2014.10.03. 

----- Original Message -----

From: Dr. Léhmann György

Sent: Friday, October 03, 2014 12:36 PM

Subject: Navracsics Úrnak szerencséje van

 

 

 

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

 

Navracsics Úrnak szerencséje van

 

 

Európai biztosi megválasztása előtti meghallgatás eredményeként mint köztudott, a 2010. április 29-tól 2014. junius 6-ig Magyarország Kormányában Igazságügyi Miniszterként tevékenykedő Navracsics Tibor biztosjelölt pótvizsgára lett utasítva, és írásban tehetnek fel hozzá további kérdéseket.

 

Sajnálatos módon a magyar népnek ilyen kérdésfeltevési joga Navracsics Tibor felé nincs, ezért csak javaslatot tudok tenni a kérdésfeltevésre jogosultak számára az alábbi kérdések felvetésével.

-------------------------------------

 

1./ Megfelel-e a valóságnak az, hogy Ön két nap híján 1500 napig volt 2010. április 29-től hazájának Igazságügyi Minisztere?

 

2./ Hivatali ideje alatt ismeretében volt-e annak, hogy az alábbi jogszabályi rendelkezés alapján jogosult úgynevezett közérdekű peres eljárások kezdeményezésére:

(A 209/B. §-hoz)

1978. évi 2. sz. tvr: 5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ……

 

3./ Két nap híján 1500 napig ismeretében volt-e Ön annak, hogy a 2. pontban írt jogosultsága folytán az alábbiak szerint járhatott volna el hazája egyik legnagyobb katasztrófájának enyhítése érdekében:

 

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

 

(2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.

 

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.

 

4./ Tudott-e Ön arról, hogy a 2. pontban írt jogosultságának megfelelő magatartása esetére a 3. pontban írtak eredményessége érdekében a Kúria az Polgári Kollégiumi Véleményt alkotta:

 

3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről

 

1. Közérdekű keresetindítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés - a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból - semmis. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a GKT-PKT 1/1983. számú állásfoglalást meghaladottnak tekinti.

2. A 2006. március 1-je előtt, de 2004. május 1-je után megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségének is a semmisség a jogkövetkezménye. Ebből következik, hogy a Ptké. II. 5. §-a szerinti közérdekű keresettel határidő nélkül lehet kérni az ebben az időszakban megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását, amely ítélet hatálya az addig megkötött fogyasztói szerződésekre is kiterjed.

3. A közérdekű kereset megindítására a Ptké. II. 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivatkozhatnak sem a Pp. 36.§-ának (2) bekezdése, sem a Pp. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti illetékességre.

4. Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt ugyanazon alperessel szemben a Ptké. II. 5.§-ában felsorolt szervezet nem indíthat pert, ha ugyanazon feltétel ugyanazon okból való tisztességtelenségének megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jogosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

5. Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása tárgyában a Ptké. II. 5.§-ában meghatározott szervezetek nem köthetnek perbeli egyezséget.

6. Amennyiben a Ptké. II.5. §-a szerinti közérdekű keresettel vitatott - általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló - kikötést annak alkalmazója az eljárás során módosítja a bíróságnak a vitatott követelés érvénytelenségéről változatlanul érdemben kell határoznia.

7. Kizárólag erre irányuló kérelem esetén kötelezheti a bíróság a kikötés alkalmazóját az érvénytelenség megállapításának közzétételére. A Ptké. II. 5/B.§-a szerinti közleményt a bíróságnak kell az ítélet rendelkező részében közérthető, az érvénytelenség okaira is kiterjedő módon megszövegeznie. A bíróság határozhat úgy, hogy a közleményt országos napilapban és az interneten is - vagy más módon - kell közzétenni, melynek teljesítési határidejéről az ítéletben rendelkezni kell. Az internet útján történő nyilvánosságra hozatalra kötelezés esetén azt is meg kell határozni, hogy melyik felületen és meddig kell a közleménynek elérhetőnek lennie. A közzététel költségeit minden esetben a kikötés alkalmazója köteles viselni.

5./ Ismeri-e Ön a fenti jogosultságával kapcsolatosan kialakult alábbi Európai Bírósági joggyakorlatot:

 

39.      A hatékony ellenőrzés legfontosabb és kötelező eszközeként az irányelv az arra feljogosított szervezet által indítható keresetet írja elő, amely egyes tagállamok jogrendszerében már a 93/13 irányelv hatálybalépése előtt ismert volt.(12) Az irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy „a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek […] bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt” annak érdekében, hogy azok megítélhessék a[z adott feltétel] tisztességtelen jellegét, és adott esetben „megfelelő és hatékony eszközökkel éljenek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását”.

 

Az a tény, hogy az irányelv megalkotója az arra feljogosított szervezet által indítható keresetet kifejezetten előírta, arra utal, hogy azt alapvetően a 7. cikk (1) bekezdése értelmében vett megfelelő és hatékony eszköznek tartja a tisztességtelen feltételek üzleti forgalomban való használatának hosszú távú megakadályozására. (C-472/10. főtanácsnoki vélemény)

 

6./ Az a tény, hogy Ön két nap híján 1500 napon át az Európai Bíróság felhívása, a 93/13. EGK Irányelvben írtak, nemzeti jogszabályoknak 2006. március 1-től hatályos rendelkezéseinek a Kúria segítsége ellenére nem volt hajlandó jogosultságával élni, közérdekű peres eljárást kezdeményezni, kérem nyilatkozzon arról, hogy mulasztásának mi volt az oka.

 

7./ Elismeri-e Ön azt a tényt, hogy amennyiben az 1500 napos hivatali idejének első hónapjában az Ön jogosultsága folytán kezdeményezi a pereket, soronkívüli eljárások esetén jogerősen legkésőbb 2011. március 1-ig ezek a perek befejeződtek volna.

 

8./ Elismeri-e Ön azt a tényt, hogy a jogosultsága folytán hivatali idejének első évében lehetséges perkezdeményezés esetén az ez évben megszavazott XXXVIII. sz. törvényre és ehhez kapcsolódó törvényre nem került volna sor.

 

9./ Elismeri-e Ön azt, hogy a 2. és 3. pontokban részletezett jogosultságainak alapján lehetséges tevékenységek elmulasztása folytán megvalósulni látszik a Btk-ban meghatározott alábbi bűncselekményi tényállás:

 

305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen,

 

a./ hivatali kötelességét megszegi,

b./ hatáskörét túllépi, vagy

c./ hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.

 

E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.

Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.

 

10./ Elismeri-e Ön azt, hogy amennyiben a közérdekű perek elmulasztásával hazája millióinak kárt okozott fentiek szerint, akkor hasonló módon elkövetett károkozásának Európai Biztossá történő megválasztása esetén nagy a valószínűsége Európa polgárainak hátrányára.

 

------------------------------------

 

Szerintem szerencséje van Navracsics úrnak azért, mert fenti kérdésekre nem kell válaszolnia.

 

Nagy szerencséje van.

 

Siófokon 2014. október 3. napján.

 

Léhmann György