Az Egyesület ajánlása
A) Az Európai Parlamenti képviselők devizahiteles programjához
fogyasztóvédelem körében
Az Európai Unió felé két jól megfogható programot határoztunk meg:
I. Egyértelmű, számonkérhető jogszabály alkotás
(nem az Európai Bíróságnak kellene rendszeresen értelmezni az uniós jogot, hanem azt közvetlenül a jogszabályból kellene megérteni, egyértelműen levezetni.)
A jogszabály alkotás során számunkra (egyesület, civilszervezetek) a fogyasztóvédelem az elsődleges.
II. Adósfelzárkóztatási program keretében anyagi támogatással kell segíteni ezen hátrányos helyzetű családokat, amelyhez kormányfüggetlen, közvetlen pályázati elérhetőséggel lehívható uniós keretet kell biztosítani az uniós költségvetéséből (kohéziós alapok).
Az adósokon devizahitelest, forint adóst, köztartozást, rezsi és szolgáltatói díjtartozást fizető adóst is értünk.
A Közép-Európai Program Egyesület prezentációs anyaga: www.euprogram.hu oldalon elérhető.
A pályázati pénzek elosztását a tagállami civilszervezetek delegáltjaiból álló Fogyasztói Tanács elbírálási körébe kell helyezni
-----------------------------
I. A jogalkotás körében
1. Erkölcsalapú jogalkotás
Áltanos elv a jogállamiság uniós alapnormák szerinti helyreállítása, ahol nem a gazdasági eseményekhez alakítják a tagállamok a jogszabályokat, joggyakorlatot, hanem az erkölcsalapú, fogyasztói érdekekre alapozó jogalkotást és joggyakorlást kell visszaállítani, megkövetelni.
Tipikus példa a devizahitelesek ügye, ahol a gazdasági érdekek szemelőtt tartásával negligálta a Kúria a jogszabályokat (rHpt.) és uniós jogot, nem a szabályok szerint szankcionálta a tisztességtelen feltételt alkalmazó bankokat.
2. Bíróságok uniós felügyelete
A fogyasztóvédelemben elvárás a tisztességes feltételek, a körültekintő tájékoztatás szigorú megkövetelése a vállalkozóktól. Az állam szerveinek (törvényhozás, hatóságok, bíróságok, ügyészség) fokozott politikai és anyagi felelőssége van a fogyasztóvédelemi rendelkezések betartásában. Az állami mulasztások, jogsértések uniós szankcionálása alapvető fogyasztói érdek. Nem a tagállamot kell büntetni (pénzbírság, uniós támogatás megvonása), hanem a közösségi jogot nem alkalmazó bírót kell büntetni (pénzbírság, ítélkezési munka alóli felfüggesztés).
EUB kontroll: az Európai Unió működéséről szóló szerződést [EUMSZ] úgy kell módosítani, hogy az Európai Unió Bírósága [EUB] egyik tanácsa hatáskörében felülvizsgálhassa a jogerős bírósági határozatokat. Ha a határozat uniós jogot sért, akkor az eljárást meg kell ismételni az elsőfoktól kezdve.
3. Elévülés
A fogyasztóvédelem sarkalatos pontja a számonkérhetőség (a tisztességtelen szolgáltatók szankcionálása). A tisztességtelen feltétel alapján visszajáró követelés nem évülhet el.
Új jelenség, hogy a magyar bírók el akarják évültetni a fogyasztóknak visszajáró pénzeket. Ennek ürügyén még a semmisséget sem hajlandóak megállapítani. Az uniós jog nem engedi, de még itt sem látunk kellő határozottságot az EUB-tól.
A fogyasztói kötelezettség elévülését viszont drasztikusan le kell csökkenteni 1évre, amely csak a bírósági eljárás idejére hosszabbodhat meg (nyugvás).
4. A késedelmi kamat nyerészkedési -befektetési- alkalmazásának visszaszorítása
A késedelmi kamat mértékét korlátozni kell:
a) fogyasztóval szemben törvényes kamatnál magasabb késedelmi kamat kikötése tilos. Célszerű lenne a törvényes késedelmi kamatot az Euró Liborhoz kötni.
b) Megállapodás hiányában a késedelmi kamat minden évben 50 százalékkal csökken.
5. Részletfizetés
A tisztességtelen feltétek miatt semmis szerződések elszámolása során az adóst nem a szerződés érvényessé nyilvánításával kell segíteni, hanem a részletfizetéssel.
Az EUB csak körbeírja, de nem mondja ki, hogy a tisztességtelen feltétek miatt semmis szerződések elszámolása során az adóst megilleti a részletfizetés. Ezt a magyar jog viszont pontosan ismeri [rPp. 217.§ (3) bek és Pp. 344.§ (2) bek].
6. Elárverezés érvénytelenítése
Az uniós jogszabályoknak ki kell mondani a tisztességtelen felételek alapján korábban elárverezett ingatlanok visszaadását az adósnak.
7. Kilakoltatások megszüntetése
Be kell tiltani Európában a fogyasztók kilakoltatását Átmeneti rendelkezésként a kilakoltatásnál biztosítani kell az állami/önkormányzati önálló lakrészben történő elhelyezést, különös tekintettel a családokra.
8. Banki engedményezés (faktorálás-követelés vásárlás) betiltása
A banki követelést átruházását be kell tiltani. Átmenetileg a fogyasztó engedélyéhez és elővásárlási jogához kell kötni.
A kölcsön, különösen a banki kölcsön személyes, bizalmi szolgáltatás. Tilos engedményezni.
Milyen banktitok az, amely nem teljesítés esetén azonnal kiadható harmadik személynek (engedményesnek).
II. Az érdekképviselet körében
1. Civilszervezetek uniós intézményi megerősítése
A fogyasztóvédelem igénye soha nem az államoktól, nem a politikusoktól, hanem a lakosságtól, a fogyasztóktól érkezik. Az uniós intézményrendszer azonban nem kezeli a civilszervezeteket -mint elsődleges érdekvédelmi fórum- súlyuknak megfelelően.
2. Uniós eljárások gyorsítása
A fogyasztóvédelmi célok eléréséhez szükséges az uniós intézmények működésének felülvizsgálata is, az ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá tétele.
Nem 5 éves elintézésre van szükség. A petíciós eljárások rendszere jó, gyakorlatilag azonban lassúsága miatt alkalmatlan a célja betöltésére. Még a luxemburgi uniós bíróság is csak 1 év 3 hónap alatt dönt egy-egy ügyben, amely alatt a tagállami bíróságok felfüggesztik saját eljárásukat.
B) A jogi háttér
A jog már rendezte a devizahitelesek ügyét
Az európai parlamenti képviselők tisztánlátása érdekében érdemes rögzíteni:
A tisztességtelenség szankcionálásáról szóló 93/13/EGK irányelv és annak Európai Uniós Bírósága által történt értelmezése alapján kőbevésett joga a devizahiteles fogyasztóknak:
Az árfolyamkockázat minden szerződésben semmis.
A kockázatkezelés nélküli korlátlan kockázat alkalmazása tisztességtelen.
[2026.03.01-től tilos! 2014/17/EU Irányelv 23. cikk (1) bek. a) pont]
Az árfolyamrés (vételi-eladási árfolyam) alkalmazása minden szerződésben semmis.
[DH1.tv. 3.§ (1) bek.]
Tilos az érvényessé nyilvánítás, csak a fogyasztó érdekében
[EUB C-80-81-82/21. ítélet 3. pont; C-932/19. 48. pont, és még számtalan EUB ítélet]
Ha a szerződés egészében érvénytelen, akkor az elszámolás alapja a felvett és a visszafizetett összeg különbsége, a hitelező kamatot, költséget nem követelhet, csak a fogyasztó.
[EUB C-520/21. ítélet és még közel féltucat EUB ítélet]
Erre „csak” egy DH törvény kell, amelyre már van joggyakorlat a DH1. és a DH2.tv. rendszerében.
0
C) Ami nem szerencsés fogalmazás
1. Igazságtételi csomag
A B) fejezet pontosan tartalmazza, nem gondolkozni kell rajta, hanem hatálybaléptetni a DH8. törvényt.
3. Kártérítési alap
Nem kártérítési alapra van szükség, hanem:
a) A II. fejezetben alkalmazott elszámolásra
A kártalanítás egyik ága, (ha nem is ez volt a cél, hanem a hitelezők szankcionálása) a kamat -és késedelmi kamat- mentes pénzhasználat már az elszámolással megvalósul.
b) Az egyéni károk érvényesítése során tisztességes bírósági eljárásra
Pl. a végrehajtásokkal okozott családi tragédiák, a lakások érték alatti elvesztése, a KHR lista miatt elesett kedvezmények miatt keletkezett károk, a rossz bírói döntésekkel okozott vagyoni és nem vagyoni kár, sérelemdíj.
c) Az eljárások fogyasztóvédelmi átgondolására (keresetlevél befogadás egyszerűsítése, hivatalból történő vizsgálat, illeték és perköltségmentes eljárás, valódi -fogyasztói jogot alkalmazó – precedens ítélkezés. [rPtk. 207.§ (2) bek alkalmazásával].
4. Kármegosztás
Ismert a kármegosztás gondolata a 1/3 arányban a bankok állam és az adós között. Ez elfogadhatatlan.
a) A tisztességtelen feltételeket a bankok alkalmazták. A magyar és az uniós szabályok alapján is a felelősség a hitelezőnél marad. Ettől lesz kamatmentes a visszafizetés. Ennyire egyszerű a kártérítési felelősség megállapítása.
b) Ha az állam beszáll a kártérítésbe, akkor az helytelen, mert a teljes lakosság fizet a bankok helyett.
Az állam szerepe az ilyen kártérítési ügyek rendezésének elősegítése törvénnyel, soronkívüli eljárással, illetékkedvezménnyel, stb. történhet.
c) Az adós pedig végképp méltatlanul kerülne a kártérítési oldalra.
5. Kilakoltatási és árverési moratórium
Nem! Helyesen végrehajtási moratórium
Szakszerűen végrehajtási moratórium, ugyanis az elszámolási összeg tisztázása nélkül végrehajtás senki ellen nem folytatható.
[C-407/18. EUB ítélet 68. pont és a többi…]
A nyugdíjast és a minimálbér környékén élőt súlyosan veszélyezteti a bérletiltás, nyugdíj elleni végrehajtás.
6. Elsétálási jog
Ez már vérlázító, mondják a civilek. A kölcsön felvételekor az ingatlant maximum 60%-ra terhelték be. Tehát, az otthagyott ingatlanon a bank +40%-ot nyer, amelyre a hitelező sem kamatra, sem árfolyamra hivatkozással nem jogosult.
[EUB C-520/21. EUB ítélet]
Az elsétálási jognak az angolszász jogban megvan az alapja (és szakmai környezete). Ennek szakmai magyarázata egyrészről a felelős bevizsgálás (a bank annyit kérhet, amennyit fedezetül lekötött), másrészt az amerikai bankok az ingatlan fedezet 110-120%-ra adtak kölcsönt.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kelt: Budapesten, 2024. július 05. napján.
Dr. Ölveczky István
főigazgató
Tel: (+36)30/949-4925