Károly Zoltán
1140 Budapest
Nagy Lajos király útja 15.
Tisztelt ERSTE Leasing Eszközfinanszírozási Zrt.
1132 Budapest, Népfürdő u. 24/26.
Tárgy: fizetési felszólítás
Szerződés száma: 2007026319
Alulírott Károly Zoltán (1140 Budapest, Nagy Lajos király útja 15.) az általam 2007. augusztus 04. napján 2007026319 számon kölcsön szerződést kötöttem Önökkel, amely alapján 5.400.000Ft kölcsönt folyósítottak. A szerződés alapján 6.660.000Ft-ot fizettem vissza.
Az érvénytelen szerződésem elszámolása az eredeti állapot szerint túlfizetést mutat.
Kérem, hogy a felvett 5.400.000Ft és a befizetett 6.666.000Ft különbözetét, azaz 1.266.000Ft-ot 15 napon belül a nevemre/... névre/ szóló 12645678-87654321 számú bankszámlára átutalni szíveskedjenek a 6.666.000Ft MNB alapkamattal együtt.
Jogi indokok
A szerződésem az árfolyamindexálás miatt érvénytelen.
Kettős árfolyam (árfolyamrés)
A szerződésem kettős (vételi és eladási) árfolyamot alkalmazott, amely miatt a szerződésem érvénytelen.
Tisztességtelen árfolyamkockázat
A szerződésem deviza elszámolást alkalmazott, de nem tájékoztattak tisztességesen a kockázatokról, ezért a szerződésem érvénytelen.
Mindkét érvénytelenség a szerződés teljes semmisségét okozza. Az eredeti állapottól eltérő jogkövetkezményt csak én kérhetnék, de ez nem áll érdekemben.
2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egyrészt a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása következtében a fogyasztó helyzetére gyakorolt, a 2014. április 30 i Kásler és Káslerné Rábai ítéletben (C-26/13, EU:C:2014:282) említett következményeket a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülményekre tekintettel kell értékelni, másrészt pedig, hogy ezen értékelés szempontjából a fogyasztó e tekintetben kinyilvánított szándéka döntő jelentőséggel bír. [56]
Az Európai Unió Bírósága a C-630/23. ítélet arról rendelkezett, hogy az érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani:
1. Az Irányelv nem teszi lehetővé a tisztességtelen feltétel miatt érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását (a tisztességtelen feltételek kihagyásával).
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:
e rendelkezés nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a devizában nyilvántartott olyan lízingszerződés, amely az e devizához kapcsolódó árfolyamkockázatot az érintett fogyasztóra hárító kikötés mint tisztességtelen kikötés elhagyása folytán érvénytelenné vált, az első rendelkezés értelmében „a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető”, ha e szerződés olyan nemzeti jogszabály hatálya alá tartozik, amely az ilyen szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként azt írja elő, hogy e fogyasztót kizárólag a tisztességtelen kikötés hátrányos hatásai alól kell teljes mértékben mentesíteni, miközben e szerződés többi elemének érvényessége és kötelező jellege fennmarad.
2. Ilyen esetben vissza kell állítani az eredeti állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés előtt volt: jogi és ténybeli állapot helyreállítása:
Ilyen esetben, mivel az említett szerződés az említett kikötés kihagyásával nem teljesíthető, az említett rendelkezések azon jogi és ténybeli állapot helyreállítását írják elő, amelyben az említett fogyasztó ugyanezen szerződés hiányában lett volna.
3. Az EUB C-565/23. határozat mintegy válaszul a Kúria 10/2025. JEH Határozatára, -amely hatályossá nyilvánítással próbálkozik- kategórikusan kijelentette, hogy a fogyasztó kérését nem lehet megtagadni az eredeti állapot helyreállítására.
EUB C-565/23. Magyar Lajos ügy
35 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a fogyasztó és a bank között létrejött, devizában nyilvántartott kölcsönre vonatkozó olyan szerződés esetében, amely tisztességtelennek ítélt olyan feltételt tartalmaz, amely teljes egészében e fogyasztóra hárítja az e pénznemhez kapcsolódó árfolyamkockázatot, megakadályozza a bíróságot abban, hogy helyt adjon a fogyasztó által e feltétel tisztességtelen jellegére alapított azon kérelemnek, hogy a bíróság állítsa helyre azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó e szerződés hiányában lenne, amennyiben az érintett szerződés az említett feltétel kihagyását követően nem teljesíthető, ennélfogva pedig e szerződés érvénytelenné válik.
Ez a mondat nem a hatályossá nyilvánítást jelenti, hanem a létre nem jött szerződést ("szerződés hiányában lenne"):
rPtk. 205. § (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Kelt, Budapesten, 2026. január10. napján.
Üdvözlettel
Károly Zoltán
Előttünk, mint tanúk:
1. Aláírás:___________________________ 2. Aláírás: ___________________________
Név: ___________________________ Név: ___________________________
Lakcím: ___________________________ Lakcím: ___________________________
Kitöltési útmutató
Nem része a felszólító levélnek!
1. Feladat:
A zölddel írt részt kell kitölteni
egy példányban térivevénnyel beadni, egymásolati példányt készíteni. Emellett (nem helyette!) lehet személyesen is kérni, továbbá emailen.
A személyes eljárás erősíti a bankkal való "törődésünk" bemutatását. Minél többen terhelik kérelmükkel a bankokat; annál jobban kezdik érezni, hogy itt valami készül és megtapasztalják, hogy Önök nincsenek is kevesen.
2. Az iratbeadás célja, hogy a követelt összegre a felszólítástól késedelmi kamatot lehet kérni. Az 5 éves elévülést is megszakítja. Igaz, az elévülés csak egy semmisséget megállapító ítélettől vagy banki elismeréstől indul, esetleg, ha már korábban ezen semmisségre hivatkozással már felszólította korábban.
Az elutasító válaszlevél (forduljon bírósághoz…) arra is jó, hogy amikor perben kéri ezt az összeget, akkor nem lehet arra hivatkoznia a banknak, hogy Ön már korábban tudott a semmisségről, hiszen éppen ebben a levélben tagadta meg a semmisséget.
3. A címzett mindig az a hitelező, akivel a szerződést megkötötte (nem az engedményes faktorcég). Ha bizonytalan a címzésben, jogutódban, akkor kérdezze az egyesületi koordinátorát.
Ha az engedményesnek is történt teljesítés (végrehajtás), akkor az engedményest is fel kell ugyanígy szólítani. A követelése pont annyi, amennyit teljesített vagy a végrehajtó elvitt Öntől, de az se baj, ha a teljes összeg visszafizetésére re sz.
4. A befizetésekről tudni kell, hogy nincs jelentősége annak, hogy milyen jogcímen fizette vagy mire könyvelték el, így pl: tőke-kamat-költség.
Az összeg mindig a kézhez kapott (rendelkezése szerint más javára átutalt, pl. gépkocsi vásárlásnál, ingatlanvásárlásnál az eladó) forint összeg és a bármilyen jogcímen a szerződés miatt fizetett bármilyen összeg elérési életbiztosítás, lakástakarék, végrehajtásban levont, behajtott összeg, elárverezett ingatlan vételára, végrehajtási költségek, beleértve az eljárási kifogások illetékét, jelzálogbejegyzési földhivatali szolgáltatási díja, hitelközvetítő díja, ingatlan szakértő díja, a kötelezően nyitott és másra nem használt bankszámla minden költsége, az összes korábbi peres eljárások perköltsége. A teljes összeg, tehát az engedményesnek fizetett összeg is.
5. Panasz eljárás
Ha a hitelező nem hajlandó jogkövető magatartást tanúsítani lehet panasszal kell élni a Magyar Nemzeti Banknál [MNB], mint fogyasztóvédelmi hatóságnál.
©batorprogram