Néhány jó tanács

kezdő adósoknak

v.6

www.batorprogram.hu

 

menü

 

Olvassa el, nyomtassa ki és adja tovább a kézikönyvet, amelyből eligazodik. Ha hiányzik belőle valami, írja meg nekünk és megválaszoljuk, közzétesszük (bator@kerekesdr.hu)

 

KÉZI KÖNYV devizaadósoknak

 

Mielőtt belemerülnénk a tanácsokba, néhány előzetes:

1. Ügyvédeknek

Az ügyvédeknek szánt nyilvános menüt érdeklődés hiányában töröltük. Kérjük az elérhetőségeinken keresztül keressenek azok a kartársak, akik szeretnének résztvenni a munkában vagy szakmai tapasztalat cserében. Minden kartársat szívesen várunk csoportba

 

2. Pártfogó ügyvéd (Nép ügyvédje) segítsége

 

3. Kérdés: Aláírhatom -e a kölcsönszerződés módosítást?

 

4. Melyik tartozást fizessem?

 

5. Intézkedési javaslatok

Ha végigolvasta a tanácsokat, "gyakorló adósként" használatba veheti az Intézkedési javaslatokat.

 

JÓTANÁCSOK

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tartalomból:

 

I. A kölcsön sorsa

1. Kölcsön felvétel előtt

2. Szerződéskötés után (élő szerződés alatt)

2.1. Határidőben fizetés

2.2. Ha nem tudunk fizetni

2.3. Prolongáció, moratórium

2.4. Csökkentett résztörlesztés

3. Kölcsön szerződés felmondását követően

4. Vételi jog érvényesítése (külön oldalon)

5. Végrehajtási eljárás megindulása után

5.1. Végrehajtás perek

5.2. Végrehajtási kifogás

 

II. Behajtó és végrehajtó jogainak különbözőségéről

1. Behajtó

2. Végrehajtó

 

III. Az adós vagyonáról

 

IV. A levelek átvételéről

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

I. A kölcsön sorsa

 

1. Kölcsön felvétel előtt

Ne vegyünk fel kölcsönt!

Beszéljük le magunkat, ne váljunk kölcsön függővé! Először az ajánlott terméktől, majd a kamattól leszünk betegesen függőségi viszonyban a bankkal. A termék, az áru még csak káros szenvedély, de a kamatfizetés az már gyógyíthatatlan betegség. (És ahogy látni fogjuk, csak a gyökeres kiirtása hozhat gyógyírt, mint a ráknál.)

 

Csak minimális kamat esetén

Ha mégis belekényszerítjük magunkat a kölcsönbe, igyekezzünk úgy dönteni, hogy a kamat, TMH (teljes hitelmutató) 0% körül legyen (áruvásárlásnál van ilyen).

 

Részletfizetés forrása biztonságos legyen

Gondoljuk át, hogy a részlettörlesztés forrása milyen biztonsággal fog a jövőben a rendelkezésünkre állni.

 

Kölcsön szerződés tanulmányozása

Lehetőleg előre kérjük el vagy töltsük le az internetről a kölcsönszerződést és figyelmesen olvassuk el. Esetleg kérjük szakember segítségét a családban, ismeretségi körben, vagy forduljunk ezzel foglalkozó civil szervezetekhez tanácsért. Ami bizonytalan, nem értünk, kérdezzünk rá a kölcsönadónál.

 

Személyek és vagyonuk

Ha már a kölcsön felvétele mellett döntöttünk, akkor a lehető legkevesebb személyt vonjuk bele adóstársnak, kezesnek, jelzálog kötelezettnek és lehetőleg olyan személy legyen a kölcsön kötelezettje, aki jelentős értékű vagyontárgyat, vállalkozás részesedést nem kockáztat a hitel esetleges felmondása esetén.

 

 

2. Szerződéskötés után (élő szerződés alatt)

2.1. Határidőben fizetés

Érdemes nagyon precízen betartani a fizetési határidőket. Törlesztési késedelem esetén az első elmaradt részletet haladéktalanul rendezzük, mert a második hónap után kezelhetetlenné válik a megnövekedett tőke és a kamat visszafizetése.

 

2.2. Ha nem tudunk fizetni

Egy-egy részlet halasztását nincs értelme kéni, csak ha nagyobb összeg beérkezést várjuk és abból szeretnénk rendezni a hátralékos tatozást.

{Egy kis matematika: legyen a havi törlesztő részlet T, azaz tőke és K kamat. Havonta T+K összeget fizetünk. Ha csak két hónapot csúszunk a törlesztéssel, akkor az azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek havonta T+K összeg megfizetésére. Ezzel szemben a teljesítendő összeg: 3x(T+K), ráadásul a K/kamat még emelkedik is.}

 

A más forrású kölcsönnel történő rendezés sem megoldás, mert előbb utóbb ott is hasonló helyzetbe kerülünk.

 

2.3. Prolongáció, moratórium

Kérjük a futamidő 1 éves meghosszabbítását (nem kell hozzá közjegyzői okirat módosítás, hiába akar rábeszélni a bank). Jól meg kell indokolni, hogy egy év múlva mitől leszünk fizetőképes. És tudnunk kell, hogy nem adják olcsón, mert a hosszabb futamidő miatt az összes kamat-teher tovább emelkedik. A prolongáció a futamidő meghosszabbítását jelenti, például alacsonyabb részletfizetéssel, fizetés szüneteléssel (tőke moratórium, kamat moratórium).

 

2.4. Csökkentett résztörlesztés

A késedelmes törlesztés miatti felmondást elodázhatjuk, ha folyamatosan kisebb összegeket befizetünk, de ez Bankonként változhat.

 

 

3. Kölcsön szerződés felmondását követően

Itt már fehér holló a kölcsön visszaállítása, de meg lehet próbálkozni a végső lejárat kitolásával (meghosszabbításával) a 2.3. pont szerint.

Gyengébb idegzetű adóstársak ilyenkor egy másik bankhoz rohannak pénzért és a szenvedélybetegség magasabb fokon (több hitel, több költség, több kamat) folytatódik.

 

A hatékony módszer a szerződés megtámadása, a követelés vitatása többek között azért, mert a felvett és a visszafizetett összegnél nagyságrendileg több a bank követelése. Az ilyen szerződések erkölcstelenek.

Ptk. 200. § (2) Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.

 

 

A kölcsönszerződés felmondása után a hitelező az adós lakóhelye szerinti bíróságon vagy a kölcsönszerződést készítő közjegyzőnél végrehajtási lapot/záradékot állíttathat ki.

 

A hitelezők a nagyobb siker érdekében szeretnek behajtót alkalmazni annak ellenére, hogy a jogérvényesítés tisztességes módja a bíróság. A trükkösebb hitelező eladja követelését (eladás=engedményezés=faktorálás, ez ugyanazt jelenti). A legrámenősebb hitelező pedig opciós (vételi) jogával élve viszi a fedezeti ingatlant, sokszor pénzügyi elszámolás, azaz a vételár megfizetése nélkül.

 

Figyelem! A hitelezőnek nincs joga az ingatlant birtokba venni, a gépkocsit lefoglalni, elszállítani!

 

 

4. Vételi jog érvényesítése (külön oldalon)

 

 

5. Végrehajtási eljárás megindulása után

5.1. Végrehajtás perek

Miután a bank által követelt összeget nem ismerjük el, a végrehajtás korlátozására keresetet kell indítani, a végrehajtási eljárás egyidejű felfüggesztésével (ez ügyvéd nélkül nehezen fog menni).

 

5.2. Végrehajtási kifogás

Végrehajtási kifogás benyújtására jogszabálysértés esetén van mód (ehhez feltétlenül jogász szükséges a törvénytelenségek megállapítására). Segítségül mellékeljük a végrehajtási törvényt.

 

A végrehajtó törvénytelen intézkedése ellen 15 napon belül a végrehajtónál végrehajtási kifogást kell előterjesztenünk, amelyet az elrendelő bíróság vizsgál ki.

Vht. 217. § (1) A végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(2) A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy ez a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani.

(3) A végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(4) A bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül - szükség esetén a felek meghallgatása után - határoz.

 

 

II. Behajtó és végrehajtó jogainak különbözőségéről

 

1. Behajtás

A behajtó nem hatósági személy, a hitelező (bank) megbízása alapján annak nevében jár el, nincs több joga, mint a banknak, vagy a bank ügyvédjének.

Szabályos, ha felszólító levelet ír és -amíg el nem tiltottuk- személyesen is keresheti az adóst.

A továbbiakban nem zaklathatja az adóst személyesen.

Az első alkalommal akár telefonon világosítsuk fel, hogy ne zaklasson, személyesen ne keressen, mert azzal az önbíráskodás bűntettét követi el vagy akár a zsarolás bűntettének is minősülhet és ezért feljelentést teszünk a nyomozóhatóságnál.

Önbíráskodás: Btk. 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. (Ez a kivétel a végrehajtót és a birtokost/használót illeti meg. Tehát nem a tulajdonost!)

 

Ha az erőszak nem állapítható meg, akkor is zaklatás. Sem a hitelező, sem a behajtó nem jogosult igazoltatni, feltartóztatni, de még a zaklatásra sem..

Zaklatás Btk. 176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ha a behajtó önbíráskodása során kár is keletkezik, az már zsarolás.

Zsarolás: Btk. 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Különösen megállja a zsarolás a helyét, ha a behajtó hivatalos személynek adja ki magát!

Zsarolás: Btk. 323. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

követik el.

 

A behajtónak nincs joga az adós lakásába belépni, ingatlanát, gépkocsiját lefoglalni, elvinni és semmilyen más tárgyát sem veheti el. A lakásából senkit nem tehet ki, még akkor sem, ha ő vagy megbízója megszerezte annak tulajdonjogát. Erre kizárólag bírósági végrehajtási eljárásban bírósági végrehajtónak van joga. A lakást külön törvényhely is védi.

Magánlaksértés Btk. 176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

2. Végrehajtás

Az önálló bírósági végrehajtó hatósági személy, csak bírósági/közjegyzői végrehajtási lap, vagy végrehajtási/közjegyzői záradék alapján elrendelt bírósági végrehajtási eljárásban járhat el.

 

A végrehajtás megindításáról a bíróság köteles az adóst tájékoztatni.

Vht. 18. § (3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara), valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.

20. § (2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

 

A végrehajtó bármilyen kényszerintézkedést tehet, azt csak utólag lehet bíróságon megtámadni, azonnali megfékezésére nincs lehetőség.

A mellé kirendelt rendőrök (amely kirendeléséről szintén maga dönt, akár a helyszínen) nem bírálhatják felül az intézkedését, csak utólag a bíróság.

Vht. 5.§ (4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha ... a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt.

 

A végrehajtó előre nem közli sem a végrehajtás elrendelését, sem a helyszíni intézkedését.

Vht. 36. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

 

A végrehajtó eljárása:

VHt. 43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét,

b) bármely vagyontárgyát,

c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

 

Lakás feltörés:

44. § (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

 

Ellenszegülés esetén a végrehajtó rendőri segítséget kap:

45. § (1) Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

 

Aki akadályozza a végrehajtást, azt megbüntetik:

Vht. 45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít.

 

Végrehajtó díja

A végrehajtó minden munkáját költségként elszámolja, további követelés arányos költségátalányt számol el. Sikerdíja behajtás arányos.

A végrehajtói díjakról:

A munkadíj                          4000Ft és

100eFt és 1MFt között         +3%

1MFt és 5MFt között           +2%

5MFt és 10MFt között         +1%

10MFt felett                          +0,5%

 

A költségtérítési átalány:   a munkadíj 50%-a

Behajtási jutalék:

5MFt-ig                        10%

5MFt és 10MFt között         +8%

10MFt felett                          +5%

 

 

III. Az adós vagyonáról

 

1. Az adós vagyonához tartozik

hatósági nyilvántartásba vett

a nevén szereplő ingatlan, gépjármű (és egyéb hatósági nyilvántartásba vett eszköz), társasági részesedés;

a házastárs nevén szereplő ingatlan, gépjármű, stb., ha az része a házastársi közös vagyonnak 1/2 része (nem része a közös vagyonnak a házasság előtt szerzett, a házasság alatt az örökölt, ajándékba kapott vagyontárgy, továbbá ha házastársak a házastársi vagyonközösséget megszüntették);

 

adós lakóhelyén

mindazon vagyontárgyak, amelyről az adós vagy harmadik személy nem tudja igazolni, hogy az nem az adós tulajdona (számlával, adásvételi szerződéssel, stb.)

 

 

2. Javaslat: amennyiben csak az egyik házastárs felelős a kölcsön visszafizetéséért, vagy egyéb (közüzemi) tartozásért, akkor érdemes még a végrehajtás előtt a házastársi vagyonközösséget megszüntetni ügyvéd vagy közjegyző előtt.

 

A kezes teljes vagyonával felel, de vagyontárgyait másra cserélheti vagy eladhatja, a vételárral nem kell elszámolnia. Az ajándékozást és hozzátartozók közötti még az adásvételt sem szabad választani az átruházásra, mert a törvény azt rosszhiszeműnek minősíti, amelyet a bíróság hatálytalannak mond ki.

Ptk. 203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

(Tehát egy adásvételnél a banknak kell bizonyítania a rosszhiszeműségünket.)

(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell.

 

Ptk. 685. § E törvény alkalmazásában

b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;

 

A hitel fedezetéül kifejezetten lekötött vagyontárgyakat viszont nem lehet másra átruházni.

Hitelsértés

Btk. 330. § Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ha a végrehajtást megelőzően az ingatlant terhelő magán kölcsönt is vettünk fel valakitől, akkor a végrehajtásban először a bejegyzett zálogjogosultakat elégítik ki, ezt követően a végrehajtást kérő egyéb követeléseket, így különösen az adó és közüzemi tartozásokat.

Vht. 170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.

 

Vht. 165. § d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

 

 

IV. A levelek átvételéről

 

A második értesítés követő 5. napon át kell venni a címünkre érkezett levelet, mert amúgy is átvettnek minősül, mivel beáll a kézbesítési vélelem.

Pp. 99.§ (2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

 

A vélelem csak akkor dönthető meg, ha bizonyítani tudjuk, hogy az átvételben akadályoztatva voltunk.

----------------------------------------------------------------------------------------