2019.05.23. 76. oldal

•PÁLMAI ERIKA

 

HVG 2019.05.23. 76. oldal PÁLMAI ERIKA

 

Téves kapcsolás

 

Sokat hibáztak a bíróságok a devizaperek elbírálásakor - derül ki a HVG birtokába került, a Kúrián készült anyagból. Kérdés, hogy ennek milyen következménye lehet.

 

Számíthatott-e bárki 2008 előtt arra, hogy a devizaár­ folyamok elszállása miatt az egekbe emelkednek a hitelek törlesztőrészletei? S mennyire alaposan figyelmeztettek a bankok a kockázatokra? Mint kiderült, igen jelentős különbségek voltak a pénzintézetek gyakorlatában.

„Ehhez képest szorul magyarázatra, hogy a legutóbbi időkig a bíróságok csaknem egységesen utasították el az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések érvénytelenségének megállapítását" -áll abban a HVG birtokában lévő vitaanyagnak, amely Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kérésére lefolytatott vizsgálat alapján készült. Ehhez a Kúrián folyamatban lévő felülvizsgálati ügyeket és a devizahiteles konzultációs testület tagjai által megküldött határozatokat vizsgálták át, összesen csaknem 150-et. Ezekből pedig az derült ki, hogy a tömeges elutasítás oka, a téves jogértelmezésben és a joggyakorlat belső ellentmondásaiban keresendő. Vagyis nemcsak a hazai törvények, de a bíróságok sem éppen adósbarátok.

 

Csakhogy a tájékoztatás alapvető fontosságú, mégpedig az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletei alapján. A luxembourgi székhelyű testület kimondta: a pénzintézetek kötelesek megfelelő felvilágosítást nyújtani a kölcsönfelvevőknek ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalomvonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára" - szögezte le korábban az EUB. Ezt megerősítette a Kúria is, amikor úgy foglalt állást, hogy a tájékoztatás tisztességtelenségével kapcsolatban az EUB ítéletei után is irányadók a Kúria jogegységi határozatai. Márpedig ezek világosan kimondják: ha az adóst nem tájékoztatták kielégítően az árfolyamkockázatról, akkor érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint ezt a rizikót ő vállalja. Ami az egész szerződés érvénytelenségét okozza - legalábbis elvben. A magyar bíróságok ugyanis a devizahitelek 2014-es forintosítása után jó ideig még csak nem is vizsgálták a tájékoztatás minőségét, az erre alapozott több ezer keresetet pedig elutasították.

 

Tévesen – derül ki az EUB döntéseiből, amelyek szerint megsemmisíthetők a devizahiteles szerződések, ha tisztességes feltételekkel nem teljesíthetők. Az uniós joggal ellentétesek ugyanis azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos, tisztességtelen feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A tisztességességet minden ügyben egyedileg

kell mérlegelni. Azt pedig, hogy van mit vizsgálni, maguk a bíróságok is elismerik. „Alig lehetett olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető" - fogalmazott tavaly októberben Vezekényi Ursula, a Kúria tanácselnöke. Ezzel azonban még mindig nem lélegezhettek fel az adósok.

 

„Általánosan megfigyelhető, hogy a bíróság a félként eljáró ügyfél nyilatkozatát alapvetően nem fogadta el, ugyanakkor a fogyasztóval szemben többször hivatkozott saját nyilatkozatára, illetve annak önellentmondásaira"- áll a kúriai anyagban. Az ritkán fordult elő, hogy a tanúként meghallgatott banki ügyintéző nyilatkozatát kérdőjelezték volna meg. Ha az alkalmazott vallomása nem támasztotta alá az ügyfél állítását, a bíróságok általában úgy ítélték meg, hogy az megcáfolta az adós nyilatkozatát. Miközben a bizonyítási teher többnyire a pénzintézetet terhelte, nem a fogyasztót. Akadt olyan bíróság is, amely még akkor sem találta bizonyítottnak az elégtelen tájékoztatást, ha ezt a tanúként meghallgatott ügyintéző is megerősítette. „A törlesztőrészlet változhat ezer-kétezer forinttal. Az árfolyamkockázatra felhívtuk az ember figyelmét, de mivel Svájc nem uniós ország, akármi történik a világban, ott nem lesz nagy ingadozás" - áll az anyagban idézett jegyzőkönyvben. Nos, nem jött be.

 

A vizsgálat alapján a bíróságok gyakran voltak megengedők a bankokkal szemben. Olykor például elfogadták, hogy a tájékoztatást nem külön okiratba foglalták, hanem elrejtették az apró betűs részben, holott ez nyilvánvalóan nem felel meg az uniós jognak. Ugyanakkor sokszor túl tágan értelmezték a fogyasztó együttműködési kötelezettségét. A Kúria határozata alapján a kölcsönvevőktől elvárható, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozzák, és rákérdezzenek arra, amit nem értenek. Ám a bíróságok sokszor számonkérték a kétkedést még akkor is, amikor a bankszövetség is arról beszélt (2006 januárjában), hogy nem kell komolyabb veszteségektől tartani az árfolyamok alakulása miatt.

 

A nagy kérdés, mi következik mindebből. A HVG úgy tudja, az anyag nagy vihart kavart a bíróságokon. A kritikusok szerint a vizsgálatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az ítélkezés minőségéről, hiszen a Kúriára eleve csak az ügyek töredéke jut el. Sovány vigasz ez a kilakoltatás előtt állóknak, vagy azoknak, akiket ügyük feltételezett nyerhetetlensége rettentett el a pereskedéstől.

 

Ráadásul a devizaperekben a nyertesség is viszonylagos. Időlegesen érvényessé nyilvánítható az érvénytelenkontraktus is, a hiteltől pedig teljesen nem lehet megszabadulni akkor sem, ha a bíróság tisztességtelennek mondja ki a szerződést - bár ez valószínűleg nem is volna méltányos. Ahogy egyik bírósági forrásunk fogalmaz: annyit azért illik minimálisan kifizetni, amekkora adóssággal az ügyfél a szerződéskötéskor számolhatott.

Forrás: hvg.hu/gazdasag/20190522 A bankokat segithettek a birosagok a devizahiteles perekben

2019.05.22.

Hajdú PéterHajdú Péter

 

Kúria: rendre hibáztak a magyar bíróságok a devizahiteles perekben

 

Magyar Hang 2019.05.22. Hajdú Péter

 

Kúria: rendre hibáztak a magyar bíróságok a devizahiteles perekben

 

A devizahiteles perekben tanúsított bírói gyakorlat rendkívül éles kritikáját fogalmazta meg a Kúria annak a vizsgálatnak az eredményeként, amelynek tárgya az volt, hogy a bírák jogszerűen járnak-e el akkor, amikor a teljes árfolyamkockázat adósra való terhelését nem tekintik semmiségi oknak. A Kúria idén év elején indított vizsgálatot az ügyben. A tapasztalatokat összegző jelentés egyelőre nem nyilvános, ám néhány részletet megismerhette a Magyar Hang. Eszerint a perekben az adósok semmisség iránti kezdeményezésének elutasítása téves jogértelmezésen, illetve a joggyakorlat belső ellentmondásain alapszik.

A Kúria vizsgálatának elindítására azt követően került sor, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) több döntése is igazat adott az árfolyamkockázat ügyében az adósoknak. A tavaly szeptemberi (C-51/17. számú) az EUB-döntés lényege, hogy csak az a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességes, amely az átlagember számára is érthető formában fogalmazza meg a veszélyeket, s az esetleges következményeket is részletesen, számszerűen bemutatja.

Az EUB másik, márciusban megszületett (C-118/17. számú) ítélete pedig kimondta, hogy az első magyar devizahiteles törvény nem tilthatta volna meg az eredeti állapot visszaállítását az árfolyamrésre hivatkozással, vagy ha igen, akkor csak abban az esetben, ha az az adós kifejezett érdeke. Vagyis nem járható út, hogy az adós helyett ezt a törvény, vagy az adós kívánsága nélkül a bíróság tegye meg kizárólagos hatállyal. Az első magyar devizahiteles törvény ugyanis a jogtalanul felszámolt összeget visszafizettette a bankokkal, azonban egyúttal érvényessé nyilvánította a szerződéseket, s ezzel kivette az adósok kezéből a pereskedéshez használható legerősebb fegyvert.

Az is érdekes, hogy miként változott a Kúria véleménye az EUB-döntések megjelenését követően. Tavaly ősszel még a Kúria – szemben a mostani jelentésben foglaltakkal – még a (C-51/17. számú) EUB-döntéssel összeegyeztethetőnek tartotta a magyar bírósági gyakorlatot. Ezen a véleményen azonban már finomítottak: amennyiben nem szerepel a kockázatfeltáróban, hogy felső korlát nélküli, azaz jelentős lehet az árfolyamveszteség, akkor semmis a szerződés. Ugyanígy érvénytelen, ha az árfolyamkockázatra való hivatkozás több helyen szerepel a szerződésben, s csak ezek együttes értelmezése világosít fel a tényleges veszélyekről. (Erre a hibára egyébként a Kúria mostani jelentése is rámutat.) Az álláspont akkori megváltozásának nyilvánvaló oka, hogy elterelje a figyelmet a lényegesebb döntésről, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt gyakorlatilag minden magyarországi devizahiteles szerződés érvénytelen.

 

A Kúria mostani jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az esetek döntő többségében a bíróság nem fogadta el az adósnak az árfolyamkockázatra vonatkozó hivatkozását, ellenben rendszeresen hivatkozott korábbi bírósági döntésekre. Sőt, a bankok képviselőinek nyilatkozatait a legritkább esetben kérdőjelezték meg.

Azon nem lehet csodálkozni, hogy mostanáig várni kellett a Kúria véleményének változására. Hiszen ahogy 2017 februárjában a Magyar Nemzet beszámolt róla, a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék 2016-os konferenciáján a bírók egymás közt kendőzetlen őszinteséggel beszéltek a devizahiteles-perek kimeneteléről. – Az adósok próbálkozásait ki tudjuk „lőni”. Csak a „kegyelemdöfést” adjuk meg. „Meggyógyítjuk” a hitelszerződéseket, akkor is, ha ez az adósok érdekeivel nem találkozik. Ezek – a pártatlan eljárásokat alapjaiban megkérdőjelező – kijelentések hangzottak el a konferencián, amelynek leiratát azután villámsebesen törölték a bíróság honlapjáról. A lap kérdésére a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Makai Lajos kijelentette, hogy a devizahiteles-törvények nem kifejezetten „adóspártiak”, így jogértelmezésük sem lehet az. Jellemző a Kúria akkori hozzáállására, hogy a bíróságok pártatlanságát megkérdőjelező mondatok nyilvánosságra kerülését követően semmit nem reagált, ahogy a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal sem.

Összefoglalva elmondható, hogy a mostani jelentés talán egy újabb lépést jelenthet az EUB-döntések irányába, ami persze nem jelenti azt, hogy mostantól fogva kikövezett útja lenne a pereskedő devizahiteleseknek.

A hír kapcsán Ravasz László, az Adóskamara alapítója, volt bíró annyit mondott a Magyar Hangnak, hogy egyelőre korai lenne még nyilatkozni a várható fejleményekről. Megalapozottan véleményt csak akkor lehet megfogalmazni, ha június 19-én a Kúria nyilvánosságra hozza vizsgálódásának eredményét.

Szepesházi Péter ügyvéd – aki még bíróként kezdeményezte devizahiteles ügyekben az EUB-döntéseket – úgy véli, hatalmas áttörés lenne, ha a Kúria június 19-én várható végleges döntésében szerepelne az eredeti állapot visszaállításának lehetősége, különösen, ha a kamat fizetésére se kötelezné az adóst. Maga a tény azonban, hogy korábbi álláspontjával szemben a legfelsőbb bírói szervezet elismerte a bíró gyakorlat egyoldalúságát, nagy terhet vesz le az alsóbbfokú bírók válláról, hiszen a bíróságokon belüli eddigi hangulat a bankok melletti döntésekre ösztönözték a bírókat.

forrás: https://magyarhang.org/belfold/2019/05/22/kuria-rendre-hibaztak-a-magyar-birosagok-a-devizahiteles-perekben/