Ideiglenes intézkedési kérelem
Tisztelt Bíróság!
Beadvány tárgya: Ideiglenes intézkedési kérelem
Kérelmező: név: _________________________________
lakcím: _________________________________
született: _________________________________
anyja neve: _________________________________
Kérelmezett: Végrehajtást kérő: _________________________________
székhely: _________________________________
cégjegyzék száma: _________________________________
Adószáma: _________________________________
Végrehajtás
Végrehajtó: _________________________________
Végrehajtási szám: _________________________________
Kilakoltatási jegyzőkönyv száma: _________________________________
Kilakoltatás napja: _________________________________
Végrehajtási záradék
száma: _________________________________
Elrendelő közjegyző: _________________________________
Kötelezettségvállaló nyilatkozat száma: _________________________________
Kölcsönszerződés
Hitelező neve: _________________________________
kölcsönszerződés száma: _________________________________
A) Ideiglenes intézkedési kérelem
A kérelmező kéri a T. Bíróságot, hogy a Pp. 108. § alapján ideiglenes intézkedéssel függessze fel a végrehajtó jegyzőkönyve szerint elrendelt ingatlan kiürítést.
Pp. 108. § [Ideiglenes intézkedés a keresetlevél előterjesztése előtt]
(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a 103. § (1) bekezdésében megállapított valamely feltétel fennáll, és a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná.
A kérelem illetéke 10.500Ft, amelyet a kérelmező banki átutalással teljesít.
Itv. 39. § (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:
b) a törvényszék előtt:
– első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
Itv. 42. § (1) A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
g) egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.
B) Tényállás
1. Kölcsön szerződés F/1.sz melléklet
A kérelmező, mint adós és a hitelező kölcsönszerződést kötött.
A szerződés eltérő elszámolási árfolyamot alkalmazott folyósításkor (vételi árfolyam) illetve törlesztéskor (eladási árfolyam).
2. Kötelezettségvállaló nyilatkozat F/2.sz. melléklet
A kölcsönszerződés feltételeit közvetlen végrehajtásra alkalmas kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalmazza
3. Végrehajtási záradék F/3. sz. melléklet
A kérelmezett (végrehajtást kérő) a kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján végrehajtási záradék kiállítását kérte a közjegyzőtől.
4. Kilakoltatási felhívás F/4. sz. melléklet
A végrehajtó jegyzőkönyvbe foglaltan elrendelte a kérelmező lakóingatlanának rendőrségi közreműködéssel történő kilakoltatását.
C) A kérelem indokolása
A kereseti kérelem elkészítésének akadálya
1. A kérelmező önmaga nem képes a kereset levél elkészítésére, ügyvédet eddig nem tudott megbízni a képviselet ellátására.
Pártfogó ügyvéd (https://szakrendszerek.im.gov.hu/nevjegyzek/) segítségét kívánja igénybevenni a szerződése érvénytelenségének megállapítására az árfolyamrés tisztességtelensége alapján.
2. A kereseti kérelem összeállítása hosszabb időt vesz igénybe, mivel az rPtk. 239/A. (1) bekezdés szerinti megállapítási kereset előterjeszthetőségét a DH2.tv. 37. (1) bekezdése korlátozza, csak a jogkövetkezmény és az elszámoláshoz kötött összegszerűség megjelölésével együtt és csak marasztalási keresetnek lehet kereseti kérelmet előterjeszteni.
DH2.tv. 37. § (1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását - az érvénytelenség okától függetlenül - a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek - a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának - alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben - eredménytelen hiánypótlási felhívást követően - nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.
3. A joggyakorlat jelentősen megváltozott, amely miatt több időráfordítás szükséges a keresetlevél összeállításához. Amíg a Kúria az érvényessé nyilvánítást fogadta el, addig az Uniós Bíróság kimondta, hogy érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani, csak az eredeti állapot állítható helyre.
C-630/23. sz. EUB ítélet:
e rendelkezés nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a devizában nyilvántartott olyan lízingszerződés, amely az e devizához kapcsolódó árfolyamkockázatot az érintett fogyasztóra hárító kikötés mint tisztességtelen kikötés elhagyása folytán érvénytelenné vált, az első rendelkezés értelmében „a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”, ha e szerződés olyan nemzeti jogszabály hatálya alá tartozik, amely az ilyen szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként azt írja elő, hogy e fogyasztót kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatásai alól kell teljes mértékben mentesíteni, miközben e szerződés többi elemének érvényessége és kötelező jellege fennmarad. Ilyen esetben, mivel az említett szerződés az említett kikötés kihagyásával nem teljesíthető, az említett rendelkezések azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását írják elő, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.
4. A Kúria álláspontja is változott:
10/2025.
Jogegységi határozat
(Jpe.IV.60.030/2025/17. szám)
az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről
1. Amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
5. Az EUB 2025.12.16-án a világossá tette, hogy a hatályossá-nyilvánítás is elfogadhatlan, csak az eredeti állapot helyreállítása, ha a fogyasztó így kívánja.
EUB C-565/23. ügy
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:
azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a fogyasztó és a bank között létrejött, devizában nyilvántartott kölcsönre vonatkozó olyan szerződés esetében, amely tisztességtelennek ítélt olyan feltételt tartalmaz, amely teljes egészében e fogyasztóra hárítja az e pénznemhez kapcsolódó árfolyamkockázatot, megakadályozza a bíróságot abban, hogy helyt adjon a fogyasztó által e feltétel tisztességtelen jellegére alapított azon kérelemnek, hogy a bíróság állítsa helyre azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó e szerződés hiányában lenne, amennyiben az érintett szerződés az említett feltétel kihagyását követően nem teljesíthető, ennélfogva pedig e szerződés érvénytelenné válik.
6. A C-1/26. előzetes döntéshozatali eljárásban az EUB arra ad választ, hogy érvényessé nyilvánítható-e úgy szerződés, hogy a fogyasztót nem kérdezték meg róla és nem is akarja. A válasz egyértelmű lesz: az árfolyamrés tisztességtelensége miatt érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani a fogyasztó akarata ellenére.
7. A magyar rPtk. megengedi, hogy a visszamenőleges törvényi szerződésmódosítás esetén (MNB árfolyam beemelése a szerződésbe) az érdekelt fél kérje e módosítás mellőzését [rPtk. 226.§ (2) bek.]
8. A kérelmező számára nem áll még rendelkezésre az elszámoláshoz szükséges információ, amelyet a hitelezőtől be kell szereznie.
Ideiglenes intézkedés keresetlevél nélkül
9. A kérelmezőnek a keresetindítás akadálya esetén módja van peren kívüli eljárásban, tehát keresetlevél nélkül kérni az ideiglenes intézkedést, ha a kereset bevárása súlyos hátrányt okozna.
10. A kérelmezőnek át kell adnia a lakóingatlanát a végrehajtónak, amely visszafordíthatatlanul az egyetlen elhelyezést biztosító lakása elvesztését jelenti.
11. A kilakoltatás pernyertesség esetén meghiúsulna, mivel az érvénytelen szerződés esetén az eredeti állapot szerint a lakás az eredeti tulajdonosnál, a kérelmezőnél marad, hatályossá nyilvánításnál szintén tulajdonban marad. Ennek megfelelően az ideiglenes intézkedés olyan intézkedésre irányul, amely a peres eljárásban kért kereseti kérelemmel azonos eredménnyel jár.
Ideiglenes intézkedés joggyakorlata
12. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az uniós bírósági értelmezésre is figyelemmel a tisztességtelenségi perekben kötelező az ideiglenes intézkedéssel megakadályozni a végrehajtás lefolytatását.
BDT2014. 3074.
Az érvénytelenség megállapítása iránti perben eljáró bíróság az ügydöntő határozata teljes hatékonyságának biztosításához szükséges ideiglenes intézkedést köteles meghozni: így lehetősége van arra is, hogy a folyamban levő és jogsérelmet okozó végrehajtási eljárásról döntsön és megtiltsa az árverés foganatosítását.
13. Uniós jog
A 93/13/EGK Irányelv fogyasztóvédelmi rendelkezéseiből az következik, hogy a tisztességtelenség vizsgálata idejére a végrehajtást ideiglenes intézkedéssel kötelező felfüggeszteni. A Pp. 103.§ nem felel meg az uniós szabályoknak, mivel kizárja az ideiglenes intézkedést, csak a keresetlevél befogadása után engedi meg. Így a 103.§ szerinti szabály értelmetlen a végrehajtás körében, hiszen a keresetlevél befogadása után már a Pp. 129.§ szerint is kérhető a végrehajtás felfüggesztése, értelmetlen szabály a Pp. 103. § szerinti ideiglenes intézkedés.
14. EUB határozatok
14.1. A legfigyelemreméltóbb talán a C-351/23. sz. GR Real ítélet, amely szerint a tisztességtelenség vizsgálata mellett a végrehajtást ideiglenes intézkedéssel azonnal fel kell függeszteni, árverés után is. Az ítélet szerint már az is sérti az uniós jogot, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésének vizsgálata alatt végrehajtás, árverés történik. A helyes értelmezés szerint tehát nem az ideiglenes intézkedés (végrehajtás felfüggesztése) után kell intézkedni a végrehajtás felfüggesztésére, mert az már késő, és elveszti az ideiglenes intézkedés intézménye a soronkvüliségét, hanem éppen fordítva: a fogyasztó azon kérelmére, hogy a tisztességtelenséget vizsgálja a bíróság, azonnal el kell rendelni a felfüggesztést, az ideiglenes intézkedéssel csak annak alaposságát kell megállapítani, vagy indokolatlan előterjesztés esetén megszüntetni. Szó szerint ellentétes az uniós joggal, ha a végrehajtása annak ellenére folytatódik, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelem van folyamatban [105].
C-351/23. EUB ítélet
a következőképpen kell értelmezni:
azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó által a hivatásos hitelező javára az e fogyasztó családi lakóhelyének minősülő ingatlanra alapított jelzálogjog bírósági úton kívüli végrehajtása annak ellenére folytatódjon, hogy a bíróság előtt e végrehajtás felfüggesztése iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelem van folyamatban, valamint hogy egybehangzó valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy az említett végrehajtás alapjául szolgáló szerződésben esetlegesen tisztességtelen feltétel szerepel, amely egyébként semmilyen lehetőséget nem biztosít arra, hogy bírósági úton elérjék az ugyanezen végrehajtásnak az e szerződésben szereplő tisztességtelen feltételek miatti semmissé nyilvánítását.
14.2. Az Európai Unió Bírósága a 2013.11.14-i C-537/12. számú a Banco Popular Español SA és Maria Teodolinda Rivas Quichimbo, Wilmar Edgar Cun Pérez ügy és C-116/13. számú Banco de Valencia SA és Joaquín Valldeperas Tortosa ügy összevont határozatából az alábbi következtetések vonhatók le:
Irányelvbe ütközik, ha a tisztességtelenség nem vizsgálható a végrehajtási eljárásban, vagy akkor, ha az érdemi semmisség körében nem függeszthető fel a végrehajtás [60]:
Határozat:
EUB C-537/12. és C-116/13. összevont ügyek
"1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállamnak az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló olyan szabályozása, amely nem teszi lehetővé sem azt, hogy a végrehajtás elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróság a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében akár hivatalból, akár a fogyasztó kérelmére értékelje az azon szerződésben szereplő szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amelyből a követelt tartozás származik, és amely a végrehajtás jogcímének alapját képezi, sem azt, hogy olyan ideiglenes intézkedéseket hozzon, amelyek többek között felfüggeszthetik vagy megszüntethetik ezen eljárást, ha az ilyen intézkedések elrendelése szükséges az ezzel összefüggő, az említett szerződési feltétel tisztességtelen jellegének érdemi vizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróság végleges határozata teljes hatékonyságának biztosításához.
Az Uniós Bíróság kiemelkedő szociális érzékenységről tesz tanúbizonyságot a család, a lakhatás védelme körében:
57 Ez annál inkább érvényes, ha a károk és kamatok megfizetésére korlátozódó fogyasztóvédelmi rendszer – tekintve, hogy a jelzálog biztosíték tárgyát képező vagyontárgy, mint az alapeljárások tárgyát képező ügyekben is, a sérelmet szenvedett fogyasztónak és családjának a lakása – nem tudja megakadályozni e lakás végleges és visszafordíthatatlan elvesztését (a fent hivatkozott Aziz ügyben hozott ítélet 61. pontja).
14.3. A C-415/11. számú ítélet rendelkező rész 1. pontja szerint az érvénytelenségi perekben ideiglenes intézkedéssel biztosítani kell a végrehajtás felfüggesztését [49].
1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint az alapügybeli, amely – miközben nem írja elő a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási jogcím alapját képező feltétel tisztességtelen jellegén alapuló jogorvoslati lehetőséget – nem teszi lehetővé az ilyen feltétel tisztességtelen jellegének elbírálására hatáskörrel rendelkező, érdemi ítélkezést végző bíróság számára, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon, közöttük elrendelje az említett végrehajtási eljárás felfüggesztését, ha az ilyen intézkedések elrendelése szükséges a végleges határozata teljes hatékonyságának biztosításához.
14.4. C-34/13. EUB ítélet
Az Európai Unió Bírósága a 2014.09.10-i C-34/13. számú Monika Kušionová / SMART Capital a.s. ügyben a bíróság az alábbiakat állapította meg. A C-34/13. EUB határozat rávilágít arra, hogy bár az Uniós Alapokmány (Charta) elvárása a magasszintű fogyasztóvédelem és a hatékony jogorvoslat, a végrehajtási jog nem kapott uniós szabályozást, ezért csak általánosságban – a 93/13. EGK Irányelv alkalmazásával – lehet biztosítani a fogyasztóvédelmet. A 93/13. irányelvből is kimaradt a biztosítékok szabályozása. Az ítélet kiemelten kezeli a család, a lakóingatlan védelmét és a tisztességtelenség vizsgálata idejére ideiglenes intézkedéssel elrendelni szükséges végrehajtás felfüggesztést [66.pont].
C-34/13. EUB ítélet
66 Közelebbről azon következményeket illetően, amelyekkel a fogyasztónak és családjának az állandó lakóhelyüknek minősülő lakásból való kilakoltatása jár, a Bíróság már korábban hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság olyan ideiglenes intézkedést hozzon, amely alapján a jelzálogjog érvényesítése iránti jogellenes végrehajtási eljárás felfüggesztésének vagy megszüntetésének van helye, ha az ilyen intézkedések elrendelése szükségesnek bizonyul a 93/13 irányelv által nyújtani kívánt védelem hatékonyságának biztosításához (lásd ebben az értelemben: Aziz ítélet, EU:C:2013:164, 59. pont).
15. Uniós jog elsőbbsége
Az uniós jog elsőbbsége azt követeli meg, hogy a magyar szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy az mindenképpen megfeleljen uniós jognak. Így a Pp. 108.§ lesz alkalmas a valóságos ideiglenes intézkedés hatékonyságát, soronkívüliségét biztosítani.
Az elv igen egyszerű: minden bíró önállóan felelős az uniós jog betartásáért felsőbb (másodfok és Kúria) ajánlásoktól és kötelezésektől függetlenül. A magyar jogot és egyéb felsőbb bírósági iránymutatást úgy kell figyelembevenni, amennyire az uniós jog megengedi. Ezt igen egyértelműen fogalmazza meg az Alkotmány bíróság a 2/2019., a 11/2020. és a 3297/2020. AB határozatai.
3297/2020. (VII. 17.) AB végzés
[10] A 2/2019. (III. 5.) AB határozatban az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy „a jogszabályokat és az Alaptörvényt – amennyiben ez lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy a normatartalom az Európai Unió jogával is összhangban álljon.” (Indokolás [37]). Abban az esetben pedig, ha a nemzeti jog valamely szabálya olyan ellentétben áll az uniós joggal, amely ellentét jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldható fel, „az Európai Unió valamely jogi aktusának a vele kollízióban álló magyar jogszabállyal szembeni érvényesülése érdekében a bíróság az általa elbírálandó konkrét, Európai Uniós jogi relevanciával bíró ügyben és kizárólag az abban érintett felekre kiterjedő jogi hatállyal jogosult a magyar jogszabály alkalmazását félretéve az Európai Uniós jogi aktust alkalmazni, az Alaptörvény E) cikkének (1)–(3) bekezdései alapján.” {11/2020. (VI. 3.) AB határozat, Indokolás [58]}
Dr. Szabó Marcel alkotmánybíró a 3297/2020. AB határozathoz fűzött párhuzamos indokolása -éppen a DH törvények alkalmazhatósága körében - igen pontosan megfogalmazza az uniós jog és a nemzeti jog viszonyát és ebben a bírák egyéni felelősségét:
1. Az Alkotmánybíróságnak nem kell megsemmisíteni az irányelvellenes törvényeket, ellenben a bírák kötelessége ezen jogszabályok mellőzése a konkrét ügyben:
[14] Az Európai Bíróság már a C-106/77. számú, Simmenthal ügyben (ECLI:EU:C:1978:49) állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog hatékony érvényesülésének követelményével ellentétes az a tagállami (olasz) jogszabály, mely azt követelte meg az olasz bíróságoktól, hogy eljárásuk felfüggesztése mellett kezdeményezzék az uniós joggal ellentétes olasz jogszabály alkotmánybírósági megsemmisítését. Ebből az is következik, hogy az esetlegesen az uniós joggal ellentétesnek bizonyuló tagállami (jelen esetben magyar) jogszabály félretételére az uniós jog elsőbbségéből következően az Alkotmánybíróság eljárásától függetlenül is sor kerülhet, sőt arra az egyedi ügyben eljáró bíróságok nem csupán jogosultak, hanem kifejezetten kötelesek is.
[17] 3. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az uniós jog értelme egyértelmű, azonban a magyar jog valamely szabálya kifejezetten ellentétes az uniós jog rendelkezéseivel, úgy magából az uniós jogból fakadóan kötelesek az uniós joggal ellentétes tagállami (magyar) jogszabályi rendelkezés automatikus félretételére. Ez esetben az ügyet oly módon kell eldönteniük, mintha a kérdéses magyar jogszabályi rendelkezés egyáltalán nem létezne.
D) Kereseti kérelem tartalma
1. A Pp. 108.§ speciális tartalmi eleme a kereseti kérelme vázlatos ismertetése
Pp. 108. § [Ideiglenes intézkedés a keresetlevél előterjesztése előtt]
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a 103. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a kérelmezőnek
a) elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és
b) meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot.
2. Pp. 108.§ (2) bek a) pontja hatáskör-illetékesség
A kereset indításra a jelen bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
Hatáskör tekintetében a pertárgy érték a kölcsönszerződés szerint 30.000.000Ft összeg alatt marad.
Pp. 20. § [A bíróságok hatásköre]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.
(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:
a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható
A kérelmező, mint felperes lakóhelye alapján a jelen bíróság az illetékes.
Pp. 28. § [Vagylagos illetékesség]
(1) Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett
d) a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,
3. Pp. 108.§ (2) bek. b) pontja érvényesíteni kívánt jog
Az érvényesíteni kívánt jog elsődlegesen az rPtk. 226. § (2) bekezdés szerint a szerződés érvényessé nyilvánításának mellőzése az eredeti állapot helyreállításával másodlagosan hatályossá nyilvánítással.
rPtk. 226. § (2) Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat.
A szerződés a jogszabályi beavatkozás előtt érvénytelen volt az árfolyamrés miatt.
DH1.tv. 3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben – az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével – semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
A visszamenőlegesen hozott jogszabály, amelynek mellőzését kéri a kérelmező:
DH1.tv. 3. § (2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.
Az érvényesíteni kívánt jog harmadlagosan az árfolyamrés tisztességtelensége miatt érvénytelen szerződés rPtk. 237. § (1) bekezdés szerint az eredeti állapot helyreállítása, negyedlegesen hatályossá nyilvánítás a DH2.tv. 37. § (1) bek szerint.
rPtk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
rPtk. 237. § (2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.
Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem lehet az érvényessé nyilvánítás, mert az ellentmondana a tisztességtelenség intézményének következetes betartásával.
Az elszámolás a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint történik [rPtk. 361.§ (1) bek.]
rPtk. 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Melléklet: F/1. sz. kölcsönszerződés
F/2. sz. közjegyzői kötelezettségvállalás
F/3. sz. végrehajtási záradék
F/4. sz. jegyzőkönyv kilakoltatás elrendeléséről
Kelt: Budapesten, 2025. _________________________________ napján.
Tisztelettel
_________________________________
kérelmező
Előttünk, mint tanúk:
1. Aláírás:____________________________ 2. Aláírás: ___________________________
Név: ___________________________ Név: ___________________________
Lakcím: ___________________________ Lakcím: ___________________________
Eljárási tájékoztató (nem része a beadványnak!)
1. A kérelem személyesen is előadható a lakóhely szerinti bíróságon félfogadási időben.
Az irat ismeretében kell megkérni a bírósági titkárt, hogy rögzítse jegyzőkönyvbe az előadottakat.
Kérdésre el lehet mondani, hogy a beadványmintát civil érdekvédelmi szervezettől kapta.
2. A jegyzőkönyv ügyszámának ismeretében az eljárási illetéket a bíróságon kapott csekken vagy átutalással lehet befizetni.