Perlési táblázat

 

Hányan vagyunk? Mindenkinek legyen egy pere. Ez a mi tüntetésünk. És ez jól dokumentálható. Az elindított perek várhatóan felfüggesztésre kerülnek, tehát már nem működik a "bírósági daráló", mert megfékezi őket az uniós bíróságnak feltett (és szaporodó) kérdések arról, hogy a magyar joggyakorlat, ugye nem felel meg uniós irányelveknek? A bíráknak már nem kell a Kúria lélegzetét figyelni, kezdenek felszabadulni!

 

Miért kell perelni? Miért kell tüntetni?

1. Az állam azt hiszi, pontosabban azt kommunikálja, hogy a devizatörvények (DH.1. árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége, DH.2. tisztességtelen összegek elszámolása, DH.3. ingatlanszerződések forintosítása, DH.4. "jóbank" törvény, DH.5. gk. hitelek forintosítása) megoldottak minden devizahiteles problémát.

 

2. Devizahitelest utcára vinni a lehetetlen mutatványok közé tartozik, ahogy azt az elmúlt évek bizonyították sorozatosan 2010 óta. A DH. törvények előtti 14.000 per viszont azt bizonyította, hogy a törvény útját szívesen választották az ügyfelek. Akkor ezen az úton kell továbbhaladni!

 

3. Még perveszteség esetén is nagyobb esély volt a banki megállapodásra, mint per nélkül.

 

4. Előzetes döntéshozatali eljárás

Így hívják azt az uniós bírósági eljárást, amikor Luxemburg megfegyelmezi a magyar bíróságokat.

Fontos, hogy a kérdés kiküldése után a magyar bíróságok felfüggesztik a saját eljárásukat, bevárva az uniós döntést.

 

Előzmény:

EUB C-26/13. kimondta az árfolyamrés kétszeres semmisségét (utána jöttek a DH. törvények)

EUB C-51/17. megköveteli a tájékoztatást a forint súlyos leértékelődése esetére. Ez szép lassan aláássa az összes kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességességét.

EUB C-621/17. a kezelési költség és egyéb díjak tisztességtelensége állapítható meg, ha nem látszik a díj mögötti szolgáltatás.

EUB C-260/18. a fogyasztó dönthet a semmisség jogkövetkezményéről

EUB C-932/19. az árfolyamrés tisztességtelensége utáni érvényessé nyilvánítás megtagadható, még a DH1.tv rendelkezésével szemben is!

EUB C-80-81-82. A szerződést neme lehet kiegészíteni diszpozitív jogszabállyal

EUB C-520. elszámolás alapja a forintban felvett és a visszafizetett összeg különbsége kamatmentesen

EUB C-705/21. az érvényesé nyilvánítás Kúria ajánlásai megbuktak se árfolyamkockázatot, se forint kamatot nem lehet alkalmazni

 

Jelenleg az alábbi kérdésekre várjuk a választ

(a számra kattintva megismerhetőek a kérdések)

 

C-565/23.

DH törvények alkalmazása körében:

Tisztességes-e korlátozni a fogyasztó jogérvényesítését a kötelező jogkövetkezmény alkalmazásával, ebből törölve az eredeti állapot helyreállítását, a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását?

 

C-628/23.

A tisztességtelen hitelezés körében:

Kihagyható-e a tényleges hitelező a semmisség elszámolása köréből (engedményezés, jog vagy szerződésátruházás után), ha így a hitelező szankcionálása elmarad.?

 

C-630/23.

Jogkövetkezmények körében:

Szabad-e érvényessé nyilvánítani és ha nem, akkor hogyan kell elszámolni?

 

A bíróságok most is egyre növekvő számban függesztenek fel a fenti ügyekre hivatkozással, ezek eredménye várhatóan a fogyasztók javára megváltoztatja meg az ítélkezési trendet.

 

5. Mennyit kell majd visszafizetni a kölcsönből pernyertesség esetén?

Pont annyit, amennyit a hitelező folyósított. Kamat és költségmentesen. MNB alapkamat, mint késedelmi kamat a jogerős ítélettől jár. A fogyasztó viszont már túlfizetés napjától kérheti.

 

 

Nézzük a pereket!