Tényálláshoz

Árfolyamkockázat körében

2025.12.31.

 

Tisztelt Ügyfelünk!

 

Kérem olvassa el és küldje vissza úgy, hogy az Önre nem vonatkozó részeket törli (amelyek Önnél nem történtek meg).

Amennyiben másképpen történt írja bele, lehetőség szerint fekete betűkkel.

(A zöld színű szöveg, ami elsősorban kétséges vagy más szöveggel, számmal kell javítani.

--------------------

A keresetlevél tényállása árfolyamkockázat körében az alábbi általános szövegből, az adatlap és az eseménynapló adataiból kerül összeállításra. Kitöltheti az adatlapot, eseménynaplót, de önállóan is leírhatja a tényállást (a szerződéskötés körülményeit).

I. Pénzügyi teljesítések

amit nem tud meghatározni azt felfelé kerekítéssel becsülje meg.

II. Általános események

ez egy részletes eseménysor, amelyből nem minden így történt; törölje, javítsa, egészítse ki.

III. Kellő idő hiánya

Ezzel pert lehet nyerni, ha bemutatjuk (és bizonyítjuk), hogy nem volt elég idő a feltételek megfontolására. Törölni, javítani, kiegészíteni kérem a konkrét esethez igazítva.

 

2.3. Tényállás [Pp. 170.§ (2) c) pont]

 

I. Pénzügyi teljesítések

 

Teljesítések

A hitelező által folyósított összegek összesen:                                              9.801.766Ft

A fogyasztó által teljesített összegek összesen:                                             9.801.766Ft

 

Aki tudja részletezni:

Hitelezőnek          fizetett törlesztés:                                                                9.801.766Ft

végrehajtásban behajtott összeg:                                      9.801.766Ft

Engedményesnek (faktorcégnek) fizetett törlesztés:                                    9.801.766Ft

végrehajtásban behajtott összeg:                                      9.801.766Ft

Egyéb:                   gépkocsi, ingatlan beszámítás,                                         9.801.766Ft

lakástakarékpénztár, életbiztosítás                                   9.801.766Ft

 

Ha kamatot kíván érvényesíteni, akkor jelezze, mert akkor küldök egy táblázatot.

 

 

II. Történeti tényállás

Hitelező Adós között

 

1. A rövid történet

1.1. Az Adós a Hitelezőtől szakmai tanácsot kért a legmegfelelőbb kölcsön kiválasztására. Az Adósnak kifejezetten forint alapú finanszírozásra volt szüksége, a felhasználásra Magyarországon forintban került sor a fogyasztó forrása (jövedelme) szintén forintban keletkezett, amelyből a teljesítés várható volt. Ezen körülményekről a Hitelező is tudott. Az Adós előadta jövedelmi, vagyoni helyzetét, a törlesztésre szánt forint összeget és azt a felső határt, amelyet még képes fizetni havonta. Az Adós jövedelme, annak törlesztésre szánt része illetve felső határa forintban került meghatározásra. A Hitelező a deviza elszámolású kölcsönt tüntette fel kedvezőbbnek, mivel ennek törlesztőrészlete alacsonyabb volt, ugyanakkor a teljesítés, mind a kölcsön összeg, mind a törlesztés tekintetében maradt forintban. A szerződés teljesíthetetlenségéről nem esett szó.

Javított szöveg:

 

 

1.2. Az Adós a kölcsön nyújtásán kívül más szolgáltatást nem kért. Az Adós azért választotta ezt a konstrukciót, mert a Hitelező szerint ez volt a legkedvezőbb feltételű kölcsön. Ennél részletesebb összehasonlítás nem történt.

Javított szöveg:

 

 

1.3. Árfolyamkockázati tájékoztatás

Az Alperes a Felperes részére árfolyamkockázati tájékoztatást nem adott.

Javított szöveg:

 

 

2. A Felek szerződési akarata

2.1. Adós szerződési akarata

Az Adósok az árfolyamkockázatot fizetőképességüknek (jövedelem) és vagyoni helyzetüknek (fedezet) megfelelően vállalták. A szerződési akarat egyértelműen a rendelkezésére álló saját forrásra (jövedelemre) és azon belül is a törlesztésre szánt összegre alapított kölcsönfelvétel és törlesztés volt. A szerződési akarat nem is irányulhatott olyan kölcsön felvételére, amelynek visszafizetése előre belátható lett volna, hogy nem tudja teljesíteni. A szerződési akarat arra sem terjedt ki, hogy a kölcsön összege és a törlesztőrészlet nemcsak devizában kerül nyilvántartásra, hanem azt valóban deviza értékben kell teljesíteni mind a tőke, mind a kamat és egyéb költségek vonatkozásában.

Javított szöveg:

 

 

A szerződési akarat arra sem terjedt ki, hogy a törlesztőrészletek összességükben meghaladják a forint kölcsön törlesztését. Éppen a kedvezőbb feltételek miatt került kiválasztásra a devizaelszámolású kölcsön. Nem történt olyan összehasonlítás, hogy a forint kölcsönök törlesztőrészletét milyen körülmények között haladhatja meg a devizaszerződés.

Javított szöveg:

 

 

2.2. Hitelező szerződési akarata

A Hitelező ismerete korlátozott árfolyamkockázatra terjedt ki. Az árfolyam jelentős emelkedésével az MNB a PSZÁF és Bankszövetség tájékoztatásával egyezően nem kellett számolni. Magyarország Euró zónához csatlakozási szándéka szintén az árfolyam ingadozás minimalizálódását prognosztizálta.

Javított szöveg:

 

 

2.3. Fizetési feltételek meghatározása

A konstrukció kiválasztását követően az Adós szerződési szándékának (törlesztő összeg az árfolyam kockázati tartalék) figyelembevételével az ügyintéző a hitelezési programmal összeállította a szerződési feltételeket: kölcsön összege forintban, törlesztőrészlet forintban, futamidő. A díjakat a számítógépes program állította be. A Hitelező képviselője (ügyintéző) pontosan tudatában volt annak, hogy az Adós milyen törlesztést akart és tudott bevállalni.

Javított szöveg:

 

 

2.4. Hitelkérelem

A konstrukció kiválasztását és a fizetési feltételek meghatározását követően kérelmet kellett benyújtani, amely tartalmazta a kölcsön összegét és az Adós jövedelmi, vagyoni viszonyait.

Javított szöveg:

 

 

3. Bevizsgálás

3.1. Szerződéses feltételek számítása kalkulátorral

A számítógépes kalkulátor a kockázatok figyelembevételével beárazta a konstrukció kamatát, a felvehető maximum összeget, a jövedelem alapján megengedett maximális törlesztőrészletet. A kalkulátor programja a kockázatkezelési szabályzat alapján került kidolgozásra.

Javított szöveg:

 

 

3.2. Hitelminősítő program alkalmazása

Az összeállított feltételeket az Adóssal kérelembe fogalmaztatták, az Adóssal kapcsolatot tartó hitelezői ügyintéző átfuttatta a hitelminősítő programon, szubjektív megjegyzéssel látta el, majd ezen hitelminősítő lapot átadta a kérelmet engedélyező döntnök/cenzúrabizottság részére, ahol a hitelező belső szabályai (kockázatkezelési szabályzat) alapján döntöttek a kölcsön engedélyezéséről.

Javított szöveg:

 

 

3.3. Kockázatkezelési szabályzat

A Hitelező deviza finanszírozásra vonatkozó kockázatkezelési szabályai nem voltak szigorúbbak, mint forintkölcsön nyújtására vonatkozó feltételek. Ugyanazon fedezetre ugyanannyi forint vagy devizahitelt lehetett kiajánlani, a hitelezői szabályzat a törlesztőrészlet meghatározásánál is a jövedelem ugyanolyan mértékű megterhelését engedte akár forint akár deviza elszámolással. Nem volt nagyobb kockázati előírás a devizahitelek megtérülési feltételeinek vizsgálatánál, engedélyezésénél.

Javított szöveg:

 

 

3.4. Tájékoztatás a bevizsgálásról

Az Adós figyelmét nem hívták fel, hogy a bevizsgálás nem a törvény szerinti teljes futamidőre vonatkozott. Nem tájékoztatták, hogy a bevizsgálás során az árfolyam, a kamat és az árfolyamrés változtatásának kockázatával nem számolt a Hitelező. Arról sem tájékoztatták, hogy a bevizsgálás során korlátlan vagy korlátozott kockázattal számoltak. Nem tájékoztatták arról, hogy milyen megtérülési kockázattal számolt a Hitelező.

Javított szöveg:

 

 

4. Kockázat feltárás

4.1. Kockázat és korlátlansága

A Hitelező a devizaárfolyamok változásának okáról, lehetséges mértékéről avagy annak mértéktelenségéről (korlátlanságáról) nem adott világos, érthető tájékoztatást. Nem tárta fel, hogy milyen okok vezethetnek a devizaárfolyam emelkedéséhez, a törlesztőrészlet emelkedéshez, az emelkedésnek mekkora a realitása.

 

A Hitelező nem adott tájékoztatást:

- a kettős árfolyam alkalmazásának kockázatáról;

- a kamat változás kockázatáról, különös tekintettel az idegen, külföldi referencia kamat alkalmazására;

- az árfolyam-kamat- árfolyamrés változás kockázatának együttes hatásáról;

- a forint súlyos leértékelődésének a törlesztőrészletre gyakorolt hatásáról, különösen a gazdasági elnehezüléséről.

Javított szöveg:

 

 

4.2. Tájékoztatás a szakmai ismeretekről (gazdasági törvényszerűségekről)

A Hitelező nem tájékoztatta az Adóst, hogy a kamathoz hasonlósan melyek azok a körülmények, amelyek emelhetik a devizaárfolyamot. Azokról a gazdasági törvényszerűségekről sem kapott tájékoztatást, amelyek a kamat paritás, kamat-árfolyamkapcsolat körében ismert a szakemberek számára, például, hogy hosszútávon az előnyök leolvadnak, kiegyenlítődnek.

Javított szöveg:

 

 

4.3. Tájékoztatás a gazdaság helyzetéről (szakmai előrejelzés)

Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a magyar fundamentális gazdasági mutatók egyértelműen forint árfolyam leértékelődést prognosztizálnak, különösen az európai országok összehasonlításában. Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a devizaszerződéshez szükséges valutavásárlás az adott deviza árfolyamát felértékeli, az érte adott forintot pedig leértékeli a forint árfolyamát, amely kettős árfolyamkockázatot jelent.

Nem tájékoztatták az Adóst, hogy a forintot állami beavatkozással mesterségesen tartották magas értéken az úgynevezett (±15%-os) intervenciós sávban. Nem ismertették a futamidővel azonos időintervallumban a s.zerződést megelőző korábbi árfolyamváltozásokat, különös tekintettel az állami árfolyamstabilitási beavatkozások hatására.

 

Nem hívták fel az Adós figyelmét, hogy a jövedelme, fedezete milyen mértékű árfolyam emelkedést bír el.

Javított szöveg:

 

 

4.4. Adós teljesítőképességét meghaladó kötelezettség

A szerződéskötéskor, illetve azt megelőzően a Hitelező nem tájékoztatta az Adóst, hogy az árfolyam emelkedés miatt a szerződéskötést megelőzően számolt tartalék (szerződési akarata) nem lesz elegendő a törlesztőrészletre, sőt a törlesztés meghaladhatja a forint konstrukció szerinti magasabb törlesztőrészletet. Arról sem tájékoztatták, hogy akár a bevizsgált jövedelmét is meghaladhatja a törlesztőrészlet. Nem tájékoztatták arról, hogy az árfolyam emelkedés korlátlan lehet.

Nem hívták fel a figyelmét, hogy a kockázat valós, bekövetkezése a futamidőn belül várható.

Reális korlátlan árfolyamkockázat esetén a teljesítőképességet meghaladó kockázat kezelésére a szerződésnek megoldást kellett volna kínálnia (pl. törlesztőrészlet limitálás futamidő hosszabbítással, forintosítással, árfolyambiztosítással, betéti, befektetési megtakarítással, stb.)

Javított szöveg:

 

 

4.5. Kockázat mértéke és megosztása

Az Adóst csak arra figyelmeztették, hogy az árfolyamkockázatot kizárólag önmaga viseli. A korlátlan törlesztőrészlet emelkedésre nem volt figyelmeztetés.

Javított szöveg:

 

 

4.6. Kockázatkezelés

A Hitelező a kezelési költség felszámítása ellenére nem tájékoztatta az adóst a korlátlan kockázat kezeléséről és nem is kezelte a kockázatot.

Javított szöveg:

 

 

 

III. Kellő idő hiánya

 

 

 

A perben következetesen, kitartóan kell hangsúlyozni, hogy nem volt idő a feltételek megfontolására.

Korábban devizakölcsöne nem volt.

A PSZÁF, MNB nyilatkozatai kedvező feltételeket jósoltak, az ügyintéző biztatta, hogy nem lesz törlesztőrészlet emelkedés, nem is tájékoztatták, hogy az emelkedés elérheti a forint törlesztést, avagy meghaladhatja a jövedelmét és akkor hogyan fog teljesíteni.

Nem volt szó kockázatkezelésről.

Aláírás előtt kérte a szerződés tervezetet (hány nappal?), de nem adták oda, csak a szerződés aláírásakor ismerte meg.

Az üzletszabályzatokra nem hívták fel a figyelmet, csak olvasáskor látta, akkor már nem volt idő a kikérésre, elolvasásra.

Javított szöveg:

 

 

 

 

Ebből annyit vállal be, amennyi valójában megtörtént, hazudni nem kell.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet:              Adatlap

Eseménynapló

Kelt: Budapesten, 2025.12.31.

 

Balázs Géza

Ügyfél neve