C-118/17. EUB ítélet elemzése    Bátor Program    2019.03.20.

 

C-118/17. EUB ügy

A Budai Központi Kerületi Bíróság a 11.P. 24.177/2016/11.sz ügyben 2017.01.09. napján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt C-118/17. számon, amelyben az alábbi kérdéseket tette fel (BP magyarázat zöld színnel):

Kérdések:

1)      Úgy kell e értelmezni a [2014. április 30 i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (C 26/13, EU:C:2014:282) rendelkező részének] 3. pontját, hogy a nemzeti bíróság akkor is orvosolhatja egy fogyasztói szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel?

A DH törvények úgy orvosolták az árfolyamrés tisztességtelenségét, hogy a szerződést érvényben tartották, csak a részleges semmisséget állapították meg, annak ellenére, hogy a teljes szerződés megsemmisítése állt a fogyasztó érdekében.

 

2)      Összeegyeztethető-e a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a törvény előtti egyenlőséggel, a diszkrimináció tilalmával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam parlamentje törvénnyel módosít azonos típusú fogyasztói polgári jogi szerződéseket?

A jogalkotó belenyúlt a szerződésekbe és forintosított.

3)      Az előbbi kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a törvény előtti egyenlőséggel, a diszkrimináció tilalmával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam parlamentje törvénnyel módosít [devizaalapú] hitelszerződéseket egyes részleteiben fogyasztóvédelmi jogi tartalommal, de összességében a fogyasztóvédelmi méltányos érdekekkel ellentétes azon jogkövetkezményt kiváltva, hogy a módosítások folytán a kölcsönszerződés érvényes marad, és a fogyasztó továbbra is köteles viselni az árfolyamkockázat okozta terheket?

A DH törvények szerinti forintosítás miatt már esetleg nem vizsgálható az árfolyamkockázat?

4)      Összeegyeztethető-e fogyasztói szerződést érintő tartalom esetén a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal, minden polgári jogi kérdésben pedig a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve, annak jogegységi tanácsa minden bíróságra kötelező ún. »polgári jogegységi határozatokkal« irányítja az eljáró bíróság ítélkezési gyakorlatát?

Szabad-e felsőbírói utasítással –polgári jogegységi határozatokkal [PJE]- korlátozni a bírói szabadságot, uniós irányelv értelmezést?

5)      Az előbbi kérdésre adott igenlő válasz esetén: összeegyeztethető e fogyasztói szerződést érintő tartalom esetén a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal, minden polgári jogi kérdésben pedig a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve, annak jogegységi tanácsa minden bíróságra kötelező ún. „polgári jogegységi határozatokkal” irányítja az eljáró bíróság ítélkezési gyakorlatát, amennyiben a jogegységi tanács bíró tagjainak kijelölése nem átlátható módon, nem előre meghatározott előírások szerint történik, és a jogegységi tanács eljárása nem nyilvános, utólag sem megismerhető, ideértve a felhasznált szakértői anyagok[at], jogirodalmi műveket, [valamint] az egyes tagok szavazatát, párhuzamos vagy különvéleményét?

A jogegységi tanács működése szabályozatlan, törvénytelen, mégis erősebb, mint a jogszabályok.

 

Az Európai Unió Bírósága a C-118/17. sz. ügyben 2019.03.14. napján az alábbi végzést hozta:

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

–        azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló olyan kérelemnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, feltéve hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé teszi azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen szerződési feltétel hiányában lett volna, és

A DH törvények az ÁRFOLYAMRÉS körében helyesen döntöttek, a részleges semmisség nem kifogásolható.

–        azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető.

Az ÁRFOYLAMKOCKÁZAT körében viszont sérti az irányelvet, hogy a tisztességtelenségnek nem lehet jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, csak a hatályossá vagy érvényessé nyilvánítás.

FIGYELEM! Csak nyertes per esetén, ha az árfolyamkockázat tisztességtelen, akkor tehető félre a DH törvény!

 

2)      Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel nem ellentétes az, hogy valamely tagállam legfelsőbb bírósága az egységes jogértelmezés érdekében ezen irányelv végrehajtásának részletes szabályait illetően kötelező határozatokat hoz, amennyiben azok nem képezik akadályát sem annak, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság az említett irányelvben foglalt szabályok teljes érvényesülését biztosítsa, és a fogyasztó számára az ezen irányelvből fakadó jogainak védelme érdekében hatékony jogorvoslatot nyújtson, sem pedig annak, hogy ezt illetően előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz forduljon, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

Az uniós bíróságot nem érdekli, hogy a nemzeti bíróság és parlament mit maszatol. Egy elvárása van: meg kell felelni az uniós normáknak. Tehát konkrét irányelvbeütköző PJE-t nem talált.