C-51/17 elemzése    Bátor Program    2017.09.20.

 

Nézzük az ítéletet az 93/13. Irányelv szabályai, a Fővárosi Ítélőtábla kérdései szerint:

[1. kérdés]

Irányelv

csak általános szerződési feltétel/ÁSZF ("egyedileg meg nem tárgyalt feltétel") tisztességtelenségét lehet vizsgálni.

 

Kérdés

a DH törvény által "kijavított" árfolyamrés után a jogszabály által betett MNB árfolyam általános szerződési feltételnek, azaz egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül-e , mert az árfolyam kockázat tisztességtelenségét csak akkor lehet vizsgálni?

 

Ítélet

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel” fogalmat akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe.

Egyértelmű a válasz: a jogszabály által behelyettesített szerződési feltétel is ugyanúgy ÁSZF-nek minősül.

 

[2. kérdés]

Irányelv

kötelező jogszabályi rendelkezés alkalmazása a szerződésben nem lehet tisztességtelen.

 

Kérdés

utólag hozott jogszabály (DH törvények) tisztességtelen tartalma vizsgálható-e?

Ítélet

2)      A 93/13 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya nem terjed ki a kötelező érvényű nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tükröző azon feltételekre, amelyek a kölcsönszerződés fogyasztóval történő megkötését követően váltak a szerződés részévé, és amelyek arra irányulnak, hogy a nemzeti bank által meghatározott árfolyamot előírva más szabályt léptessenek a szerződés valamely semmis feltétele helyébe. Ugyanakkor az árfolyamkockázatra vonatkozó, az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló feltétel e rendelkezés értelmében nincs kizárva az irányelv hatálya alól.

Itt is egyértelmű a válasz: a jogszabály által utólag beépült feltétel sem képezheti tisztességtelenség alapját. Nem képezheti, mert éppen egy tisztességtelen feltételt (árfolyamrés) szüntetett meg. Ettől függetlenül viszont vizsgálható a feltétel más irányú tisztességtelensége (árfolyamkockázat).

 

[3. kérdés]

Irányelv

A szerződési feltételnek (árfolyamkockázat) világosnak és érthetőnek kell lenni.

 

Kérdés

Elegendő-e a törvényi figyelmeztetés (emelkedő árfolyam emelkedő törlesztőrészletet eredményez) vagy a hitelező rendelkezésére álló szakmai információkat is át kellett volna adni?

 

Ítélet

3)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.

 

Itt már a válasz a szokásos általánosságban értelmezi az Irányelvet és a nemzeti bíróság mérlegelésére bízza a döntést.

A válasz amúgy kiváló: a fogyasztónak tudnia kell értékelni, hogy saját pénzügyi lehetőségei (jövedelme, fedezete) mennyiben lehet elegendő a teljesítésre (gazdasági következmény viselésére). Korlátlan kockázatra nem lehet felelősséggel (megalapozott) döntést hozni. Az "árfolyam ingadozás", a "jelentős változás" önmagában nem értelmezhető, csak a fogyasztói feltételek tükrében. A hitelező ezekre a szempontokra az ügyfelet bevizsgálta, tehát ha van is kockázat, az a teljesítési képességen belül marad.

UGYANIS: tisztességtelen, ha olyan kockázatot kell viselnie a fogyasztónak, amely meghaladja a pénzügyi képességeit! Ezt a megfogalmazást a 61. pontban találjuk az árfolyamrés részleges semmisségének magyarázatánál így:

61      Ha ugyanis a nemzeti bíróság nem lenne jogosult arra, hogy a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse az olyan tisztességtelen feltételt, amelynek kihagyásával az érintett szerződés nem lenne teljesíthető, e bíróság kénytelen lenne a szerződést teljes egészében semmisnek nyilvánítani. Ez különösen hátrányos következményeknek tehetné ki a fogyasztót, mivel az ilyen semmissé nyilvánításnak főszabály szerint az a következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt, amely ennek következtében lehetséges, hogy nem lesz annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen kikötéseket illesszen az általa kínált szerződésekbe (lásd ebben az értelemben: 2014. április 30 i Kásler és Káslerné Rábai ítélet, C 26/13, EU:C:2014:282, 83. és 84. pont).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A gazdasági következmények belátását nem a C-51. találta ki, az unióban ez már réges-régen joggyakorlat, itt csak a legfrissebbeket mutatjuk be:

C-26/13. EUB ítélet

2)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

Akinek kétségei lennének, hogy nem a visszafizetett összegről kell tudomással bírnia a fogyasztónak, annak érdemes az indokolásba is beleolvasnia:

74      Ami a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának a III/2. kikötésben meghatározotthoz hasonló sajátosságait illeti, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megállapítania, hogy a releváns ténybeli elemek összességére tekintettel, mint a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és tájékoztatás, az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama között a pénzpiacon általánosságban megfigyelt különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is a végső soron általa megfizetendő törlesztőrészletek kiszámítására alkalmazott eladási árfolyam alkalmazásának rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét.

 

A románoknak adott válasz sem hagy kétséget, hogy a fogyasztónak tudnia kell, hogy a kötelezettsége belefér-e a teljesítőképességébe:

C-186/16. EUB ítélet

2)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.

 

A C-51-es ítélet hibája, hogy nem rágta a nemzeti bíróságok szájába, hogy mik a vizsgálandó szempontok. Itt azért említsük meg, hogy korlátlan kockázatot tisztességtelen a fogyasztóra telepíteni, mert azt nem fogja tudni teljesíteni. Azt kezelni kell.

2014/17 EU Irányelv

(30)   Mivel a külföldi pénznemben történő hitelfelvétel jelentős kockázatokkal jár, olyan intézkedésekről kell rendelkezni, amelyek biztosítják egyrészről azt, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az általuk vállalt kockázatokkal, másrészről pedig azt, hogy a fogyasztóknak a hitel futamideje alatt lehetőségük legyen az árfolyamkockázatnak való kitettségük korlátozására. A kockázat vagy úgy korlátozható, hogy a fogyasztónak jogot biztosítanak a hitel pénznemének más pénznemre történő átváltására, vagy pedig más intézkedésekkel, mint például felső határértékek megszabása, vagy – amennyiben elegendőek az árfolyamkockázat korlátozásához – figyelmeztetések közlése révén.

Kedves devizahitelesek! Ezzel az egy mondattal meg kellene tudni nyerni az összes ügyet. Mit is kell bizonyítani a fogyasztónak? Azt, hogy a kockázatnak volt valamiféle felső határa, korlátja. A Kúria így fogalmazta meg:

Kúria 2/2014. számú PJE határozata III. fejezet 1. pont utolsó bekezdésben

"Előfordulhatott ugyanis, hogy ... a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma)."  

Kúria 2/2014. számú PJE határozata 1. pont utolsó mondata

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

És mit olvashatunk ki a szerződésből?

a) Azt, hogy a hitelezőnek, vagy az adósnak joga volt a forintosítást kérni. Idézzük fel: " lehetőségük legyen az árfolyamkockázatnak való kitettségük korlátozására." Tehát az árfolyamkockázat korlátozottságára megtaláltuk az írásos bizonyítékot.

b) Ha nincs benne ilyen szabály, az csak annyit jelenthet, hogy nem kell kezelni a kockázatot, mert kisebb mértékű, a havi jövedelem megfelelő tartalékkal rendelkezik a kockázat lefedésére. Ilyenkor " elegendőek az árfolyamkockázat korlátozásához – figyelmeztetések közlése ". Ez utóbbi a gyakoribb eset, Kockázati figyelmeztetés volt, de egyéb kockázatkezelésre nem volt szükség.

 

A kitérő után nézzük a következő kérdést:

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

[4. kérdés]

Irányelv

A tisztességtelenséget a szerződéskötéskori összes körülmény figyelembevételével kell vizsgálni.

 

Kérdés

A szerződéskötéskor fennálló árfolyamkockázat, kamatkockázat és árfolyamrés kockázatának együttes hatása vizsgálható-e, vagy a DH törvényekkel az árfolyamrés és a kamatmódosítás kockázatával már nem lehet számolni?

 

Ítélet

4)      A 93/13 irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésekor fennálló, a szerződés megkötésével kapcsolatos összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva értékeljék, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

A válasz egyértelmű: a három kockázat együttes hatását vizsgálni kell, a tisztességtelenség körében a tájékoztatás mértékét, hogy kitért-e az összeadódó kockázatokra

 

[5. kérdés]

Irányelv

A tisztességtelenség megszüntetése állami feladat.

 

Kérdés

Hivatalból vizsgálható-e illetve kötelező-e vizsgálni a perbe nem vitt, de a bíróság által észlelt tisztességtelenséget? (A Fővárosi Ítélőtábla a kezelési költségre gondolt)

 

Ítélet

5)      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

Egyértelmű a válasz: kötelező a tisztességtelenség vizsgálata.

Mindannyian tudjuk, hogy a magyar bíróságok véletlenül sem vizsgálják, egyenesen elutasítják egyéb, nem perelt tisztességtelenséget. És hogy miért nem? Mert szerintük nem az a per tárgya (?), mert ne állnak rendelkezésre szükséges adatok (ott a szerződés!) és persze nem áll fenn a tisztességtelenség.

 

 

Tehát általánosan megállapítható, hogy az a szerződés, amely nem tartalmazza a fogyasztó számára belátható gazdasági következményt (nem a korlátlanságot!), az tisztességtelen. Így különösen tisztességtelen az a deviza elszámolású kölcsön (lízing) szerződés, amelyben az árfolyamkockázat feltáró nyilatkozat nem tartalmazza világosan érthetően az alábbi 3 tájékoztatás mindegyikét, miszerint:

- a törlesztőrészlet meghaladhatja a fogyasztó jövedelmét;

- a törlesztőrészlet meghaladhatja a forint alapú kölcsönök törlesztőrészletét;

- a korlátlan kockázat kezelési módját (forintosítás, futamidő hosszabbítás, stb.), a fogyasztó törlesztési teljesítésének felső határát.