Bankok Állam elleni perek

 

 

 Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 26-án kihirdetett ítéletében elutasította a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített valamennyi elv érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság elvének, valamint részben a tételes meghatározás elvének sem. Budapest, 2014. szeptember 2 6 .  

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

  Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 25-én kihirdetett ítéletében elutasította az AXA Bank Europe SA felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglalt elvek közül az átláthatóság, az egyértelmű és érthető megfogalmazás és a tételes meghatalmazás elvét vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. A bíróság a felperes kérelmére kiegészítő ítéletben rendelkezett a keresettel érintett, az ítéletben el nem bírált, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések érvényességéről. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott szerződéses kikötések megfelelnek a tételes meghatározás elvének, mert tartalmazzák az ok-listát. Az indoklás szerint ugyanakkor az ok-lista valamely feltételének megvalósulása esetén a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen mértékben háríthatnak át rá további terheket. A módosításra okot adó körülmények tartalma pedig általános jellegű, nem egyértelmű és világos, ezért sérült az átláthatóság, valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve. Budapest, 2014. szeptember 25. 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

    Fővárosi Törvényszék  Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 25-én kihirdetett ítéletében elutasította a Szigetvár Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglalt elvek közül a szimmetria, a felmondhatóság, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveit vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  A keresetet elutasító ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek csak időszakonként feleltek meg a törvényben rögzített elveknek.  Budapest, 2014. szeptember 25.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

    Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 24-én kihirdetett ítéletében elutasította a Merkantil Car Gépjármű Lízing Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az abban foglalt valamennyi elv érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek esetében a törvényben rögzített hét elv közül csak a felmondhatóság elve érvényesült. A kereset tárgyává tett rendelkezések lehetővé tették ugyanis a természetes személy számára, hogy ingyenesen felmondja a szerződést, amennyiben a felperes azt rá nézve kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítja. A bíróság ennek ellenére teljes egészében elutasította a keresetet, mert a törvény mind a hét elvnek való megfelelést megköveteli. Budapest, 2014. szeptember 24.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 23-án kihirdetett ítéletében elutasította a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A felperes az általa 2006. május 10. napjától alkalmazott általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések érvényességének megállapítását kérte, melyek álláspontja szerint megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét elvnek.  A bíróság ítéletének indoklása szerint az általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések egyike sem felelt meg az átláthatóság és a tételes meghatározás elvének. A fogyasztó ugyanis nem láthatta előre, hogy a szerződéskötést követően a körülmények esetleges megváltozása esetén milyen mértékű többletkötelezettségei keletkezhetnek, azok milyen okból, mértékben és módon hatnak ki a kamat, költség és díj mértékére.  Budapest, 2014. szeptember 23.     

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 23-án kihirdetett ítéletében elutasította az Impuls-Leasing Hungária Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a tételes meghatározás, az átláthatóság és a felmondhatóság elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg a fent említett elveknek. Budapest, 2014. szeptember 23. 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 23-án kihirdetett ítéletében elutasította az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a tételes meghatározás, az átláthatóság és a felmondhatóság elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg a fent említett elveknek. Budapest, 2014. szeptember 23.      

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék  Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 23-án kihirdetett ítéletében elutasította az UniCredit Bank Hungary Zrt felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A felperes az általa a deviza alapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések részévé vált üzletszabályzat általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések érvényességének megállapítását kérte, mert azok álláspontja szerint megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét alapelvnek. A bíróság a keresetet elutasító ítéletében rámutatott, hogy a felperes a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján csak az egyoldalú kamat, költség és díjemelést lehetővé tevő szerződési feltételek tekintetében kérhette azok tisztességességének és érvényességének a megállapítását, a felperes ugyanakkor ezen túlmenően más egyéb szerződési feltételek tekintetében is előterjesztette ezt a kérelmét. Az ítélet szerint a felperes által alkalmazott egyoldalú kamat, költség, és díjemelés lehetőségét tartalmazó szerződési feltételek nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített átláthatóság elvének. Egyik szerződési feltétel sem tartalmazta ugyanis, hogy miként és milyen mértékben változik a fogyasztó fizetési kötelezettsége a felperes által felsorolt körülmények megváltozása esetén. A fogyasztó a szerződéskötésekor így nem láthatta előre, hogy az egyes körülmények esetleges változása milyen mértékű kamat-, költség-, és díjváltozást eredményezhet. A változás bekövetkezésének időpontjában a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy a változtatás szükségességét és mértékének helyességét ellenőrizni tudja. Budapest, 2014. szeptember 23.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék  Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 22-én kihirdetett ítéletében elutasította a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a kereset e t. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az egyértelmű és érthető megfogalmazás, valamint az átláthatóság elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg a fent említett elveknek. Budapest, 2014. szeptember 22.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében elutasította a CIB Lízing Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni kereset é t.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a szimmetria, az arányosság, az átláthatóság, valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  Az ítélet szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg a fent említett elveknek. Budapest, 2014. szeptember 19.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében elutasította a KDB Bank  Europe Zrt. felperesnek a Magyar Állam elleni keresetét. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény különböző időszakokban alkalmazott általános szerződési feltételeinek döntő része nem felelt meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a szimmetria, az átláthatóság, valamint a ténylegesség és arányosság elvének.  Tekintettel arra, hogy a törvény mind a hét elv érvényesülését megkívánja az általános szerződési feltételekben, ezért annak ellenére, hogy  az objektivitás vagy a tételes meghatározás elve a felperes szerződési kikötéseinek többségében érvényesült, a bíróság teljes egészében elutasította a keresetet.  Budapest, 2014, szeptember 19.  

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó - és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 18 - án kihirdetett ítéletében elutasította a Budapest  Hitel és Fejlesztési Bank felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének  me gállapítása i ránt indított perében a keresete t. A bíróság  a  pénzügyi intézmény által alkalmazott szerződési feltételekben a 2014. évi XXXVIII.  törvény alapján az abban rögzített valamennyi elv  – különösen a szimmetria és az átláthatóság  - érvényesülését vi zsgálta.  Az ítélet indoklása szerint a felperes által alkalmazott kikötések  nem  feleltek meg  a törvényben foglalt elv ek nek . Budapest, 2014. szeptember 18.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 18-án kihirdetett ítéletében elutasította a Hungária Takarék Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  Az ítélet szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg a fent említett elveknek. Budapest, 2014. szeptember 18.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében elutasította a Santander Consume Finance Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételek között egyetlen olyan kikötés sem volt, amely maradéktalanul megfelelt volna a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elveknek.  Az indoklás szerint a különböző időszakokban alkalmazott kikötések döntő része nem felelt meg a ténylegesség és arányosság, az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a szimmetria, és az átláthatóság elvének. Annak ellenére, hogy voltak olyan elvek is – mint például az objektivitás, a tételes meghatározás és a felmondhatóság –, amelyeknek szinte valamennyi szerződéses feltétel megfelelt, a bíróság teljes egészében elutasította a keresetet, mert a törvény mind a hét elvnek való megfelelést megköveteli. Budapest, 2014. szeptember 17.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében elutasította a Summit Pénzügyi Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte.  A bíróság a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az abban rögzített valamennyi elv érvényesülését vizsgálta.  Az ítélet indoklása szerint a felperes által alkalmazott kikötések nem feleltek meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az objektivitás, valamint a ténylegesség és arányosság elveinek.  A felmondhatóság, az átláthatóság és a szimmetria elve bizonyos időszakokban  ugyan  érvényesült az  alkalmazott általános szerződési feltételekben, azonban az érvényesség megállapításához  a törvény mind a hét elvnek való megfelelést megköveteli. A bíróság  e rre tekintettel  elutasította a teljes  keresetet .  Budapest, 2014. szeptember 17.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében elutasította a HYPO Alpe- Adria Leasing Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételeket két évre kiterjedő időszakban vizsgálta. A bíróság ítéletének indokolása szerint ebben az időintervallumban nem volt olyan általános szerződési feltétel, amely maradéktalanul megfelelt volna a 2014. évi XXXVIII. törvényben megfogalmazott elveknek. Budapest, 2014. szeptember 17.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 17-én kihirdetett ítéletében elutasította az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetet. A bíróság az érintett általános szerződési feltételekre vonatkozó kereset azon részét, amely a 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá nem tartozó, nem egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelést lehetővé tevő kikötésekre vonatkozott érdemi vizsgálat nélkül utasította el. A bíróság az egyéb kereseti kérelmeket érdemben vizsgálta. A bíróság elsődlegesen a felmondható - ság, a szimmetria és az arányosság elvének érvényesülését vizsgálva megállapította, hogy a kereset - tel érintett legtöbb szerződési feltétel fenti elveknek nem felelt meg. Több feltétel az egyértelmű, át - tekinthető megfogalmazás szempontjából is kifogásolható volt, nem felelt meg továbbá az átlátható - ság elvének sem. Az ítéleti indokolás szerint függetlenül attól, hogy  vannak a felperes szerződési feltételeiben objektív és tényleges, a módosításra okot adó feltételek, a bíróság teljes egészében elutasította a keresetet, a részleges érvénytelenség szabályait nem tartotta alkalmazhatónak. Budapest, 2014. szeptember 17.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Kinizsi Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az abban felsorolt valamennyi elv érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott kölcsönszerződések vonatkozásában, míg vizsgálata az üzletszabályzatok esetében az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az objektivitás és az átláthatóság elveinek terjedt ki.  Az ítélet indoklása szerint a felperes által a kölcsönszerződésekben alkalmazott ÁSZF-ek megfeleltek a szimmetria elvének, mert a fogyasztók javára is biztosította a módosítás lehetőségét. A kikötések megfeleltek továbbá a ténylegesség és arányosság elvének is, hiszen azok ténylegesen a kamatra, díjra és költségekre gyakoroltak hatást. Az indokolás szerint az Üzletszabályzatban biztosított volt a felmondás joga, ami reális alternatívát nyújtott a szerződésmódosítással szemben.  A bíróság megállapította, hogy a fentieken túlmenően az általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések nem feleltek meg a törvényben rögzített többi elvnek, ezért a keresetet teljes egészében elutasította. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az Aegon Magyarország Hitel Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az abban rögzített valamennyi elv érvényesülését vizsgálta a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételekben.  Az indokolás szerint a felperes által alkalmazott kikötések nem voltak egyértelműek és a világosak a fogyasztók számára, ezért nem feleltek meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének. A fogyasztó nem láthatta előre, hogy a felperes által megjelölt okok hogyan befolyásolják a kamat, a díj, valamint a költség mértékét, így az erre vonatkozó általános szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság elvének. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő okokat a felperes nem sorolta fel tételesen, csupán példálózó jelleggel, ezért nem felelt meg a tételes meghatározás elvének. Az általános szerződési feltételek kikötései nem felelnek meg az objektivitás elvének sem, mert azok között van olyan is – például forrásköltség alakulása – amelynek alakulását a pénzügyi intézmény befolyásolhatja.  Az ítélet szerint a felperes által hivatkozott jogszabályváltozás, hatósági rendelkezés, vagy ezek értelmezése nem a körülmények változásának mértékében hat a kamat, díj, illetve költség változásokra, ezért nem érvényesül a ténylegesség és arányosság elve sem.  Az indoklás szerint az ÁSZF-kikötések a felmondhatóság elvének sem felelnek meg. A felperes ugyan a végtörlesztés szabályai szerint, a végtörlesztési díj kifizetése mellett lehetőséget adott a fogyasztónak a szerződés megszüntetésére, azonban ez nem jelentett reális felmondási alternatívát. Az ÁSZF-ben sérül a szimmetria elve is, mert az üzletszabályzat vagy nem ad lehetőséget a fogyasztónak a módosításra, vagy nem rögzíti ennek a lehetőségnek a garanciális szabályait. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az UniCredit Leasing Hungary Pénzügyi Szolgáltató Zrt felperesnek, a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét.  A felperes a deviza alapú fogyasztói kölcsön-és pénzügyi lízingszerződések részévé vált üzletszabályzat általános szerződési feltételeiben alkalmazott kikötések érvényességének megállapítását kérte, mert azok álláspontja szerint megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott hét alapelvnek. A felperes a kamat, költség és díjemelés meghatározásán túl egyéb egyoldalúan kikötött szerződési feltétel érvényességének megállapítását is kérte, azonban a bíróság a keresetet elutasító ítéletében kifejtette, hogy a felperes a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján csak az egyoldalú kamat, költség és díjemelést lehetővé tevő szerződési feltételek tekintetében kérhette azok tisztességességének és érvényességének a megállapítását.  Az ítélet szerint a felperes által alkalmazott egyoldalú kamat, költség, és díjemelés lehetőségét tartalmazó szerződési feltételek nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített átláthatóság elvének. Egyik szerződési feltétel sem tartalmazta ugyanis, hogy miként és milyen mértékben változik a fogyasztó fizetési kötelezettsége a felperes által felsorolt körülmények megváltozása esetén. A fogyasztó a szerződéskötésekor így nem láthatta előre, hogy az egyes körülmények esetleges változása milyen mértékű kamat-, költség-, és díjváltozást eredményezhet. A változás bekövetkezésének időpontjában a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy a változtatás szükségességét és mértékének helyességét ellenőrizni tudja. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az UniCredit Leasing Immo Truck Pénzügyi Szolgáltató Zrt felperesnek, a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét.  Az UniCredit Leasing Immo Truck Pénzügyi Szolgáltató Zrt az általa a deviza alapú fogyasztói kölcsön-és pénzügyi lízingszerződések részévé vált üzletszabályzat általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések érvényességének megállapítását kérte, mert azok álláspontja szerint megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott hét alapelvnek. A bíróság a keresetet elutasító ítéletében rámutatott, hogy a felperes a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján csak az egyoldalú kamat, költség és díjemelést lehetővé tevő szerződési feltételek tekintetében kérhette azok tisztességességének és érvényességének a megállapítását, a felperes ugyanakkor ezen túlmenően más egyéb szerződési feltételek tekintetében is előterjesztette ezt a kérelmét.  Az ítélet indoklása szerint a felperes által alkalmazott egyoldalú kamat, költség, és díjemelés lehetőségét tartalmazó szerződési feltételek nem feletek meg az átláthatóság elvének, mert nem tartalmazták, hogy a felperes által felsorolt körülmények megváltozása esetén miként, és milyen mértékben változik a fogyasztó fizetési kötelezettsége. A fogyasztó a szerződéskötésekor így nem láthatta előre, hogy a körülmények esetleges változása milyen mértékű kamat-, költség-, és díjváltozást eredményezhet. A fogyasztó a változás bekövetkezésének időpontjában nem volt abban a helyzetben, hogy a változtatás szükségességét és mértékének helyességét ellenőrizni tudja. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Budapest Autófinanszírozási Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét.  Az indoklás szerint a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elveket vizsgálva megállapította, a hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételek nem feleltek meg a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és az arányosság, valamint az átláthatóság elvének.  A bíróság az ítélet indoklása során kitért arra, hogy a vizsgált ÁSZF-kikötések megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, mert azokat egyértelműen szövegezték meg. Ezen túlmenően megfelelt a felmondhatóság - mivel a vonatkozó kikötés lehetőséget teremtett rá – valamint a szimmetria elvének is, mert nem zárta ki a fogyasztó javára történő szerződésmódosítást. Budapest, 2014. szeptember 16.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Lombard Ingatlan Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az átláthatóság, a szimmetria, a felmondhatóság és a tételes meghatározás elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feletek meg a fent említett elvek egyikének sem.  Budapest, 2014. szeptember 16.   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Sberbank Magyarország Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az átláthatóság és a szimmetria elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feletek meg az átláthatóság és a szimmetria elvének.  Budapest, 2014. szeptember 16.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az Örkényi Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét elvet vizsgálva megállapította, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételek nem feletek meg a törvényben megfogalmazott kritériumoknak.  Budapest, 2014. szeptember 16.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Porsche Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A felperes annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2010. február 28. között alkalmazott, a svájci frank alapú gépjármű-finanszírozási kölcsönszerződés részét képező, a számára egyoldalú szerződésmódosítást biztosító kikötései tisztességesek és érvényesek.  A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a felperes által megjelölt szerződési feltételek nem minősülnek egyoldalú szerződésmódosítást biztosító kikötésnek, ezért nem esnek a 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék  Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította az Erste Lakáslízing Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004 május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott Üzletszabályzatoknak, Általános Szerződési Feltételeknek és blanketta szerződéseknek az egyoldalú szerződésmódosítást biztosító szerződéses kikötései tisztességesek és érvényesek.  A bíróság megállapította, hogy a szerződéses kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének, a ténylegesség és arányosság elvének, a tételesség elvének és a szimmetria elvének sem.  Az átláthatóság elvének sérelmét arra tekintettel állapította meg a bíróság, hogy a szerződés megkötésekor a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására. A ténylegesség és arányosság elve azzal sérült, hogy az ügyleti kamat és a késedelmi kamat megváltoztathatóságát azonos feltételrendszerhez kötötte a pénzügyi intézmény, miközben azok alapvetően eltérő funkciót töltenek be a szerződéses jogviszonyban, így nem lehet ugyanaz a feltétele azok változásának.  A szimmetria elvének azért nem felelt meg a pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé feltételrendszere, mert nem kezelte kötelezettségként a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 16-án kihirdetett ítéletében elutasította a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. felperesnek a Magyar Állam ellen ÁSZ kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a felperes által megjelölt időintervallumokban nem volt olyan időszak, amelyben a szerződéses feltételek megfeleltek volna a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elveknek. Budapest, 2014. szeptember 16.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 15-én kihirdetett végzésében felfüggesztette az OTP Ingatlanlízing Zrt. felperes által a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítása iránt indított perének tárgyalását és az Alkotmánybírósághoz fordult a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény- ellenességének megállapítását kérve. A bíróság indítványozta az általa megjelölt rendelkezések megsemmisítését, és azt, hogy a testület zárja ki az alaptörvény-ellenes rendelkezések jelen ügyben történő alkalmazását.  A bíróság szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény kifogásolt rendelkezései azért ütköznek az Alaptörvénybe, mert azok sértik a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonságot, a normavilágosság elvét, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek.  A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kellő felkészülési idő hiánya miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való jog - ennek keretében a fegyveregyenlőség és az anyagi igazság érvényre jutásának követelménye – valamint a jogorvoslati jog.  Budapest, 2014. szeptember 15.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 15-én kihirdetett ítéletében elutasította a Savaria Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében a keresetét. A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján az átláthatóság elvének érvényesülését vizsgálta a pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben. Az ítélet indoklása szerint az általános szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság elvének. 2014. szeptember 15.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett végzésében felfüggesztette az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. felperesek által a Magyar Állam alperes ellen indított egyesített perének tárgyalását és az Alkotmánybírósághoz fordult a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását kérve. A bíróság indítványozta a kifogásolt rendelkezései megsemmisítését, és azt, hogy a testület zárja ki az alaptörvény-ellenes rendelkezések jelen ügyben történő alkalmazását.  A bíróság szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény kifogásolt rendelkezései azért ütköznek az Alaptörvénybe, mert azok sértik a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonságot, a normavilágosság elvét, valamint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek.  A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kellő felkészülési idő hiánya miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való jog - ennek keretében a fegyveregyenlőség és az anyagi igazság érvényre jutásának követelménye – valamint a jogorvoslati jog.  Budapest, 2014. szeptember 12.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett ítéletében elutasította  a FHB Jelzálogbank Nyrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított  keresetét .  A felperes egyrészt a svájci frank és euró devizanemben nyújtott hitelei, másrészt az euró devizanemben nyújtott időskori jelzálogjáradék hitelterméke vonatkozásában indított keresetet. A jelzáloghiteleknél 11 különböző tartalmú és különböző időszakokban használt ÁSZF és szerződésminta, míg az időskori jelzálogjáradék hitelnél 8 különböző tartalmú és időszakban alkalmazott ÁSZF és szerződésminta volt a bíróság által vizsgálandó. A bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a 2014. évi XXXVIII. tv. hatálya alá nem tartozó nem egyoldalú emelést lehetővé tevő kikötések vonatkozásában a keresetet (pl. a különféle díjak, költségek esedékességével, számítási módjával, mértékével kapcsolatos, valamint a felmondás és a módosítás közlésének módját szabályozó rendelkezések). A bíróság az egyes  szerződéses  feltételeket elsődlegesen  az átláthatóság,  az arányosság, a szimmetria és a felmondhatóság elve alapján vizsgálta. A bíróság v alamennyi vizsgált szerződési feltétel esetében  az állapította meg, hogy  az átláthatóság elv e nem teljesült . Ítéletének indokolása szerint a felperes nem biztosított felmondási jogot  a  2009. augusztus 1-ig alkalmazott  egyetlen  ÁSZF-ben  sem ,  ezen időszakban alkalmazott - keresettel érintett - általános szerződési feltételei  nem fele ltek meg  az arányosság és a szimmetria elvének sem.  A 2009.  a ugusztus 1-től december 31-ig tartó időszakban bevezetett –  az  arányosság,  a  szimmetri a és  a  felmondhatóság  elvét szem előtt tartó - új rendelkezések ellenére az abban foglalt szerződési korlátozások miatt és az átláthatóság elvének való meg nem felelés miatt  a bíróság ezen időszakra vonatkozó szerződéses kikötéseket sem  találta tisztességesnek. A 2010. január 1-től történt módosítások tekintetében ugyanúgy a szimmetria, a felmondhatóság és az arányosság elvének érvényesülését korlátozó rendelkezések miatt nem tudta  a szerződése kikötéseket  érvényessé nyilvánítani. Budapest, 2014. szeptember 12.   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett ítéletében elutasította a CIB Ingatlanlízing Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított  keresetét .  A törvényszék ítéletében megállapította, hogy a keresettel érintett Általános Szerződési Feltételek közül e gyik kikötés sem felelt meg a szimmetria elvének.  Megállapítását a bíróság azzal indokolta, hogy  a  felperes a fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége mellett nem kezelte kötelezettségként a fogyasztó javára történő szerződésmódosítást az arányosság elvének érvényre juttatása mellett,  a szerződéskötéskor létrejött értékegyensúly így felbomlott. Az  ítélet szerint az  arányosság és az átláthatóság elvét is sértették a kikötések, ugyanis az arányosság szempontjából nem tartalmaztak a rendelkezések az emelés mértékére nézve szabályozást, korlátot. Nem volt megállapítható, milyen számítás alapján hogyan változik a díj összege és milyen mértékben, esetlegesen korlátokkal. Az  ítélet rámutatott, hogy az  egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét sérti és egy átlagos fogyasztó számára nem feltétlenül világos, nem azonosítható fogalom a „refinanszírozási feltételek megváltozása”, vagy az a „többletköltség”, mely hatósági gyakorlat vagy jogszabályváltozás eredményeként következik be. A  törvényszék indokolása szerint nem felelt meg az  objektivitás elvének az a szerződési kikötés, mely alapján a referencia-kamatláb változás a szubjektív, a felperesi cégcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény döntés éhez kötött ,  valamint  ezen kamatláb megváltoztatásának jogát maga a felperes is fenntartotta az ÁSZF-ben. Kiemelte a bíróság, hogy a tételes meghatározás elvét sértette az a kikötés, melyben a forrásköltségek változásánál az okok „különösen, de nem kizárólagosan” kerültek meghatározásra. Budapest, 2014. szeptember 12.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   vFővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett ítéletében elutasította  a Pannon Takarék Bank Zrt.  felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított  keresetét .  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét ( az egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság-, a szimmetria- ) alapelvre tekintettel vizsgálta az általános szerződési feltételeket, és megállapította, hogy a keresettel érintett időszakokban nem volt olyan ,  amelyben  az oklistát képező szerződéses feltételek mindegyik elvnek megfelel tek volna. Budapest, 2014. szeptember 12.   

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett ítéletében elutasította a  Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet  felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított keresetét.  A bíróság a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét (az egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság-, a szimmetria-) alapelvre tekintettel vizsgálta az általános szerződési feltételeket, és megállapította, hogy a keresettel érintett időszakokban nem volt olyan, amelyben az oklistát képező szerződéses feltételek mindegyik elvnek megfeleltek volna.  Budapest, 2014. szeptember 12.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 12-én kihirdetett ítéletében elutasította a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes ellen indított perét.  A bíróság ítéletének indoklása szerint a felperes keresete azért megalapozatlan, mert az általa alkalmazott általános szerződési feltételekben írt kikötések – amelyek lehetővé tették a szerződés egyoldalú módosításával a kamatemelést, a díjemelést és a költségemelést - nem felelnek meg a 2014. évi XXXVIII. törvényben írt elveknek, különösen az átláthatóság elvének.  Budapest, 2014. szeptember 12.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 11-én kihirdetett ítéletében elutasította az UniCredit Ingatlanlízing Szolgáltató Zrt felperesnek, a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében benyújtott keresetét.  A felperes az általa a deviza alapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések részévé vált üzletszabályzat általános szerződési feltételekben alkalmazott kikötések érvényességének megállapítását kérte, mert azok – állítása szerint – megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített hét alapelvnek.  Tekintettel arra, hogy a felperes a kamat, költség és díjemelés meghatározásán túl egyéb egyoldalúan kikötött szerződési feltétel érvényességének megállapítását is kérte, a bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján csak az egyoldalú kamat, költség és díjemelést lehetővé tevő szerződési feltételek tekintetében kérhette azok tisztességességének és érvényességének megállapítását.  Az indoklás szerint a felperes által alkalmazott egyoldalú kamat, költség és díjemelés lehetőségét tartalmazó szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság elvének, mert nem tartalmazták, hogy a felperes által felsorolt körülmények megváltozása esetén miként, milyen mértékben változik a fogyasztó fizetési kötelezettsége. Így a fogyasztó a szerződéskötéskor nem láthatta előre, hogy az egyes körülmények esetleges változása milyen mértékű kamat-, költség-, és díjváltozást eredményezhet. A változás bekövetkezésének időpontjában a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy a változtatás szükségességét és mértékének helyességét ellenőrizni tudja.  Budapest, 2014. szeptember 11.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszéket  Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 11-én kihirdetett ítéletében elutasította a Szabolcs Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében benyújtott keresetét.  A felperes azokkal az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban nyújtotta be a keresetét, amelyeket a 2009. január 1-jén alkalmazott általános szerződési szabályok 1. pontja és három, egyedileg alkalmazott szerződési blanketta tartalmazott. A felperes arra hivatkozott, hogy egy alkalommal élt a kamatemeléssel a forrásköltség emelkedése miatt, így tisztességes üzletpolitikát folytatott.  A bíróság ítéletének indoklása szerint az általános szerződési feltételek és az egyedi blankettaszerződésekben a szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. törvényben előírt rendelkezéseknek. A bíróság szerint a törvényben előírt elvek közül elsősorban a felmondhatóság, az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az átláthatóság, a ténylegesség arányosság és a tételes meghatározás elvei sérültek. A felperes által megfogalmazott egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó feltételek túl általánosan voltak megfogalmazva, így a fogyasztók nem láthatták, hogy ez milyen mértékben befolyásolhatja kötelezettségüket. A költségek és díjak módosítása esetén pedig a felmondhatóság elve sem teljesült.  Budapest, 2014. szeptember 11.     

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította a Sopron Bank Burgenland Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a felperes Általános Üzletszabályzata, Hitelezési Üzletszabályzata és a fogyasztókkal megkötött egyedi szerződései is tartalmaztak az egyoldalú szerződésmódosítás vonatkozásában rendelkezéseket. Az ítélet szerint egy-egy változás alkalmával az átlagfogyasztó számára nehezen értelmezhető volt a különböző szintű, egymásra utaló szabályozás. Az ítéletében a bíróság megállapította, annak ellenére, hogy egyes időszakokban a kikötések egyes részei tisztességesek voltak a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek a szabályozás miatt alapvetően nem feleltek meg az átláthatóság elvének.  A  jogszabálynak való megfelelés és a tisztességes szabályozás fogalmának értelmezése körében, a Kúria álláspontjára is hivatkozva, a bíróság nem értett egyet a felperes álláspontjával. Budapest, 2014. szeptember 11.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember10-én kihirdetett ítéletében elutasította a Környe- Bokod Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A felperes keresetében 15 időszakra vonatkozóan kérte a szerződéses kikötések érvényességének megállapítását.  A bíróság megállapította, hogy a szerződéses kikötések nem feleltek meg maradéktalanul a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott elvek egyikének sem, a legtöbb kikötésnél nem érvényesül az átláthatóság elve.  Budapest, 2014. szeptember 11.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította az MKB- Euroleasing Autólízing Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen ÁSZF kikötés érvényességének megállapítása iránt indított perében benyújtott keresetét.  A felperes keresetében a 2008. december 8. napjától alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességességének és érvényességének megállapítását kérte a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján. Álláspontja szerint az egyoldalú kamat, költség és díjemelést tartalmazó általános szerződési feltételek megfelelnek a törvényben rögzített alapelveknek. A bíróság arra tekintettel utasította el a keresetet, hogy az általános szerződési feltételek nem felelnek meg az átláthatóság elvének. A fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak át rá további terheket, továbbá a fogyasztó sem ellenőrizni, sem számon kérni nem tudta az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását. Budapest, 2014. szeptember 10.     

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes ellen törvényi vélelem megdöntése iránti perében benyújtott keresetét. MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2008. december 6. napjától kezdődően az üzletszabályzataiban alkalmazott egyoldalú kamat, költség és díjemelésre vonatkozó rendelkezései megfelelnek a 2014. évi XXXVIII. törvényben meghatározott elveknek, ezért tisztességesek. A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a per tárgyává tett általános szerződési feltétek megfelelnek-e az átláthatóság elvének. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételek akkor felelnek meg az átláthatóság elvének, ha a fogyasztó a szerződéskötés időpontjában előre láthatja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak át rá további terheket. A két feltétel konjunktív, vagyis amennyiben a szabályozás bármelyik követelménynek nem felel meg, az átláthatóság elve nem teljesül.  A bíróság megállapította, hogy a felperes általános szerződési feltételei alapján nem határozható meg, hogy a szerződésmódosítására okot adó körülmények bekövetkezése esetén milyen mértékben növekedhetnek a fogyasztók terhei, így azok nem felelnek meg az átláthatóság törvényi követelményének. A bíróság egyes kikötések vonatkozásában megállapította továbbá, hogy azok nem felelnek meg a tételes meghatározás, illetve a szimmetria elvének sem. A bíróság a fentiek alapján elutasította a keresetet, és a többi jogelv érvényesülését nem vizsgálta.  Budapest, 2014. szeptember 10.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította  a Raiffeisen Lízing  Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott Általános Szerződési Feltételek nek és Általános Üzleti Feltételeknek az egyoldalú szerződés módosítás t biztosító  kikötései tisztességesek és érvényesek.  A bíróság megállapította, hogy a szerződése s kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének és egyes időszakokban a szimmetria, az érthető és egyértelmű megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, valamint a felmondhatóság elvének.  Az átláthatóság elvének sérelmét arra tekintettel állapította meg  az egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként pontosan  milyen  többletkötelezettségek terhelhetik a jövőben. A bíróság nem fogadta el a felperes oklistára vonatkozó azon érvelését, miszerint az oklista feltüntetésével az átláthatóság elvének érvényesülését biztosította.  A z oklista önmagában nem felel meg és nem biztosítja az átláthatóság elvét, hiszen a fogyasztó ez alapján még  nem  láthatta előre, hogy milyen költségnövekedéssel kell számolnia. Budapest, 2014. szeptember 10.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította  a Raiffeisen B ank Zrt. felperesnek, a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott Általános Szerződési Feltételek nek és Általános Üzleti Feltételeknek az egyoldalú szerződés módosítás t biztosító  kikötései tisztességesek és érvényesek.  A bíróság megállapította, hogy a szerződések kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének és egyes időszakokban a szimmetria, az érthető és egyértelmű megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, valamint a felmondhatóság elvének.  Az átláthatóság elvének sérelmét arra tekintettel állapította meg  az egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként pontosan  milyen  többletkötelezettségek terhelhetik a jövőben. A bíróság nem fogadta el a felperes oklistára vonatkozó azon érvelését, miszerint az oklista feltüntetésével az átláthatóság elvének érvényesülését biztosította.  A z oklista önmagában nem felel meg és nem biztosítja az átláthatóság elvét, hiszen a fogyasztó ez alapján még  nem  láthatta előre, hogy milyen költségnövekedéssel kell számolnia. Budapest, 2014. szeptember 10.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében elutasította  a Erste Bank Hungary Zrt.  felperesnek, a Magyar Állam alperes elleni keresetét.  A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott  Üzletszabályzatoknak,  Általános Szerződési Feltételek nek és  Blanketta szerződéseknek  az egyoldalú szerződésmódosítás t biztosító szerződéses kikötései tisztességesek és érvényesek.  A bíróság megállapította, hogy a szerződése s kikötések nem feleltek meg az átláthatóság elvének és szimmetria  elvének ,  továbbá egyes időszakokban a ténylegesség és arányosság elvének, valamint az objektivitás elvének sem. Az átláthatóság elvének sérelmét arra tekintettel állapította meg  az egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként pontosan  milyen  többletkötelezettségek terhelhetik a jövőben. A szimmetria elvének azért nem felelt meg  a bank egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési kikötésben szereplő jogosultsága, mert azzal szemben a fogyasztó javára nem biztosított arányos mértékű egyéb jogosultságot. Az objektivitás elvének sérelme körében a bíróság kimondta, hogy a bank egyes kiadásainak emelkedése  és változása  (pl. ingatlanok bérleti díja, informatikai eszközök költségei nek növekedése ) nem tekinthetők olyan egyoldalú szerződésmódosítási ok ok nak, amely ek önmagukban indokolttá tehetik az egyoldalú szerződésmódosítást, hiszen e költségtételek alakulására a bankok döntései is közvetlen hatással lehettek. A ténylegesség és arányosság elve azzal sérült, hogy az ügyleti kamat és a késedelmi kamat megváltoztathatóságát azonos feltételrendszerhez kötötte  a pénzügyi intézmény, miközben azok alapvetően eltérő funkciót töltenek be a szerződéses jogviszonyban, így nem lehet ugyanaz a feltétele azok változásának. Budapest, 2014. szeptember 10.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 9-én kihirdetett ítéletében elutasította a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét. A felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az általa megjelölt időszakban az általános szerződési feltételekben alkalmazott egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget biztosító kikötések tisztességesek és érvényesek voltak.  A bíróság ítéletében megállapította, hogy a vizsgált időszakot érintő egyoldalú szerződéses kikötések döntően az objektivitás, érthető megfogalmazás, valamint az átláthatóság elvébe ütköztek. A felperes részéről meghatározott kikötések a szükséges korlátok nélkül biztosították számára az egyoldalú szerződésmódosításhoz való jogot, s ez az objektivitás elvének nem felelt meg.  Az érthető és egyértelmű megfogalmazás elvének érvényesülését sem állapította meg ítéletében a bíróság. Az átláthatóság elvének pedig azon kikötések nem feleltek meg, amelyeket az általa beépített oklistában nevesített a felperes. E kikötések alapján a fogyasztó a szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását nem tudta ellenőrizni és e miatt nem volt lehetősége fellépni a pénzügyi intézménnyel szemben.  Budapest, 2014. szeptember 9.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 9-én kihirdetett ítéletében a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. felperesnek, a Magyar Állam alperes ellen törvényi vélelem megdöntése iránti perében a felperes keresetét elutasította. A felperes annak megállapítását kérte, hogy a 2004. május 1. és a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépésének napja között alkalmazott két üzletszabályzatának és ötféle szerződésmintájának az általános szerződési feltételei megfeleltek a törvényben meghatározott elveknek és ezáltal tisztességesek.  A bíróság a per tárgyává tett általános szerződési feltételeket alaki okból vizsgálta, így a tételes meghatározottság, az objektivitás és az átláthatóság elvének érvényesülését tekintette át. Azt állapította meg, hogy a felperes valamennyi vizsgált időszakban tételesen meghatározott ok-lista alapján adott lehetőséget a szerződések egyoldalú módosítására. Ezt 2009. december 31-ig maga állította össze, 2010. január 1. napját követően a Magatartási Kódex III. részében elfogadott ok- listát, 2012. június 1-től pedig a 275/2010. Korm. rendeletben megállapított ok-listát vette át és építette be az üzletszabályzataiba.  A bíróság megállapította, hogy mind a Magatartási Kódex, mind a jogszabály keret jellegű szabályozás, ezek minden változtatás és egyediesítés nélküli átvétele nem felel meg a bíróság által vizsgált hét elvnek. Ugyanis a módosításra lehetőséget adó körülmények meghatározása olyan általános jellegű gyűjtő fogalmakkal történt, amelyek tartalmi szempontból nem minősültek taxatívnak, ezáltal nem voltak átláthatóak és egyértelműek. Mindezek a felperes számára olyan végtelen számú módosításra adtak lehetőséget, hogy a fogyasztó nem tudta sem előre felmérni, hogy milyen feltételek teljesülésének bekövetkezése esetén kell számolnia a terhei növekedésével, sem utólag nem tudta ellenőrizni terhei növekedésének indokoltságát .  Figyelemmel arra, hogy a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek alaki szempontból nem feleltek meg a törvény által megfogalmazott elveknek, a bíróság a felperes keresetét elutasította és a többi elv érvényesülésének vizsgálatát mellőzte.  Budapest, 2014. szeptember 9.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 9-én kihirdetett ítéletében túlnyomó részt elutasította  a K & H Bank Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét. A bank 65 pontban előterjesztett keresetében az általa 2004. május 1. és 2014. július 19. között alkalmazott általános szerződési feltételek, általános üzleti feltételek és üzleti feltételek szerződéses kikötései tisztességességének és érvényességének a megállapítását kérte. A törvényszék ítéletében megállapította, hogy valamennyi szerződési feltétel esetében a kamat változtatására vonatkozó szabályozás tisztességtelenségének törvényi vélelmét a felperes nem tudta megdönteni. Így, a kereset a kamat vonatkozásában teljes egészben, a díj és költség esetében túlnyomórészt nem alapos. A keresetben összesen hét szerződéses kikötés kizárólag a díj és a költség módosításának tekintetében részben tisztességes. A bíróság a szerződéses kikötéseket vizsgálva megállapította, hogy azok az említett hét kikötésen felül nem felelnek meg a szimmetria és az átláthatóság elvének.  A kereset tárgyát képező 58 szerződéses kikötés azért tisztességtelen, mert a felperes nem biztosította a fogyasztók számára kikényszeríthető módon annak érvényesülését, hogy a pénzügyi viszonyok fogyasztóra kedvező változása esetén a hiteldíj, akár a felperes szándéka ellenére is, csökkentésre kerüljön. Ezzel a szimmetria elve sérült, 2009. augusztus 1. napjáig. Ekkortól a Hitelintézetekről szóló törvény kötelezően érvényesülő rendelkezése orvosolta a fenti hiányosságot. Az átláthatóság elve sérelmét arra tekintettel állapította meg a törvényszék az 58 szerződéses kikötés esetében, mert azok nem biztosították a fogyasztó számára a szerződéskötéskor azt, hogy a fogyasztó felmérje: az egyes feltételek bekövetkezte milyen módon hat a hiteldíjra (kamat, díj, költség) és az egyes változások milyen mértékű hiteldíj módosítást eredményeznek.  Mivel a felperes nem tudta megdönteni a tisztességtelenség ezen két törvényi vélelmét, ezért a bíróság a többi öt elv vizsgálatától eltekintett.  A bíróság a hét szerződéses kikötés esetében azért állapította meg azok részbeni tisztességességét, mert a díjak és költségek esetleges emelése legfeljebb a KSH által közzétett előző évi fogyasztói árindex alapján történhetett meg. Ez a rendelkezés egyértelmű és világos, objektív, átlátható és a többi törvényi elvárásnak is megfelelt. Budapest, 2014. szeptember 9.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 8-án kihirdetett ítéletében elutasította  a PSA Finance Zrt., valamint az e cégből történt kiválással létrejött és részben jogutód Retail Prod Zrt. felpereseknek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben a felperesek által mindkét ügyben alkalmazott egyes, azonos tartalmú általános szerződési feltételek érvényességének és tisztességességének megállapítását kérte.  A bíróság az indokolásában rámutatott arra, hogy a törvény vélelmezi a kamat-, költség- és díjemelésre vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelenségét, ha az nem felel a törvényben felsorolt hét (az egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság- és a szimmetria-) elvnek.  A  bíróság a keresettel érintett szerződéses rendelkezések kapcsán elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta. Mivel a 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében a szerződéses kikötéseknek valamennyi törvényben felsorolt feltételnek meg kellett volna felelnie, az átláthatóság elvének hiányában csak a kereset elutasítására kerülhetett sor. Budapest, 2014. szeptember 8.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 5-én kihirdetett ítéletében elutasította a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állammal  szembeni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte. A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a 2006. október 13.és 2010. január 11. közötti időszakban alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességességének és érvényességének megállapítását kérte  arra hivatkozással, hogy  az egyoldalú kamat, költség és díjemelést tartalmazó általános szerződési feltételek megfelelnek a törvényben rögzített alapelveknek.  A bíróság úgy ítélte meg, hogy az általános szerződési feltételek nem felelnek meg az átláthatóság elvének, mert a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben háríthatnak rá további terheket, továbbá, nem tudta ellenőrizni az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását sem.  A keresete t elutasító ítélet indokai között szerepel az is, hogy a szerződésmódosítási- és előtörlesztési díj módosítása tekintetében a 2006. október 13. és 2008. december 1. illetve a 2008. december 1. és 2009. augusztus 1. közötti időszakban alkalmazott általános szerződési feltételek nem tartalmaztak ok-listát, így azok tisztességtelensége ezen ok miatt is megállapítható.  Budapest, 2014. szeptember 5.     

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 5-én kihirdetett végzésében felfüggesztette az Eger és Környéke Takarékszövetkezet felperes Magyar Állam alperes ellen indított perének tárgyalását és az Alkotmánybírósághoz fordult a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes paragrafusai alaptörvény ellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását kérve. A bíróság indítványozta, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a törvényt, illetve annak kifogásolt rendelkezéseit. A végzés szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény több pontja nemcsak az Alaptörvény egyes rendelkezéseit sérti, de a Római  Egyezménybe is ütközik. Az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradása pedig felveti a közjogi érvénytelenség kérdését is, amely alapján a törvény Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének van helye. A bíróság végzésében egyebekben azzal indokolta a 2014. évi XXXVIII. törvény Alaptörvény-ellenességét, hogy azt a 2004. május 1-je és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, s ez a visszamenőleges hatály sérti a jogbiztonság elvét. A törvény emellett kizárja annak a lehetőségét is, hogy a bíróság az az alapján indult perekben vizsgálja a pénzügyi intézménynek az egyes fogyasztókkal kötött konkrét szerződéseit, illetve megkötésük körülményeit. Sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy kit illet meg a perindítás joga abban az esetben, ha egy megszűnt pénzügyi intézmény követelését nem pénzügyi intézmény szerezte meg.  A végzés indokolása szerint a jogbiztonság sérelmét jelenti, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt.  A bíróság megállapítása szerint ö sszeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. A jogalkotó ugyanis csak később hozza majd meg azt a törvényt, amely alapján a pénzügyi intézménynek majd el kell számolnia a fogyasztóval a perrel érintett általános szerződési kikötések érvénytelensége esetén.  A végzés szerint a törvényben meghatározott rövid határidők miatt csak korlátozott bizonyításra van lehetősége a bíróságnak, amely akadályozhatja a tényállás alapos megismerését. A törvény továbbá az elévülési szabályok módosítása nélkül a Ptk-ban megfogalmazott elévülési időn túl is lehetőséget ad a jogérvényesítésre, ami  sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget.  A bíróság végzése szerint m ind a tisztességes eljáráshoz, mind a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti az, hogy a felperesnek az illetékekre vonatkozó szabályok helyett a törvényben maghatározott nagy összegű, tételes illetéket kell fizetnie, mely összeghez képest a törvény leegyszerűsíti a bíróság eljárását a vizsgálható tények köre, a tárgyalások száma, az azokon felvehető bizonyítás tekintetében.  A bíróság álláspontja szerint az  Alaptörvénybe ütközik a törvény azon rendelkezése is, hogy az egyedi ügyekben indított pereket fel kell függeszteni, mert ezzel a jogalkotó egyoldalúan, a fogyasztók érdekében avatkozott be.  Budapest, 2014. szeptember 5.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó - és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 4 - án kihirdetett ítéletében részben helyt adott az UCB  Ingatlanhitel Zrt. felperes keresetének a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési felté telek  tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt indított perében. A bíróság megállapította, hogy a bank által  2010. január 1 - től, 2010. február 1 - től, 2010. november  5 - től, 2010. december 18 - tól, 2012. április 1 - től, valamint 2014. július 1 - től  alkalmazott azon  szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult  az ügyfél által fizetendő díj - és költségtételek mértékét évente egyszer a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett éves  átlagos infláció mért ékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH  adatai  közzétételét követően.  Megállapította a bíró s ág azt is, hogy ugyancsak tisztességes és érvényes a 2010. november 5 - től  alkalmazott általános szerződési feltételek azon szerződése s kikötése is, miszerint a bank jogosult  a zon díjak, illetve költségek ügyfélre történő áthárítására, amelyek olyan szolgáltatásokhoz  kapcsolódnak (például földhivatali eljárás), amelynek megfizetése az UCB - n keresztül történik, de  amelynek árát nem az UCB határozza meg. A törvényszék indoklása s zerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből  egyértelműen megállapítható a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, ugyanis a  KSH által közzétett fogyasztói árindex változása az „átlagos fogyasztó” számára világos és ért hető,  miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos. Ezen rendelkezések  megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb rendelkezése kimondta, hogy amennyiben  az egyoldalú módosításra feljogosító  feltétel, vagy körülmény vál tozása a kölcsönszerződés díj - vagy  költségelemének csökkentését teszi indokolttá, az UCB a csökkentést is érvényesíti.  A bíróság ezt meghaladóan elutasította keresetet. Az első fokú ítélet értelmében az általános  szerződési feltételek további rendelkezés eiből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó  számára pontosan milyen mértékű, ezért azok az átláthatóság elvébe ütköztek. Budapest, 2014. szeptember 4.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   F ővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2014. szeptember 3-án kihirdetett ítéletében elutasította a Széchenyi István Hitelszövetkezetnek a Magyar Állammal szembeni keresetét.  A felperes keresetében mind az üzletszabályzat, mind az  általános szerződési feltételek,  valamint a kölcsönszerződések azon rendelkezésének érvényessége megállapítását kérte, melyek a hitelszövetkezet számára egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé.  A törvényszék a felperes keresetét azért utasította el, mert a keresettel érintett szerződési kikötések egyike sem felelt meg a jogszabályban megjelölt elvek közül az átláthatóság elvének, ill. több rendelkezés nem felelt meg a felmondhatóság elvén kívül a jogszabályban meghatározott további elveknek sem. Erre figyelemmel a kölcsönszerződések részleges érvényessége megállapítására sem volt lehetőség. Budapest, 2014. szeptember 3.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 3-án kihirdetett ítéletében részben helyt adott a Magyar Cetelem Bank Zrt. felperes keresetének a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt indított perében.  A bíróság megállapította, hogy a bank által 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010. június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között alkalmazott azon szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult volt a kamatot, valamennyi díjat és költséget egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén.  A törvényszék indoklása szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből egyértelműen megállapítható a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, ugyanis a KSH által közzétett fogyasztói árindex változása az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos. Ezen rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb kikötései biztosították az ügyfél számára kedvező módosítás lehetőségét.  Ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította.  Az első fokú ítélet értelmében az általános szerződési feltételek további rendelkezéseiből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért azok az átláthatóság elvébe ütköztek.  Budapest, 2014. szeptember 3.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2014. szeptember 2-án kihirdetett végzésében megszüntette a Banco Primus Fióktelep Magyarország Magyar Állammal szemben indított perét, mert a felperes Banco Primus elállt a keresetéről.  A Banco Primus Fióktelep Magyarország 2014. augusztus 25-én nyújtott be keresetet a Magyar Állammal szemben az ÁSZF  törvényi vélelme  megdöntése iránt. A Magyar Állam ellenkérelmeinek benyújtását követően a felperes szeptember 1-jén írásban bejelentette, hogy eláll a keresetétől és a per megszüntetését kérte. A bíróság a szeptember 2-i tárgyaláson az elállásra tekintettel  a pert  megszüntette . A végzés nem jogerős. Budapest, 2014. szeptember 2.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék  Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a 2014. szeptember 2-án kihirdetett ítéletében elutasította az evoBank Zrt. Magyar Állammal szembeni keresetét, amelyben  az általa  alkalmazott egyes általános szerződési feltételek érvényességének megállapítását kérte. Az evoBank keresetében a  2014. évi XXXVIII. törvény alapján annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az általános szerződési kikötései tisztességesek és érvényesek, mert azok valamennyi - az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria – elvnek megfelelnek, ezért tisztességesek és érvényesek.  A bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a kereseti kérelemben nevesített egyes szerződési feltételek nem feleltek meg az átláthatóság, illetve a ténylegesség és arányosság elvének.  Az indoklás szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés akkor felel meg a világos, érthető megfogalmazás és az átláthatóság elveinek, ha a szerződéskötéskor felmérhetővé, az egyoldalú szerződésmódosítás bekövetkeztekor pedig ellenőrizhetővé teszi a fogyasztó számára a rá nézve hátrányos szerződésmódosítás indokoltságát, arányát, mértékét. A bíróság rámutatott, hogy a fogyasztót a szerződéskötéskor olyan helyzetbe kell hozni, hogy fel tudja mérni az általa vállalt kötelezettségeket, többlet-kötelezettsége keletkezésének indokait, ill. annak lehetséges mértékét.  A törvényszék szerint az általános szerződési feltételek közül több nem felelt meg a ténylegesség és arányosság elvének, mert a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor kamatrésre. Budapest, 2014. szeptember 2.     

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 29-én  kihirdetett ítéletében elutasította  az ALBA Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam alperes ellen i keresetét,  amelyben az általa alkalmazott  egyes  á ltalános  s zerződési  f eltételek érvényességének megállapítását kérte. A felperes keresetlevelében a z általa  2005.  október 1 - jétől  alkalmazott  három  blankettaszerződés általános szerződési feltételei érvényességének megállapítását kérte, amelyek  a pénzintézet számára az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosították. A felperes a keresetlevélben és a tárgyaláson  is  hangsúlyozta, hogy  nem élt a  2014. évi XXXVIII. tv. 4. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó kamat, költség, díj tekintetében  az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével.  A bíróság ítéletének indokolása szerint a kereset tárgyává tett általános szerződési feltételek nem feleltek meg a 2014. évi XXXVIII. tv. 4. § (1) bekezdésben megfogalmazott  egyik -  egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság- és a szimmetria-  elvnek  sem.  A bíróság ítéletében azt is kifejtette: kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az általános  szerződési feltételek  megfeleltek-e a 2014. évi XXXVIII. törvényben foglaltaknak, a zt nem értékelhette,  hogy a pénzintézet  nem élt  az egyoldalú szerződésmódosítás jogával. Budapest, 2014. augusztus 29.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 27-én kihirdetett ítéletében elutasította az Axa Bank Európa S.A felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes Általános Szerződési Feltételek érvényességének megállapítását kérte. A felperes keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, hogy a keresettel érintett általános szerződési feltételek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti fogyasztói fogalmon kívüli személyekre nem terjednek ki.  A bíróság megállapította, hogy ez a kereseti kérelem nem vizsgálható a törvényben szabályozott polgári eljárásban, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.  A kereset másrészt annak megállapítására irányult, hogy a perben hivatkozott általános szerződési feltétel érvényes, mert az előterjesztett bizonyítékok és tények, valamint az azokat megalapozó szabályok alapján azok tisztességesek. A bíróság érdemben vizsgálta a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel érvényességére irányuló kérelmet, melyet az átláthatóság elvének hiányára figyelemmel utasított el. Az ítéleti indoklás rámutatott arra, hogy a törvény vélelmezi a kamat, költség és díjemelés tisztességtelenségét, ha az nem felel a törvényben felsorolt hét (az egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság- és a szimmetria-) elvnek. A bíróság a keresettel érintett szerződéses rendelkezések vonatkozásában a hét elv közül elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta.  Kifejtette, az átláthatóság elvének akkor nem felel meg az egyoldalú kamat, költség és díjemelés, ha a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására. A bíróság álláspontja szerint a törvényben nevesített elvek az Európai Uniós joggal történő megfelelést is szolgálják, melyek közül az átláthatóság elve kiemelkedő fontossággal bír. Ez az elv nagy mértékben összefügg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, valamint a ténylegesség és arányosság elvével. A törvényszék szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért az az átláthatóság elvébe ütközött. Utalt arra is, hogy az általános szerződési feltétel kikötésében voltak ugyan olyan rendelkezések, amelyek csak a fogyasztó javára történő szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazták, azonban ezek a bármikor történő szerződésmódosítás lehetőségét foglalták magukban, a módosításra okot adó körülmények nem voltak tételesen meghatározva, ezért ez a törvény szimmetria elvébe ütközött. A bíróság a tárgyalás során indokolt végzésekben elutasította a felperes tárgyalás felfüggesztésére irányuló, az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság megkeresésére vonatkozó kérelmeit. Budapest, 2014. augusztus 27.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 25-én kihirdetett ítéletében elutasította a Milton Hitelezési Zrt. felperesnek a Magyar Állam alperes elleni keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes Általános Szerződési Feltételek érvényességének megállapítását kérte. Az ítélet indoklása szerint a perben hivatkozott egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tévő feltételek tisztességtelenek, mert nem felelnek meg a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdésében rögzített valamennyi elvnek. A felperes üzletszabályzata két esetben tette lehetővé a kamat egyoldalú módosítását; a pénzpiaci változások, valamint az ügyfél törlesztési késedelme miatt. A pénzpiac változásaira alapított kamatmódosítást lehetővé tevő feltétel nem felel meg a tételes meghatározás, az arányosság és az átláthatóság elvének. Az ügyfél törlesztési késedelmére alapított feltétellel kapcsolatban pedig úgy ítélte meg a bíróság, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az megfelelne az arányosság elvének. Budapest, 2014. augusztus 25.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

   Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály A Fővárosi Törvényszék a 2014. augusztus 22-én kihirdetett ítéletében elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet felperesnek a Magyar Állam ellen indított keresetét, amelyben az általa alkalmazott egyes Általános Szerződési Feltételek érvényességének megállapítását kérte.  A bíró az ítélet indoklásakor elöljáróban kiemelte, hogy a jelen perben számos speciális anyagi- és eljárásjogi szabályt kellett alkalmaznia a 2014. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései szerint. Ezek sorába tartozik az is, hogy a bíróság csak abban az esetben halaszthatja el a tárgyalást, ha a felek további bizonyítást ajánlanak fel. Miután erre nem került sor, így a bíróságnak a törvény szerint ítéletet kellett hoznia. A jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárás tárgyi és időbeli hatályát is, nevezetesen, hogy ki, mikor és milyen rendelkezésekre vonatkozóan terjeszthet elő keresetet.  Az ítélet indoklása szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény vélelmezi a fogyasztói szerződés tisztességtelenségét abban az esetben, ha az adott Általános Szerződési Feltételek rendelkezései a törvényben felsorolt követelményeknek nem felelnek meg. A törvény kizárólag az Általános Szerződési Feltételek vizsgálatát teszi lehetővé, amely lényegében egy előre, egyoldalúan meghatározott blankettaszerződés, és amelynek a kialakításában a fogyasztó nem vehet részt. Ugyanakkor a törvény nem teszi lehetővé a keresetindítást a pénzügyi intézmények által a fogyasztókkal egyedileg megtárgyalt szerződési kitételek esetében.  A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy az adott kereset a törvény hatálya alá tartozik-e. Azaz, a kereseti kérelem kizárólag az adott pénzügyi intézmény által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek egyes kitételei törvényi vélelmének megdöntésére irányul. A jelen per felperese, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet esetében egyedileg megtárgyalt feltételek tekintetében kérte az érvényesség megállapítását. Amennyiben tehát a feltételek egyedileg megtárgyalása kerültek, úgy a kereshetőségi jogot a törvény kizárja. A bíróság ezért a továbbiakban nem vizsgálta a törvényben felsorolt feltételeknek való megfelelőséget és a keresetet további vizsgálat lefolytatása nélkül elutasította.  A felperes szerint a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, a jogállamiság és a bírói függetlenség elve, ezért indítványozta, hogy a bíró kezdeményezzen alkotmánybírósági felülvizsgálatot. A bíróság a kérdés eldöntését nem terjesztette az Alkotmánybíróság elé. Kifejtette, két Alkotmánybírósági határozat is született e tárgyban, amely kimondja, hogy bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén a jogalkotónak joga van arra, hogy beavatkozzon a folyamatban lévő jogviszonyokba. Az ítélet indoklása szerint a jogalkotó nem korlátozta a pénzintézetek bírósághoz fordulásának jogát. Ami pedig a bírói függetlenség elvét illeti, a bíróság megjegyezte: egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által kiadott ítélet szerint minden polgári jogi eljárást 60 napon belül be kell fejezni. Ennél fogva a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépésének idejét és az abban foglalt keresetindítási határidőt figyelembe véve ez a jog sem sérül. Az ítéletet a bíróság 8 napon belül fogja írásba foglalni és haladéktalanul kézbesíti a feleknek. Fellebbezni a kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet.  Budapest, 2014. augusztus 22.    

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx