V02

Emlékeztető

a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei üléséről

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/emlekezteto_deviza_20190410.pdf

 

Itt az eredeti szöveg

 

Pirossal látható a Bátor Program elemzése

 

Felvezetésként: közelednek a választások. Nem kellene valami mézesmadzag a választópolgár devizahiteleseknek? De! Akkor itt van Nektek:

 

A Kúria Elnöke által az ún. devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület a 2019. április 10-ei ülésén megtárgyalta azt az vitaanyagot, amely a Kúria által több mint 140 ügy vizsgálata alapján készült az árfolyam kockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatról. A vitaanyag alapján a Konzultációs Testület által elfogadott összefoglaló megállapítások a következők.

Mekkora fogyasztóvakítás! A Konzultációs Testület lesi a Kúriavezéreket, hogy mit kell mondaniuk. A 140 ügyben a Kúria korábbi iránymutatása alapján blankettaítéletek születtek. Mind egyforma! Nem volt nagy munka áttekinteni! Egyetlen bíró nem mert kilógni a sorból, mert megkérdezték tőle a másodfokú, felülvizsgálati elutasítás után hogy nem ismeri a jogszabályokat? Gond van a törvények alkalmazásával?

 

A Kúria csak abba és utólag szólhatna bele (Polgári Jogegységi Határozat), amelyben kialakult egy eltérő joggyakorlat. Dehát ez a Kúria csírájában fojtja el!

 

1.                  A Konzultációs Testület a vizsgálat tapasztalatai, valamint az Európai Unió Bírósága által különösen a C-26/13., C-186/16., C-51/17. sz. ügyekben a tájékoztatás tisztességtelensége tárgyában kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kúriának az ezzel kapcsolatos elvi iránymutatásai (6/2013. PJE számú jogegységi határozat 3. pontja; 2/2014. PJE számú jogegységi határozat 1. pontja) változatlanul irányadóak.

Persze, hogy változatlan a joggyakorlat! A C-26/13-at sem alkalmazták, a C-186/16. meg sem jelent az ítéletekben, a C-51/17-re már cakl rá kellett olvasni, hoyg semmi újat nem hozott (Bizonyára a korábbi döntésekben is benne volt a DH törvények figyelembevétele, stb.)

 

2.                  Annak megítélése, hogy az adott ügyben az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességes volt-e vagy sem, a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés, így erre nézve a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható.

Ismerjük az álláspontot: ha figyelmezették az árfolyam emelkedésre, a törlesztőrészlet változásra, akkor a kockázatfeltárás teljeskörű volt.

 

3.                  Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”) és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

A Kúria annyit ért a joghoz, mint egy zsebkés a gépkocsi beindításához.

a) A teljes szerződés nem attól dől meg, hogy a devizaelszámokás főkötelezettség, hanem attól, ha nem teljesíthető (lásd kettős árfolym tisztességtelensége miatt kiesett a szerződésből, így egyáltalán nem volt árfolyam).

Az árfoylamkockázat kiesése azonabn acsak annyit jelent, hoyg a változás nem terheli az adóst, MARAD az EREDETI árfolyam.

FIGYELTÜNK! A tisztességtelen változtatás következménye nem a tejes, hanem a részleges semmisség, a változás kiesik.

Aki nem hiszi el, az vizsgálja meg a kamat egyoldalú váltotatását. A kamat is főkötelezettség. A tisztességtelen változtatása nem döntötte be a teljes szerződést, csak a változtatás esett ki és maradt az eredeti kamat mértéke!

Kúria, Kúria, Wellmann Úr, Welmann Úr! Hol tanulták a jogot? Bankárképzőn? NA ja...

 

4.       Nem minősül megfelelő tájékoztatásnak, ha az árfolyamkockázat viselése csak kikövetkeztethető a szerződés egyes rendelkezéseiből, vagy több különböző okiratban (pl. ÁSZF, üzletszabályzat, hirdetmény) szereplő rendelkezések együttes értelmezése alapján.

Ezt már egyszer egy messzi-messzi galaxisbans zakszerűen megfogalmazta Fővárosi Ítélőtábla V. tanácsa: a fogyasztónak egy (értsd egyetlen 1) okiratból kell megismernie a szerződés feltételeit, számítania a törlesztőrészletét, azt nem lehet üzletszabályzatban (általános szerződési feltételként) megadni.

 

5.. Az, hogy az árfolyamkockázatról való tájékoztatást tartalmazó okirat aláírására a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül sor, akkor nem kifogásolható, ha a félnek elegendő idő állt rendelkezésére annak áttanulmányozására a szerződés aláírását megelőzően.

Ez az, amire azt mondja a bank, hogy aki kérte, hazavihette, nem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy írja alá, Uyge nme gondoljuk, hogy egy ilyen "apróságra" érvényteleníteni fogják a szerződést, amikor a legnagyobb ordas átverésre sem teszik meg (devizaelszámolás fenntartása a forint kölcsönök törlesztőrészlete felett),

 

6.. Önmagában az, hogy maga a fogyasztó nem járt el kellő körültekintéssel, nem zárja ki, hogy a fogyasztó arra hivatkozzék, hogy a pénzügyi intézmény nem, vagy nem megfelelően tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének.

Eddig is az volt az alapállás, hogy a banki tájékoztatás alapozza mega tisztességtelenséget. Ehhez semmi köze annak, hogy a fogyasztó olvasta-e, kérdezett-e, hanyag volt-e, stb. Az átlagfogyasztó számára érthető tájékoztatást kellett a banknak nyújtania.

 

7.   Annak megítélésénél, hogy a fogyasztó kellő körültekintéssel járt-e el, amikor nem kért a pénzügyi intézménytől további tájékoztatást, figyelemmel kell lenni a szerződés átlagos fogyasztó számára esetleg félreérthető, homályos, bonyolult megfogalmazására is.

Ezt már az előző pontban is világos volt.

 

8.   A tájékoztatás összhangban az Európai Unió Bírósága vonatkozó iránymutatásaival akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az


is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Ennyi hülyeséget ritkán lehet egy helyen látni:

- ha nincs felső határa a kockázatnak, így a törlesztőrészletnek, akkor hogyan tudná a fogyasztó a fix jövedelméből azt mondani, hogy ezt én válallom;

- a jelentős emelkedés mióta szinonimája a végtelennek, határtalannak, korlátlannak (itt csak annyit, hogy a jogalkalmazók –lásd Kúria, AB, EUB és a jogalkotó az árfolyamrés kapcsán jelentős különbségről, jelentős gazdasági következnényről szól. Ott tehát a "jelentős mérték" 10% alatt marad, mint az közismert!),;

-- az mi, hogy jelentősen változhat az árfolyam, de nem a futamidő alatt, akkor meg minek fenyegetsz (valós lehettőség)?

 

Persze a jog ebből is kimarad: az Európai Unió Bírósága nem a jelentős mértéket favorizálja, hanem a FORINT SÚLYOS LEÉRTÉLEKŐDÉSÉNEK lehetőségét követeli meg a tájékoztatásban. Ez kínos, mert erről egy bank sem adott tájékoztatást. Itt lenne az általános bukás, az összeomlás, ha  Kúria segítő jobbja nem avatkozik közbe a "jelentős mértékben".

 

Érdemes ide idézni a megkerülhetetlen mondatot:

C51/17. EUB ítélet

74      Az alapeljárásban vizsgálthoz hasonló, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönök kapcsán hangsúlyozni kell, hogy – amint arra az Európai Rendszerkockázati Testület a devizahitelezésről szóló, 2011. szeptember 21 i ERKT/2011/1. sz. ajánlásában (HL 2011. C 342., 1. o.) rámutatott – a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására

 

9.  A tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

Ez már csak fogyasztó vakítás. Az ítélkezési gyakorlatbók tudjuk; bármi van a tájékoztatásban, az éppen megfelel az elvárásoknak.

A "nem elhanyagolható mérték" mióta szinónimája a korlátlannak, végtelennek, határtalannak? Ez a minősítés még tágabb teret engedett a kockázatfeltárások elfogadására! Köszönjük Kúria, hogy megint meghántják a jogot!

 

10.  Ha a világos és érthető írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam növekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

Hoppá! Mekkora trükk!

Az eddigi uniós és magar jog szerint, ha nem volt világos a kockázatfeltárás és a fogyasztó gondolkodhatott felső határban, akkor a kockázat kikötése tisztességtelen.

A tisztességtelenség következnénye, hogy a kikötés (árfolyamváltozás) kiesik a szerződésből, marad az eredeti árfolyam, eredeti forint törlesztőrészlet.

Mától új jog keletkezett -Kúriánk műalkotása- a szerződés nem veszti el a z árfolyamkockázatfelszámítás lehetőségét a bíróság beilleszt egy felső határt.

Emlékeztetőül:

C-26/13. EUB ítélet

77   A Bíróság e tekintetben megállapította, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse (Banco Español de Crédito ítélet, EU:C:2012:349, 73. pont).s

 

És lássuk a trükköt: az árfolyamkikötés nem tisztességtelen, hanem éppen világos és érthető volt a fogyasztónak adott tájékoztatás szerint. Szép munka volt! Kedves Kúria!

 

A Konzultációs Testület a következő ülését 2019. június 19-én 13:00 órakor tartja. A Testület azt a kérdést fogja megvizsgálni,  hogy az árfolyamkockázatra  vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Ez a következő gyalázat!

1. A Konzultációs Testület egy sóhivatal. MÉgis ők akarják megmondani, hogy mi legyen a devizahitelesek sorsa, Jogszabályt alkotgatunk alaptörvényi, törvényi felhatalmazás nélkül?!

2. A hagyományos joggyakorlat szerint a Kúria akkor é csak azután szólt bele az ítélkezési gyakorlatba, ha jelentős eltérések mutatkoztak. Most meg sem várja mit döntenek az alsóbb bíróságok, "örök igazságokat mond ki", DIKTÁL! az alsóbb bíróságok irányába. Ennyit a függelten bírói döntésekről.

3. A különbség:

-a Konzultációs Testület a főbírák óhaját követi;

- ha megvárnák az alsóbb bírói ítéletetket, abban benne lenne a fogysztók véleméyne is! Ugye mennyivel másképpen nézne ki a joggyakorlat elemzés!

Ezért nagy átverés az egész Kúria Emlékeztetős népi játék. Kúria! Átlátunk az összes trükködön! A saját törvénytelenséged fog felemészteni! Csak idő kérdése!

 

A jogkövetkezményről: csak egyszerűen, ahogy fentenbb már írtuk: a kockázat kimarad, az eredeti árfolyam, az eredeti törlesztőrészlet marad (ha felmondták, ha lejárt, ha végtörlesztettek, ha megállapodtak; nincs különbség).

 

Budapest, 2019. április 10.

 

 

 

Dr. Wellmann György

a Konzultációs Testület elnöke

Záró gondolat:

már régóta tudjuk és mondjuk: jogilag megdönthetetlenül a deviazadósoknak van igaza, de a bíróságok kitaratnak a bankok mellett. Így csak politikai akarattal nyerhetünk. Kellene a társadalmi elégedetlenség, hogy felismerje a politika a döntési kényszert.

Mit sugall ez az Emlékeztető? Emberek; nem kell tüntetni, ellenállni az utcán, menjenek a bíróságra, a jó Kúria segít. Az ügyvédek örülhetnek, lesz munkájuk, dolgozhatnak tovább, de a megoldást megint elódázták. A 700ezer kilakoltatás sorban áll.

Kelt; Budapesten, 2019.04.12.

Bátor Program Egyesület