|
|
BÁTOR PROGRAM Egyesület
Nytsz: 01-02-0014850 ◄►Adószám: 18333484-1-42 H-1154 Budapest, Őrjáró tér 5.◄►Bank: CIB 10701331-67706985-51100005 www.batorprogram.hu◄►((+36)30/949-4925◄►batorprogram@gmail.com |
Az Egyesület ajánlása
I.
az Európai Parlamenti képviselők devizahiteles programjához
fogyasztóvédelem
Az Európai Unió felé két jól megfogható programot határoztunk meg:
I. Egyértelmű, számonkérhető jogszabály alkotás
(nem az Európai Bíróságnak kellene rendszeresen értelmezni az uniós jogot, hanem azt közvetlenül a jogszabályból kellene megérteni, egyértelműen levezetni.)
A jogszabály alkotás során számunkra (egyesület, civilszervezetek) a fogyasztóvédelem az elsődleges.
II. Adósfelzárkóztatási program keretében anyagi támogatással kell segíteni ezen hátrányos helyzetű családokat, amelyhez kormányfüggetlen, közvetlen pályázati elérhetőséggel lehívható uniós keretet kell biztosítani az uniós költségvetéséből.
(Az adósokon devizahitelest, forint adóst, köztartozást, rezsi és szolgáltatói díjtartozást fizető adóst is értünk.)
A Közép-Európai Program Egyesület prezentációs anyaga: www.euprogram.hu oldalon elérhető
-----------------------------
I. A jogalkotás körében
1. Erkölcsalapú jogalkotás
Áltanos elv a jogállamiság uniós alapnormák szerinti helyreállítása, ahol nem a gazdasági eseményekhez alakítják a tagállamok a jogszabályokat, joggyakorlatot, hanem az erkölcsalapú, fogyasztói érdekekre alapozó jogalkotást és joggyakorlást kell visszaállítani, megkövetelni.
Tipikus példa a devizahitelesek ügye, ahol a gazdasági érdekek szemelőtt tartásával negligálta a Kúria a jogszabályokat (rHpt.) és uniós jogot, nem a szabályok szerint szankcionálta a tisztességtelen feltételt alkalmazó bankokat.
2. Bíróságok uniós felügyelete
A fogyasztóvédelemben elvárás a tisztességes feltételek, a körültekintő tájékoztatás szigorú megkövetelése a vállalkozóktól. Az állam szerveinek (törvényhozás, hatóságok, bíróságok, ügyészség) fokozott politikai és anyagi felelősségének kell lennie a fogyasztóvédelemi rendelkezések betartásában. Az állami mulasztások, jogsértések uniós szankcionálása alapvető fogyasztói érdek. Nem a tagállamtól kell megvonni az uniós támogatást, hanem a közösségi jogot nem alkalmazó bíró működését kell felfüggeszteni.
(Ehhez az uniós bíróság egyik tanácsát kell feljogosítani. A magyar bíró azonnal fogja tudni mi a dolga)
3. Elévülés
A fogyasztóvédelem sarkalatos pontja a számonkérhetőség (a tisztességtelen szolgáltatók szankcionálása). A tisztességtelen feltétel alapján visszajáró követelés nem évülhet el.
Új jelenség, hogy a magyar bírók el akarják évültetni a fogyasztóknak visszajáró pénzeket.
Az uniós jog nem engedi, de még itt sem látunk kellő határozottságot az EUB-tól.
3. Részletfizetés
A tisztességtelen feltétek miatt semmis szerződések elszámolása során az adóst nem a szerződés érvényessé nyilvánításával kell segíteni, hanem a részletfizetéssel.
Az EUB csak körbeírja, de nem mondja ki, hogy a tisztességtelen feltétek miatt semmis szerződések elszámolása során az adóst megilleti a részletfizetés.
Ezt a magyar jog is pontosan ismeri [rPp. 217.§ (3) bek és Pp. 344.§ (2) bek].
4. Elárverezés érvénytelenítése
Az uniós jogszabályoknak ki kell mondani a tisztességtelen felételek alapján korábban elárverezett ingatlanok visszaadását az adósnak.
5. Kilakoltatás kötelező elhelyezéssel
A kilakoltatásnál biztosítani kell az állami/önkormányzati önálló lakrészben történő elhelyezést, különös tekintettel a családokra.
6. Engedményezés (faktorálás-követelés vásárlás)
A banki követelést átruházását a fogyasztó engedélyéhez és elővásárlási jogához kell kötni.
7. Uniós eljárások gyorsítása
A fogyasztóvédelmi célok eléréséhez szükséges az uniós intézmények működésének felülvizsgálata is, az ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá tétele.
Nem 5 éves elintézésre van szükség. A petíciós eljárások rendszere jó, gyakorlatilag azonban lassúsága miatt alkalmatlan a célja betöltésére. Még a luxemburgi uniós bíróság is csak 1 év 3 hónap alatt dönt egy-egy ügyben, amely alatt a tagállami bíróságok felfüggesztik saját eljárásukat.)
II.
A jogi háttér
A jog már rendezte a devizahitelesek ügyét
A képviselők tisztánlátása érdekében érdemes rögzíteni:
A tisztességtelenség szankcionálásáról szóló 93/13/EGK irányelv és annak Európai Uniós Bírósága által történt értelmezése alapján kőbevésett joga a devizahiteles fogyasztóknak:
Az árfolyamkockázat minden szerződésben semmis.
A kockázatkezelés nélküli korlátlan kockázat alkalmazása tisztességtelen.
[2026.03.01-től tilos! 2014/17/EU Irányelv 23. cikk (1) bek. a) pont]
Az árfolyamrés (vételi-eladási árfolyam) alkalmazása minden szerződésben semmis.
[DH1.tv. 3.§ (1) bek.]
Tilos az érvényessé nyilvánítás, csak a fogyasztó érdekében
[EUB C-80-81-82/21. ítélet 3. pont; C-932/19. 48. pont, és még számtalan EUB ítélet]
Ha a szerződés egészében érvénytelen, akkor az elszámolás alapja a felvett és a visszafizetett összeg különbsége, a hitelező kamatot, költséget nem követelhet, csak a fogyasztó.
[EUB C-520/21. ítélet és még közel féltucat EUB ítélet]
Erre „csak” egy DH törvény kell, amelyre már van joggyakorlat a DH1. és a DH2.tv. rendszerében.
0
III.
Ami nem szerencsés fogalmazás
1. Igazságtételi csomag
A II. fejezet pontosan tartalmazza, nem gondolkozni kell rajta, hanem hatálybaléptetni a DH7. törvényt.
3. Kártérítési alap
Nem kártérítési alapra van szükség, hanem:
a) A II. fejezetben alkalmazott elszámolásra
A kártalanítás egyik ága, (ha nem is ez volt a cél, hanem a hitelezők szankcionálása) a kamat -és késedelmi kamat- mentes pénzhasználat már az elszámolással megvalósul.
b) Az egyéni károk érvényesítése során tisztességes bírósági eljárásra
Pl. a végrehajtásokkal okozott családi tragédiák, a lakások elvesztése, a KHR lista miatt elesett kedvezmények miatt keletkezett károk, a keresetlevelek befogadása visszautasítás helyett.
c) Az eljárások fogyasztóvédelmi átgondolására (keresetlevél befogadás egyszerűsítése, hivatalból történő vizsgálat, illeték és perköltségmentes eljárás, valódi -fogyasztói jogot alkalmazó – precedens ítélkezés. [rPtk. 207.§ (2) bek alkalmazásával].
4. Kármegosztás
Ismert a kármegosztás gondolata a 1/3 arányban a bankok állam és az adós között. Ez elfogadhatatlan.
a) A tisztességtelen feltételeket a bankok alkalmazták. A magyar és az uniós szabályok alapján is a felelősség a hitelezőnél marad. Ettől lesz kamatmentes a visszafizetés. Ennyire egyszerű a kártérítési felelősség megállapítása.
b) Ha az állam beszáll a kártérítésbe, akkor azt a teljes lakosság fizeti meg a bankok helyett.
Az állam szerepe az ilyen kártérítési ügyek rendezésének elősegítése törvénnyel, soronkívüli eljárással illetékkedvezménnyel stb. történhet.
c) Az adós pedig végképp méltatlanul kerül a kártérítési oldalra.
5. Kilakoltatási és árverési moratórium
Nem! Helyesen végrehajtási moratórium
Szakszerűen végrehajtási moratórium, ugyanis az elszámolási összeg tisztázása nélkül végrehajtás senki ellen nem folytatható.
[C-407/18. EUB ítélet 68. pont és a többi…]
A nyugdíjast és a minimálbér környékén élőt súlyosan veszélyezteti a bérletiltás, nyugdíj elleni végrehajtás.
5. Elsétálási jog
Ez már vérlázító, mondják a civilek. A kölcsön felvételekor az ingatlant maximum 60%-ra terhelték be. Tehát, az otthagyott ingatlanon a bank +40%-ot nyer, amelyre a hitelező sem kamatra, sem árfolyamra hivatkozással nem jogosult.
[EUB C-520/21. EUB ítélet]
Az elsétálási jognak az angolszász jogban megvan az alapja (és szakmai környezete). Ennek szakmai magyarázata egyrészről a felelős bevizsgálás (a bank annyit kérhet, amennyit fedezetül lekötött), másrészt az amerikai bankok a fedezet 110-120%-ra adtak kölcsönt.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kelt: Budapesten, 2024. július 05. napján.
Szívélyes üdvözlettel
Dr. Ölveczky István
főigazgató
Tel: (+36)30/949-4925