyon körébe tartózónak tekinteni

a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,

b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,

c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint

d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 5. és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kelt; Budapesten, 2024.03.08. napján.

Bátor Program Egyesület