JUSTICIA KOMMANDÓ

Először a hírek:

4. Igazságügyi Minisztérium jelentése az előzetes döntéshoztali eljárásokról

2017. június 27.

Az egyre élesebben fogalmazó kérdések 2017. márciusára beértek, a C-259/17, pontosan azt a kérdéskört feszegeti, amelyet a fogyasztók az árfolyamkockázat körében a leglényegesebbnek tartanak.

Részletes információ aktualizálva a www.kerekesdr.hu/EDE/ oldalon megtalálható.

 

A luxemburgi bíróság elé került kérdések:

C-483/16.   tisztességes-e korlátozni a fogyasztó jogérvényesítését a kötelező jogkövetkezmény alkalmazásával, ebből törölve az eredeti állapot helyreállítását, továbbá kötelezve egy bonyolult banki elszámolás felülvizsgálatára?

C-38/17.              tisztességes-e, ha a szerződéses árfolyamot a fogyasztó csak a szerződést követően ismeri meg?

C-51/17.              tisztességes-e, ha a kockázatfeltárás csak formai, a Hitelező az általa megismerhető kockázati elemekről nem tájékoztatja a fogyasztót? Az árfolyamrés, mint egyik tisztességtelenség kiesik-e a kockázat vizsgálatánál vagy az együttes hatást kell figyelembevenni? Kötelező-e a tisztességtelenség hivatalból észlelése, illetve észlelhető-e hivatalból?

C-118/17.   tisztességes-e, ha a tisztességtelenség jogkövetkezményét a fogyasztó érdekével ellentétesen, a hitelező érdekében szabályozzák? Tisztességes-e a fogyasztói joggyakorlat törvényen kívüli irányítása felsőbírói úton (PJE), különösen, ha a PJE előkészítése átláthatatlan, szabályozatlan?

C-126/17.   tisztességes-e, ha a kölcsön összegét a fogyasztó csak a szerződést követően, a hitelező egyoldalú nyilatkozata alapján ismerheti meg?

C-232/17    tisztességes-e, ha a szerződéses a határozott kölcsön összeg helyett hitelkeret, finanszírozási igény, folyósítási limit fogalmakat használja; a törlesztőrészletet pedig "várható", "tájékoztató" jelleggel határozza meg? Tisztességes-e, ha a kölcsönösszeg, a törlesztőrészlet devizában, forintban nincs számszerűen meghatározva, csak kiszámítható módon?

C-259/17    tisztességes-e, ha a tisztességtelenséget követően a bíróság átminősíti a devizaszerződést forintszerződésnek? Tisztességes-e, ha ilyenkor a LIBOR-ból a bíróság a kedvezőtlenebb BUBOR-t alkalmazza? A tisztességtelenség jogkövetkezményét befolyásolhatja-e más konstrukció (forint hitelesek) kedvezőtlenebb helyzete? A tisztességtelenség jogkövetkezménye lehet-e, hogy csak részben nem kötelezi a fogyasztót a tisztességtelen kikötés (részben megmarad az árfolyamkockázat)? Tisztességes-e az árfolyam kockázat fogyasztóra telepítése, ha a hitelező nem figyelmeztette arról, hogy a törlesztőrészlet összege meghaladhatja a hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált jövedelemét? Ugyanez a kérdés felmerül a fedezet vizsgálata körében.

Tisztességes-e az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítése, ha nem figyelmeztették a kamatparítás törvényszerűségére, miszerint a magas BUBOR forint árfolyam esést okoz.

Tisztességes-e a múltbéli árfolyamváltozások bemutatása nélküli devizahitelezés?

 

 

3. Fővárosi Törvényszék támadása

2017. január 25.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumvezetője feljelentette dr. Ölveczky Istvánt, a Bátor Program Egyesület ügyvédjét a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.

Köztársasági elnöknek írt válasz levél

 

Olvasás előtt érdemes tudni, hogy az oldal tartalma miatt a Fővárosi Törvényszék már a második ügyvédünk ellen tesz feljelentést a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.

(Az ügyben egyet biztos el lehet mondani: nem jár köszönet a civileknek: Egyetlen korábban elutasított keresettel póruljárt adós sem jelentkezett a lenti bírói szégyenlista feltöltéséhez. Lehet, hogy egy kicsit több aktivitás  kellene az adósok részéről a saját ügyük érdekében??? )

 

2017. január 19.

A Fővárosi Törvényszék bírája feljelentette dr. Lázár Dénest, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület ügyvédét a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a bíróság tekintélyét sértő internetes nyilatkozat miatt. A fegyelmi eljárás oka a weboldalunkon megjelent bejegyzés az OTP Bank elleni perünk eredményéről:

 

AKCIÓ

 

2017.02.14. 10:30    Falus Zsolt és a bankok biztosítása.

1055 Budapest, Markó utca 27. Fővárosi Törvényszék

Kérjük személyes jelenlétükkel emeljék a rendezvény súlyát. Mutassuk meg, hányan vagyunk!

 

2017.02.13.

Elkészült Szabó József kiváló összefoglaló munkája a Kúria ellentmondásos jogértelmezéséről

2. Egy bíró az Európai Bírósághoz fordult          itt olvasható

A C-483/16.számon beadott előzetes döntéshozatali eljárás célja annak megállapítása, hogy sérti a fogyasztó 93/13 EGK irányelv szerinti érdekeit, ha a perben el kell számolnia, jogkövetkezményt kell kérnie és ráadásul az eredeti állapot helyreállításából ki van zárva.

A beadott perekben erre hivatkozással lehet kérni az eljárás felfüggesztését.

 

2016.11.28.

Egész pontosan meg lehet mondani, hogyan befolyásolja a politika a bíróságokat

1. A Pécsi Ítélőtábla és Törvényszék "párbeszéde itt olvasható az érvénytelen szerződések kilövéséről          itt olvasható

Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumvezetője

Gáspárné dr. Baranyabán Judit a Pécsi Ítélőtábla bírája

Neki csak a praktikum számít, egyszerűsítve szeretné minden adós keresetét elutasítani a lehető legkevesebb munkával.

Klasszikusokat csak szószerint és kommentár nélkül:

>> Ami a deviza alapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe jutott adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk „lőni”.<<

Dr. Gelencsér Zoltán a Pécsi Törvényszék Polgári Kollégiumvezető-helyettese

"A közös vélemény kialakításán fáradozik, a bírói függetlenség pedig a múlté. (A fogyasztóvédelemre pedig tesznek magasról, kedves barátaim.)

Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalom véleménye itt olvasható

 

DEVIZAKÁROSULTAK DEMONSTRÁLTAK A SZEGEDI JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT

Müller Tihamért hétfőn a Szegedi Járásbíróságra vádlottként idézték meg, mert egy bajai bíró feljelentette rágalmazás miatt. Müller közösségi portálon írt bejegyzésekben sértette meg a vádirat szerint a nő jó hírnevét, amikor azt írta róla, hogy alaptalan ítéleteket hoz. „Folytatólagosan elkövette velem szemben a rágalmazást, a nevemet kiírva, mindenféle rémséges jelzővel illetett, hogy parancsra dolgozom, befolyásolva vagyok, le vagyok fizetve, a kollégáim is megmondták, hogy parancsra dolgozom, én vagyok a devizahitelesek tönkretevője” – mondta Wattai Noémi bíró.

 

 

 

 

Azután a kérés

Kedves Barátaim! Ha eredményt akarunk elérni, azért meg kell dolgozni!

I. Első feladat, hogy mindenki vegyen maga mellé 12 lelkes embert, akire számíthat, ha meghívás érkezik a helyi tájékoztatóra, nagygyűlés tartására, aláírás gyűjtésére. A lelkes emberektől pedig csak annyit várjunk el, mint magunktól; ők is szervezzék meg a maguk egy tucat emberét, kisközösségét.

II. Ha van elég lelkes ember, akkor azokkal személyesen szeretnénk találkozni egy művelődési házban, aztán majd a sportcsarnokban, ha jól sikerül szervezni a munkát, értelmet adunk a stadion építéseknek, majd mi kihasználjuk azokat. Tüntetni nem akarunk, de az előttünk álló lehetőségekről beszélni igen. A megoldásokról beszélni igen! Tudjuk, ugye?! Van megoldás! Csak ki kell nyújtanunk a kezünket érte.

III. Szervezzük meg a helyi találkozókat. Ha össze tud jönni 100 ember, mi ott vagyunk (A javasolt időpont csütörtök 18:00). Minden hónapban meglátogatunk egy várost.

Kiskunmajsa 2016. 05.20-án jól debütált.

EGYÜTT BIZTOS A SIKER!

 

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A Kommandó célja, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetben lévő sorstársainkon.

Hogyan? Összefogással, munkával. Aki segíteni akar, tud. Így:

 

Most a devizahitelesek ügyében indítjuk a csapatot:

 

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

I Törvénytelen ítéletek (Hpt. semmisség és Ptk. tisztességtelenség)

 

1. Összegyűjtjük azokat a bírákat, akik a fogyasztók ellen döntöttek az elmúlt időszakban:

Kérjük azokat a bukott ítéleteket megküldeni (fogyasztó kihúzásával), ahol a bírák elutasították a keresetet, mert szerintük:

az árfolyamrés nem költség [Hpt. 213.§ (1) c)] és sem tisztességtelen [Ptk. 209.§ (1)];

az egyoldalú kamatemelés, díjmódosítás részletesen szabályozott [Hpt. 213.§ (1) d) vagy Ptk. 209.§ (1)];

a törlesztőrészlet hiánya miatt nem semmis a szerződés [Hpt. 213.§ (1) e)].

 

Az email leveleket JUSTICIA jeligére (a Tárgyban megjelölve) kérjük megküldeni azzal a nyilatkozattal, hogy az ítélet felhasználásához hozzájárul az adós.

 

2. Itt vannak az elfogult bírák és ítéleteik

Fővárosi Törvényszék

Dr. Csesznok Judit bíró

4.G.40.639/2013/6.

 

 

 

 

3. Odafigyelünk, hogy ezek a bírák fogyasztói perben többet az életben ne ítélkezhessenek. Ha magától nem jelenti be az elfogultságát, akkor a fogyasztó fogja megtenni. Ha ekkor sem ismeri el elfogultságát, akkor hátrányos megkülönböztetés miatt (törvényellenes ítélkezés a fogyasztó hátrányára) személyiség jog védelmi per indítható vele szemben, amelyben a bíróság fogja megállapítani, hogy fogyasztói pert nem tárgyalhat. Remélhetőleg ezekután csak a fogyasztó törvényes érdekeit szem előtt tartó bírák fognak ítélkezni (Nem Wellmann féle bírák).

 

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

II. Hátrányos megkülönböztetés a DH törvények alkalmazásával (egyedileg megtárgyaltság)

 

1. Az elmúlt időben hozott devizaadós mentő törvények mind az adósok "nyakába borult". Ezért a bíróságokon bejelentjük, hogy azt az adósok nem kívánják magukra nézve alkalmazni. Állításunk a perben, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú díjmódosítás az adós részére nem tisztességtelen, mert azt egyedileg megtárgyaltnak tekinti. Ez nem bizonyítási kérdés, hanem a fogyasztó akaratának bejelentése.

Ptk. 209/A. § (2) második mondata: A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

2. Az a bíró, aki ezt a törvényt nem tartja tiszteletben, vagy bizonyítást rendel el a fogyasztó gondolatának, akaratának bizonyítására, az törvényt sért, alaptörvény ellenesen működik. Innentől ismert az eljárás: ha magától nem jelenti be az elfogultságát, akkor a fogyasztó fogja megtenni. Ha ekkor sem ismeri el elfogultságát, akkor hátrányos megkülönböztetés miatt (törvényellenes ítélkezés a fogyasztó hátrányára) személyiség jog védelmi per indítható vele szemben, amelyben a bíróság fogja megállapítani, hogy fogyasztói pert nem tárgyalhat.

 

3. Gyűjtsük össze azokat a banki nyilatkozatokat (tárgyalási jegyzőkönyvből, ítéletből), ahol a bank nyilatkozatott úgy, hogy az árfolyamrés, avagy az egyoldalú díj módosítás egyedileg megtárgyalt feltétel.

 

 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

III. Bankos ügyintézők hamis tanúzása

 

Az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt indított perekben a banki ügyintézők egyre arcátlanabbul hazudnak. Ezeket az ügyintézőket feljelentjük hamis tanúzásért. Sajnos csak a per lezárását követően tehető a feljelentés, de készüljünk fel rá és gyűjtsük a saját tanúinkat, szedjük össze az információt. Gyors és eredményes tanúkutatás esetén még a polgári perben tudunk bizonyítani az adós érdekében.

 

Akik kötöttek szerződést az alábbi ügyintézőknél és az alábbi állítással ellentéteset tapasztaltak. Kérjük; írják meg a Justicia jeligére (azt is írják bele, hogy nyilatkozatukat a polgári és a büntetőeljárásban történő felhasználásra adták):

 

 

Pénzintézet/

ügyszám

Ügyintéző/

szerződéskötés napja

Ügyintéző nyilatkozata/

adós nyilatkozata

1.

Budapest Bank Zrt.

 

 

 

13.P.21.20/2014.

következőtárgyalási nap: 2016.06.01.

Nyári Szabolcs

 

 

 

Szerződéskötés: 2007.11.21

"Tájékoztattuk a felperest, hogy a törlesztőrészlete a forinthitelét meghaladhatja, sőt arról is, hogy a jövedelmét is meghaladhatja."

 

Csakhogy tudjuk, mi történt valójában:

Felperesi adós: "Nem így volt." "Annyit mondtak, hogy kicsit feljebb vagy lejjebb mehet a törlesztőrészlet, de tudom majd fizetni. Arról nem volt szó, hogy meghaladhatja a fizetésemet."

 

 

 

 

 

Hamis tanúzás

Btk. 272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

Btk. 272. § (5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.