v07

 

Javasolt intézkedések a devizahitelesek ügyében

 

Figyelem. A javaslatok kidolgozás alatt állnak. Felhasználni csak ügyvéddel, az ajánlott intézkedések alapos megfontolása és az egyedi körülmények körültekintő mérlegelése után szabad. Szakszerűtlen eljárások, intézkedések nemcsak az adott adós saját pozícióját rontja, az elutasítás precedenst teremthet a tömeges elutasításra, ezért mindenkit óva intünk a felkészült jogi képviselő nélküli eljárástól.

 

 

Esemény

Ügyfél feladata

Jogi intézkedés

Törvényi hivatkozás

 

I. Kölcsön részleteinek szerződés szerinti teljesítése/rendszeres havi törlesztés

Iratok begyűjtése, rendszerezése, események, intézkedések leírása (feljegyzés, emlékeztető);

pénzforgalom táblázatba rendezése, időszakos kamatok pontosítása az internetről (pl. Makkos Albert könyv útmutatása alapján);

banktól számlatörténet lekérése.

Összehasonlítás saját számítással (befizetések, kamat mértéke, költségek)

Polgári per: elszámolási megállapítási kereset 10.000Ft illetékkel max. 166.666Ft eltérésre hivatkozva a bank székhelye szerinti helyi bíróságnál.

Itv. 42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint;

 

Pp. 123. § Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is.

 

II. Üzleti kamat emelése esetén

Az egyoldalú kamatemelés csak indokolt esetben (költségek, kockázat emelkedése esetén) alkalmazható. A bankok költsége nem emelkedett, sőt a közzétett adatok szerint a nyereségessége változatlanul magas. Az emelkedés indokolását számszakilag nem támasztotta alá (Önköltség számítási szabályzatnak megfelelő módon)

 

A kamatemelés nem felel meg a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet feltételeinek, tehát semmis kikötés.

 

Hpt. 210/A. § (1) Fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre a 210. § (3)-(5) és (11) bekezdésétől eltérően a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosítható.

(3) A (2) bekezdésbe ütköző szerződésmódosítás semmis.

 

Ingatlan fedezetű kölcsönnél nincs mód egyoldalú kamatemelésre.

 

A kamatemelés önköltségen felüli része uzsorás szerződési feltétel, mert az ügyfél nincs abban a helyzetben, hogy másik hitelintézetnél körülnézhetne, ahová átvihetné a kölcsönét

 

Polgári per: részleges semmisségre hivatkozva megállapítási kereset, a semmisségi szerződési feltételek törlését kérve. (illeték a kamat egyévi emelkedésének 6%-a).

 

II. Havi törlesztés elviselhetetlen emelése esetén

Kérelem 1/2-1 éves moratórium tőke+kamatra vagy csak tőkére.

Kérelem a törlesztő részlet csökkentésére a szerződés megkötésekor meghatározott összegre vagy alacsonyabbra a körülmények változása miatt.

Kérelem, hogy az eredeti összeggel fizethesse tovább a részletet, mivel azt állapította meg a hitelvizsgálat, annak fizetésére képes, amennyiben nem fogadja el a bank. el fog lehetetlenülni a teljesítés.

Per: részleges semmisségre hivatkozva megállapítási kereset, a semmisségi szerződési feltételek törlését kérve 21.000Ft illetékkel, mivel az Itv. 39.§ (3) a) pont szerint, ha a pertárgy érték nem meghatározható, akkor 350eFt-tal kell számolni. A bankok budapesti, belvárosi székhelyét tekintve általában a PKKB lesz az illetékes. A reparációt a keresetben nem kérjük, mert az már marasztalást tartalmazna.

Itv. 39. § (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint.

 

 

Perfeljegyzés: a jelzálog érvényesítése az ingatlan tulajdonjogát érinti, ezért kérhető a peres bíróságnál a keresetben.

Inyt. 64. § (1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot

b) az ingatlan tulajdonjogát érintő követelés érvényesítése iránti per megindítása tényének feljegyzése iránt.

 

III. Havi törlesztés elmaradása

Akár eredeti összeg alatt fizetni a törlesztő részletet, ha van jövedelem.

Amikor már nem megy a teljesítés: ellehetetlenülés bejelentése.

Per: teljesítés ellehetetlenülése megállapítási kereset az ellehetetlenülés mértéke szerint részleges vagy teljes összegre.

{Ptk. 312. § (1): egyik fél sem felelős, Ptk. 312. § (3) a jogosult bank a felelős}

Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.

(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.

Előzetes bizonyítás a bíróságon: az ellehetetlenülés előzetes bizonyítása a peres bíróságnál a kereset beadása előtt is.

(ezt nem javaslom, inkább a közjegyző előtt tegyük meg.)

Pp.207. § Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha:

a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna;

b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti;

c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli;

d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi.

Pp. 208. § 346 (1) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le.

 

Előzetes bizonyítás a közjegyzőnél: az ellehetetlenülés körülményeinek rögzítése, előzetes bizonyítása a közjegyzőnél az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 17.§ alapján.

A közjegyző előtti előzetes bizonyítás

17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye

b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdeke fűződik.

18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

 

Közjegyzői "felmondás": a bizonyítás eredménye alapján a szerződés megszűnésének közjegyzői bejelentése a bank felé.

 

 

IV. Banki fizetési felszólítás

Ügyfél válasza a Banknak, hogy a felszólításban szereplő összeg a bank saját szerződéses feltételeinek sem felel meg:

a kamatok nem a szerződés szerint lettek beállítva;

a szerződés semmis, mivel CHF-ben felmerült költség nélkül számol el CHF költséget, amelynek árfolyam-különbözete a valóságban a bank nyeresége,

a szerződés semmis, mert az CHF-hitel hibás termék, a bank tartozik kártérítéssel,

az opciós szerződés semmis, mert a jelzálogjogi szabályok kijátszása joggal való visszaélés.

A teljesítés a bank hibájából ellehetetlenült, ezért az ügyfél a Ptk. 312.§ (3) alapján nem tartozik.

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

V. Banki behajtás

Fel kell szólítani a behajtót, hogy tevékenységét fejezze be, mert az törvénysértő, amelynek büntetőjogi következménye lesz.

Rendőrség: feljelentés önbíráskodásra (Btk. 273.§) vagy zaklatásra (Btk. 176/A.§) hivatkozással.

Jegyző: birtokvédelem: Ptk. 191.§ szerint a zaklatás ellen.

 

VI. Követelés engedményezése

Az engedményezés érvénytelen, mert a jogérvényesítés helyett az önbíráskodást választja a hitelező, számviteli megtévesztést alkalmaz mérlegei javítására, bank létére kölcsönt vesz fel: faktoráltat), a szerződés színlelt, mert az engedményezési ár az ügyféltől követelt összeg néhány százaléka.

Per: engedményezési szerződés megtámadása fenti okok miatt.

 

VII. Közjegyzői felmondás

Közjegyző tájékoztatása, hogy a közjegyzői felmondás irreleváns, mert a szerződés már megszűnt.

A közjegyző tájékoztatása, hogy felmondással a bank szerződést szegett, mert az ügyfél fizetett.

 

VIII. Közjegyzői/bírósági végrehajtási záradék

Bíróság: kérelem a záradék ellen, mert:

- a szerződés semmis;

- a teljesítés ellehetetlenülése folytán már megszűnt;

- a záradékban olyan tételek szerepelnek, amelyeket az eredeti közjegyzői okirat nem tartalmazott (árfolyamváltozás, kamatváltozás, költségek). Csak annyi záradékolható, amennyi a közjegyzői okiratból kiolvasható;

Vht. 23/C.§ c)

- a közjegyzői záradékolás olyan okiraton alapul, amely -bár közjegyzői felmondás-, de nem megalapozott. Ez a jogszabály kijátszása miatt semmis {Ptk. 5.§ és 200.§ (2)} ez szerződés esetén volna így, de ez egyoldalú jognyilatkozat

 

 

IX. Végrehajtó kirendelése, végrehajtási szakasz

VH bíróság: végrehajtás megszüntetési kereset teljes semmisség megállapítására {Pp. 366.§}, mert csak ezzel kérhető a végrehajtás felfüggesztése.

Pp. 370.§

Vhtó: végrehajtási kifogás a vht. törvénytelen intézkedései ellen.

Vht. 217.§

Vhtó: vis majorra hivatkozva elfüggesztési kérelem (kórházi betegség, haláleset).

Vht. 48.§ (3)

 

X. Ingatlan értékbecslés kérése

Fellebbezés az alacsony becsérték ellen. Vh kifogás a 6 hónapnál régebbi becsérték-megállapítás miatt, amiatt, hogy az adó- és értékbizonyítvány elkészítése során nem volt helyszíni szemle.

 

XI. Árverezés vh kifogás a kifüggesztésre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt

 

 

XII. Kilakoltatás

Vhtó: 6 hónap haladék kérése a kilakoltatásra.

Vht. 48.§ (6)

 

Perújítás, ha új, eddig nem vizsgált tények kerülnek elő.

 

 

Jogszabály rövidítések:

Ptk.   1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről

Hpt.   1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Pp.    1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Btk.   1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Be.    1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Itv.    1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Vht.   1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Kj tv.